Kisszegyesd
| Kisszegyesd (Sighiștel) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Felsőmezős |
| Rang | falu |
| Községközpont | Felsőmezős (Câmpani) |
| Irányítószám | 417143 |
| SIRUTA-kód | 28745 |
| Népesség | |
| Népesség | 318 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisszegyesd
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 31′ 00″, k. h. 22° 32′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 00″, k. h. 22° 32′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszegyesd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kisszegyesd (Sighiștel), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Bihar-hegység alatt, a Fekete-Körös egyik ága mellett, Vaskohsziklástól keletre, a 75-ös főútról Felsőmezősnél leágazó bekötőúton elérhető település.
Története[szerkesztés]
Kisszegyesd, Szegyesd nevét 1600-ban említette először oklevél Segistel néven.
1692-ben Segestel, 1808-ban Segyestyel, Szegyestyel, 1851-ben és 1888-ban Segyestel, 1913-ban Kisszegyesd néven írták.
Segyestel földesura a nagyváradi 1. sz. püspökség volt még a 20. század elején is.
A település határában van egy gyönyörű részletekben bővelkedő cseppkőbarlang.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Segyestel, Bihar vármegyében, a váradi deák püspök vaskohi uradalmában, 287 óhitü lakossal, anyatemplommal, 5 4/8 urbéri telekkel. | ” |
1910-ben 570 lakosából 6 magyar, 563 román volt. Ebből 566 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Cseppkőbarlang
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}