Biharszentandrás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Biharszentandrás (Sântandrei)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang községközpont
Községközpont Biharszentandrás
Beosztott falvak Újpalota
Polgármester Ioan Mărcuș (PD-L)
Irányítószám 417515
Körzethívószám +40 x59[1]
SIRUTA-kód 26653
Népesség
Népesség 4349 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság 207
Község népessége 4912 fő (2011. okt. 31.)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 112 m
Terület 29,5 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Biharszentandrás (Románia)
Biharszentandrás
Biharszentandrás
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 04′ 07″, k. h. 21° 50′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 07″, k. h. 21° 50′ 50″
Biharszentandrás weboldala

Biharszentandrás (korábban Szentandrás, románul Sântandrei) község Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföldön, a Körösök síkságán, a Sebes-Körös bal partján, Nagyváradtól 5 km-re nyugatra, a román-magyar határtól 6 km-re fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a Szent András tiszteletére elnevezett egyházáról kapta, melynek nyomai a 20. század elején még a malommá átalakított épületben láthatók voltak.

Története[szerkesztés]

Már az őskorban lakott hely volt a falu környéke, ezt bizonyítják a község területén talált neolitikum idejéből származó kerámia maradványok és bronzkori sírok.

Első említése 1291-ből származik, ekkor egy magyar kancellária által kiadott okirat Santus Andreas néven említi.

1311-ben Viila Sant Andreae, 1370-ben Zenthandras, 1599-ben Bihar Zentandras, 1808-ban Szent-András, 1913-ban Biharszentadrás néven írták.

12911294 között villa Sant Andree néven említették mint egyházas helyet, melynek Michael nevű papja egy évben 1 unciát adott a püspöknek és több esetben a váradi káptalan kiküldetésében jár el.

1311-ben Viila Sant Andreae néven Borsi András comes birtoka volt, 1311-1329 között pedig Sexe comes özvegyének bírtoka volt, később a váradi 1. számú káptalan is részbirtokosa volt.

13321335 között a pápai tizedjegyzék szerint papja évi 11 garas pápai tizedet fizetett.

A 15. században az Izsákay és a Bessenyey család is birtokosa, majd 1557-ben Izabella királyné Simay Péternek adományozta, de a birtok egy részét néhány évvel később Békés Gáspár, János Zsigmond fejedelem kamarása szerezte meg.

A 19. század elején a Tokody, Lányi, gróf Frimont és a váradi kisprépost volt birtokosa, a 20. század elején pedig a káptalan.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Bihar vármegyében, szép rónaságon, 450 görög kath.olikus lakossal, Paroch. templommal. Határa 1066 hold, ... Birják 1/2 részben a váradi deák káptalan kisprépostja, 1/2 részben gróf Frimont Albert és Servánszky Ferenc
– Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára[3]

1881-ben 722, 1896-ban 889 többségében görög katolikus román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

1910-ben 1881 lakosából 1220 román, 611 magyar (32,4%), 20 német, 30 szerb volt.

A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Központi járásához tartozott. 1940-ben a II. bécsi döntéssel visszakerült Magyarországhoz, de 1944-től újra Románia része.

2002-ben 3414 lakosa volt, melyből 3081 fő (90,2%) román, 207 magyar (6,0%), 96 (2,8%) cigány, 14 (0,4%) szlovák, 12 fő (0,4%) egyéb nemzetiségű volt.

Egykori szomszédos falvak[szerkesztés]

Biharszentandrás közelében álltak egykor az alábbi – mára már elpusztult, vagy pusztává vált – települések:

A falu 1261-ben p. Ewsy néven említette először oklevél.

1284-ben t. Ewsy iuxta Crisium, 1324-ben p. Eusi (~ Eusy) ... prope civitatem Waradiensem iuxta fl-m Crisii; 13321337 között Petrus sacerdos de v. Eusi, Evsi, 1587-ben Össi, Eössy, Varadeössy, Waradeössy, 1588-ban Eössi, 1589-ben Eösy, 1808 Össi, 1828-ban Össi néven írták.

A Káta nemzetség tagjainak 1261 évi osztozáskor Rafael fia Gábor és Tamás fia Rafael közö birtoknak hagyta, 1284-ben viszont ugyanazon "Rophoyn" fiainak: Tamásnak és Pálnak jutott. 1324-ben fele Gábor fia Tamás fia Jánosé, aki 40 M-ért átadta Johanca fiainak; Imre és Miklós mestereknek, és 1324-ben a fél részt átengedték a Káta nemzetségbeli Zámi István fiai is. Papja 1332-ben 20, 1334-ben 12, 1336-ban 8, 1337-ben 22 gs (garas) pápai tizedet fizetett.

1376-ban Ösi a Petlendiek birtoka volt.

  • Iklód puszta ugyancsak község volt egykor.
  • Szentandrás határában álltak még hajdan Szent-Mihály, Szent-Miklós, Megyes és Kakucs rég elpusztult községek is.

Nevezetességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]