Biharszentjános

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Biharszentjános (Sântion)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Bors
Irányítószám 417078
SIRUTA-kód 27677
Népesség
Népesség 1734 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1408
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 106 m
Terület 229,5 ha km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Biharszentjános (Románia)
Biharszentjános
Biharszentjános
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 07′, k. h. 21° 49′Koordináták: é. sz. 47° 07′, k. h. 21° 49′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Biharszentjános témájú médiaállományokat.

Biharszentjános (románul Sântion) település Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyváradtól 10 km-re nyugatra, Bors település mellett található, a román - magyar határ mentén.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a határában létesült, Szent János tiszteletére szentelt klastromról kapta.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkorban lakott volt, a falu melletti ún. Klastrom-dombon pedig egy 11. századi település nyomait tárták fel.

A falut és a monostort 1215-ben említik először a Váradi Regestrumban, Jakó Zsigmond szerint a falu lakosságát a Hont-Pázmány nemzetség telepítette ide. A település környéke ekkor még nagy kiterjedésű tölgyerdőkkel volt borított és részét képezte a bihari királyi uradalomnak, mint királyi vadászterület.

Az 1876-os megyerendezést követően Bihar vármegye Mezőkeresztesi járásához tartozott, melynek neve 1910-től Biharkeresztesi járás lett. 1920-ban a trianoni békeszerződést követően Romániához került, határtelepüléssé vált.

A II. bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. A magyar honvédek 1940. szeptember 11-én két román nemzetiségű személyt kivégeztek a település főterén, magyarellenes tevékenység vádjával. A szovjet hadsereg 1944-ben elfoglalta a települést, amely újra Románia része lett.

Lakossága[szerkesztés]

1910-ben 1347 lakosa volt ebből 1303 magyar (96,4%), 43 román és 1 német.

2002-ben már 1462 lakosa volt, melyből 1408 magyar (96,3%), 51 román, 2 szlovák és 1 ukrán volt.

Forrás[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)