Belényesvalány
| Belényesvalány (Vălanii de Beiuș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Belényesújlak |
| Irányítószám | 417613 |
| SIRUTA-kód | 31967 |
| Népesség | |
| Népesség | 269 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 199 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Belényesvalány
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 42′ 01″, k. h. 22° 14′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 01″, k. h. 22° 14′ 42″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Belényesvalány (régebben Valány, románul Vălanii de Beiuș) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Bihar-hegység alatt, Pontoskő, Gyepüpataka és Belényesújlak közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
A települést 1808-ban említette először oklevél Valány (Petrany-) néven.
A falu földesura a 19. század első felében a nagyváradi görögkatolikus püspökség volt, mely itt a 20. század elején is birtokos volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Belényes-Valány, Bihar vármegyében, hegyes vidéken, 316 görög katholikus lakossal, anyatemplommal. Urbéri szántó 241 1/2, rét 88, legelő 52, szőlő 1 1/2, majorsági erdő 1050 hold. Birja a váradi görög püspök.”
1910-ben 432 lakosából 423 román, 9 magyar volt. Ebből 420 görögkatolikus, 6 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 303 lakosa közül 302 fő (99,7%) román, 1 fő (0,3%) magyar nemzetiségű volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma 1842-ben épült.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}