Monospetri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monospetri (Petreu)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Vedresábrány
Irányítószám 417018
SIRUTA-kód 27203
Népesség
Népesség 1783 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1001
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Monospetri (Románia)
Monospetri
Monospetri
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 20′ 00″, k. h. 22° 18′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 00″, k. h. 22° 18′ 00″

Monospetri (románul: Petreu), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Margittától nyugatra, a Berettyó mellett fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Mostani Mónospetri nevét egykori híres malmáról kapta, melynek jelentése: Malmos-Petri. 1229-ben Villa Petri, 1270-ben Villa Petury, 1332-ben Malnospetri, 1335-ben Malnuspetri, 1438-ban Petry, 1458-ban Molnospetri, 1535-ben Molnaspetry, 1808-ban Petri (Monus-), 1913-ban Monospetri-nek írták.

Története[szerkesztés]

A falu területén bronzkori település maradványait tárták fel. A régészeti lelőhely a romániai műemlékek jegyzékében a BH-I-s-B-00989 sorszámon szerepel.[2]

Mónospetri, Petri Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1215-ben említették egy perrel kapcsolatban, amikor a Zala megyei sókereskedők Petri falubeli Varou-nál lopott ökröt találtak, és a királyné vámosai magukra vállalták a kereskedők ügyét. A bíró Angelus, a szolnoki curialis comes, a poroszló Rogerus volt. Varou-t a bíró a poroszlóval Váradra küldte, de ellenfelei nem jelentek meg.

1588-ban és 1647-ben Molnos Petri I. Rákóczi György birtoka volt. A 16. században az időközben kihalt Makó családnak is volt itt birtokrésze, 1563-ban, a család kihalta után Varkocs Tamás eszközölt ki rá adománylevelet; kívülük ekkor a Guthy család volt még a település földesura. E család leszármazottjai bírták a községet férfi és női ágon a következő sorrendben: Lónyay Gábor, Lónyay József, Diószeghy Sámuel, Bogáthy Pál, Klobusiczky Ignácz, Klobusiczky Ede és végre ennek fia, Klobusiczky Béla, aki itt még a 20. század elején is birtokos volt. Az általa lakott kastélyt Bogáthy Pál építtette 1802-ben.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Mónos-petri, Bihar vármegyében. Lakja 382 római katholikus, 139 görög katholikus, 255 református, 25 zsidó. A római katholikusok közül vannak német és tót eredetüek is. Református és görög katholikus anya, római katholikus leány egyház. Derék uri lakház és kert. Vizei: a Berettyó a Bisztrával egyesülve; Eger v. Posta patak; Pusztakut, Kis és Nagy Nádaskut, Farkaskut, Büdöskut, és Halastó patakjai Klobusiczky Ágoston úr udvarkertje északi keritésén kivül mind egygyé válva, ugyan azon kertet keresztül futván, átvágva a nagy országuton, a helység keleti részén a Berettyóba ömlenek. Az Eresztvény erdő völgyében fakad a Bodonos pataka bő vizével, végre a Köröskut patak. A Berettyón van egy 3 kövű nagy malom. A mónospetri határon 3 várnak nyomai látszanak: 1. az Ungoravár egy dombcsucson, most szántóföldképen használtatik; 2. Földvár közel a Berettyóhoz a felső rétben, csaknem a földdel egyenlővé porladva szemlélhető; 3. a Belsővár a reformatusok templomától nem messze a Berettyó partján, 3 nagy sánczczal maig is fennáll, különféle gyümölcsfákkal berakva. Földes urak Klobusiczky Ágoston és Eduard”

1910-ben 1071 lakosából 979 magyar, 122 román volt. Ebből 587 római katolikus, 231 görög katolikus, 195 református volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.

Nevezetesség[szerkesztés]

  • A község mellett levő, kettős sánccal ellátott várhely köveit széthordták és így annak a 20. század elején már csak a földhányásai voltak láthatók. A romániai műemlékek jegyzékében a kora középkori vármaradványok a BH-I-s-B-00990 (belső vár) illetve a BH-I-s-B-20234 (külső vár) sorszámon szerepelnek.[2]
  • Református temploma, mely az úgynevezett „Ungoravár” dűlőnél emelkedik, már a 16. században fennállt, és az egykorú feljegyzések szerint, akkoriban a veres barátoké volt. Itt van a Diószeghy család sírboltja is, ahol Diószeghy Sámuel sógora, Pósalaky János is nyugszik, kinek 1726-ból származó címere is látható a templomban.

Híres emberek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. ^ a b Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források[szerkesztés]