Kisszántó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisszántó (Santăul Mic)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Bors
Irányítószám 417077
SIRUTA-kód 27668
Népesség
Népesség 537 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 404
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kisszántó (Románia)
Kisszántó
Kisszántó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 08′ 32″, k. h. 21° 50′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 32″, k. h. 21° 50′ 29″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszántó témájú médiaállományokat.

Kisszántó (Santăul Mic), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyváradtól északnyugatra, Nagyszántó és Biharpüspöki között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Kisszántó, Szántó Árpád-kori település. Nevét már 12911294 között említette oklevél in v. Petri f-i Vrdug (Ördög) néven.

1304-ben Zamtou, 1398-ban Wrdugzantho, 1489-ben Kisszantho, 1808-ban Szántó (Kis-), 1851-ben Kis-Szántó, 1913-ban Kisszántó néven írták.

12911294 között Ördögszántó (Kisszántó) a második fizetéskor 23 kepét adott a püspöknek.

1304-ben Zamtou-i Pousa nevét említette egy oklevél, aki a váradi káptalan által kiküldött egyik bíró volt. Kis-Szántó középkori története szorosan összefügg Nagyszántó történetével.

A 14. század elején már mint egyházas község szerepelt.

1552-ben birtokosai Horváth Mátyás és Asztalnok János, akiknek együtt itt 10 portányi birtouk volt; később azonban már csak mint pusztát említik és ekkor a kisszántói Dobozy család birtoka volt.

1795-ben birtokosa Lányi József kanczelláriai referens, aki később torontáli főispán volt. Az ő utódai 1864-ig voltak a falu birtokosai. Ekkor női ágon a Klobusiczkyakra szállt, majd gróf Csáky Kálmáné lett, kitől Luznicsek bécsi ügyvéd, tőle pedig báró Kőnigswarter Herman vette meg. A báró itteni kastélya díszes park közepén állt. A kastélyt még a Dobozyak építtették, később azonban teljesen átalakították.

Határában állot egykor Szeben falu is, mely 1732-ben már csak mint puszta szerepelt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Kis-Szántó, Bihar vármegyében, kies rónaságon, 459 református, 4 római katholikus, 4 görög katholikus, 7 óhitő lakossal, református anyatemplommal, az uraságnak csinos épületeivel s kertével és egy olajgyárral, melly most nem asztali, hanem lámpa olajat készit. Határa 1581 hold, ... Birja Lányi Imre.

1910-ben 470 lakosából 455 magyar, 13 román volt. Ebből 16 római katolikus, 424 református, 12 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Biharkeresztesi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református temploma - 1790-ben épült.
  • Római katolikus kápolnáját még a Dobozyak építtették.

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)