Bors (Románia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bors (Borș)
Border crossing Ártánd-Borș 2.jpg
Bors címere
Bors címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang községközpont
Beosztott falvak Biharszentjános, Kisszántó, Nagyszántó
Irányítószám 417075
SIRUTA-kód 27640
Népesség
Népesség 1306 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1055
Község népessége 3946 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 103 m
Terület 43,68 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bors (Románia)
Bors
Bors
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 07′, k. h. 21° 49′Koordináták: é. sz. 47° 07′, k. h. 21° 49′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bors témájú médiaállományokat.

Bors (románul: Borș) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Felső Sárréten, a nagyváradi vasútvonal mellett, Biharpüspökitől nyugatra, a román-magyar határ mellett fekvő település. Itt található az egyik legjelentősebb romániai határátkelő. Az E60-as európai út áthalad rajta, valamint itt végződik a romániai útszámozás szerinti 1-es főút (a borsi határátkelő a 642-es kilométernél található).

Története[szerkesztés]

Bors község már a 13. században említve van a váradi regestrumban, Bursa néven.

E településről vették eredetüket a Sártivánvecse nemzetség-ből származó Borsi család tagjai, melyek 1505-ig voltak a település földesurai.

1505-től Bors egy része a káptalan birtokába került, s birtokában volt még az 1900-as évek elején is.

1552-ben Szentiványi Ferenc lett a település földesura, később pedig az egész község a nagyváradi 1. sz. püspök és a káptalan birtokába került.

Ide tartozott Nagy-Zomlin puszta is, mely régen egyházas község volt.

1374-ben Nagy-Zomlin a váradi székes káptalan birtoka volt. Egyházának romjai láthatóak voltak még az 1900-as évek elején is.

Bors a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegyéhez tartozott.

1910-ben lakosainak száma 1014 volt, 100% magyar nemzetiségű lakossággal.

A település egy kisebb, Nagyzomlinpuszta nevű része 274 magyar lakossal Trianon után is Magyarország része maradt.

2011-ben lakosainak száma 1306, ebből 1104 magyar anyanyelvű. A község népessége 3946 fő, magyar 3434, román 430.[3]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református temploma - A 17. század elején épült.
  • Ártánd magyar határfalu román oldalán található.
  • Az A3-as autópálya utolsó lejárata is itt lesz majd fellelhető.

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Bihor (en nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. január 24.)