Vaskohszohodol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vaskohszohodol (Izbuc)
A Jókai-víznyelő
A Jókai-víznyelő
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Kerpenyet
Irányítószám 417137
SIRUTA-kód 28219
Népesség
Népesség 547 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság < 3
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Vaskohszohodol (Románia)
Vaskohszohodol
Vaskohszohodol
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 26′ 29″, k. h. 22° 27′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 29″, k. h. 22° 27′ 52″
A Jókai-barlang bejárata 2015-ben

Vaskohszohodol, 1910 és 1919 között Vaskohaszód (románul: Izbuc, korábban Sohodol) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Vaskohtól öt kilométerre délre, a Béli-hegység keleti lejtőjén fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A román sohodol tájszóból származik, amely mészkőhegységben fekvő, vízben szegény völgyet jelöl (< szláv suchodol 'száraz völgy'). Először 1588-ban Zohodol alakban említették. A helységnévrendezés idején ennek értelmileg megfelelő nevet találtak ki a számára. Mai román hivatalos nevét valószínűleg a kalugyeri dagadóforrásról kapta, mivel az izbuc nem víznyelőt, hanem vízkeletet jelent.

Története[szerkesztés]

Bihar vármegyei román falu volt a nagyváradi római katolikus püspökség vaskohi uradalmában. A 18–19. században szénégetői a vaskohi kohók számára dolgoztak.[2] Határában 1895-ben vasbánya vagy vaskohó működött.[3]

1880-ban 744 lakosából 712 volt román és 32 cigány anyanyelvű; mindannyian ortodox vallásúak.

2002-ben 621 lakosából 618 volt román nemzetiségű; 549 ortodox, 36 baptista és 35 pünkösdista vallású.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A falutól északnyugatra száz–százötven méterre a Jókai-víznyelőbarlang (románul: Avenul Câmpeneasca, népiesen Bouriște, magyar nevét Jókai Mórról kapta). A falut átszelő Pampăr-patak vize itt egy 42 méteres vízeséssel zubog le a föld alá, hogy két kilométert búvópatakként a föld alatt megtéve, a hegy túloldalán mint a Bój-patak forrása törjön ismét elő. Az évtizedek alatt rengeteg szemetet dobtak bele – 2008-ban a tisztítását vállaló barlangászok két kamiont töltöttek meg főként műanyag palackokkal és rongyokkal.[4]

Források[szerkesztés]

  • Mátyás Vilmos: Bihar-hegység. Budapest, 1988
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Barbu Ștefănescu: Artisanat et commerce chez les habitants du Pays de Beiuș. Transylvanian Review 1997, 3. sz., 23. o.
  3. Matlekovits Sándor: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor. 2. köt. Bp., 1898, 38. o.
  4. alpinet.org (románul)