Érfancsika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Érfancsika (Făncica)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Vedresábrány
Irányítószám 417017
SIRUTA-kód 27196
Népesség
Népesség 339 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 15
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Érfancsika (Románia)
Érfancsika
Érfancsika
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 19′ 27″, k. h. 22° 14′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 27″, k. h. 22° 14′ 04″

Érfancsika (Făncica), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Az érmelléki hegyek alatt, a nagyvárad-margittai vasútvonal mellett, Margittától délnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Érfancsika, Fancsika Árpád-kori település. Nevét már 1278-ban említette oklevél t. Fonchuka ... iuxta Berrukio néven.

1294-ben Fanchaka, 1397-ben Fanchika, 1808-ban Fancsika, 1913-ban Érfancsika néven írták.

1310-ben p. Fanchka néven, mint a Hontpázmány nemzetség birtokát említették az oklevelek.

1278-ban a Hontpázmány nemzetségbeli Felicián fiai: Paznan és Fanchaka cseréba adták a rokon Marcell fia Mykou-nak, és e cserét 1294-ben meg is újították.

1310-ben a nemzetséghez tartozó Myko ispán fiai: Miklós és Leukus kettéosztották. Az osztozás alkalmával az egyik utcát 2 malommal Miklós kapta, a másik utcát a Berettyó felől egy malommal pedig Leukus.

1454-ben még mint puszta szerepelt az oklevelekben. Birtokosai gyakran változtak és az idők folyamán egyidelyűleg több birtokosa is volt: A 15. század folyamán 1417-ben a Zoárdfiak, 1429-ben a Szentmártoniak, 1445-ben a Czibak család, 1451-ben a Bajoniak, 1454-ben a Dengelegiek, 1464-ben a Sztáryak, 1470-ben az Ujhelyiek, 1473-ban a Köbölkuthyak, 1485-ben a Homroki és 1489-ben a gyaráni Pártasi család.

A 19. század elején a gróf Toldalaghy család és gróf Klebersberg József volt a földesura.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Ér-Fancsika, Bihar vármegyében, 400 óhitü lakossal, anyatemplommal. Agyagos szátófölde nem igen

termékeny, erdeje, szőleje, s 5 3/ urbéri telke van. Birja gróf Kemény.

1910-ben 392 lakosából 91 magyar, 301 román volt. Ebből 34 görög katolikus, 38 református, 264 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög keleti temploma - 1800 táján épült.

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)