Mezőbaj
| Mezőbaj (Boiu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Illye |
| Irányítószám | 417196 |
| SIRUTA-kód | 28683 |
| Népesség | |
| Népesség | 751 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 444 [2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 91 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Mezőbaj
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 41′ 010″, k. h. 21° 36′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 010″, k. h. 21° 36′ 32″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mezőbaj (Boiu) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Nagyszalontától délre, Illye, Vadász és Tamáshida közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Mezőbaj Árpád-kori település. Nevét 1283-ban említette először oklevél Boy néven.
Később Kisdedboy, Nagyboy néven említették az oklevelek.
Boy a Zoard nemzetség birtoka volt, melyet Tanch fia Fülöp és Marton fia Lőrinc halála után, 1283 ban a nemzetség tagjai egymás közt megosztottak.
A 13. században már két község volt, Kisdedbaj és Nagybaj néven, és birtokosa ekkor a Zoard nemzetségbeli Izsákay család volt. 1283-ban már egyháza is volt, mely Nagybajban állt.
A 15. században birtokosa még mindig az Izsákay család, de már a Bessenyey családnak is volt itt birtoka.
1572-ben a Bajoni család kapott rá adománylevelet.
A 16. századra már csak az egyik község állt fenn. A másik község nyomát és emlékét hosszú időn át őrizte az a hely, a hol még a 19. század második felében is láthatók voltak az egyház nyomai, közelében pedig az ősi temető feküdt; 1896-ban azonban a belvízlevezető csatornát éppen e területen vezették keresztül, ekkor az utolsó nyomok is eltűntek.
Az 1800-as évek elején a gróf Rhédey család és báró Radák István, majd gróf Rhédey Johanna báró Horváth Ödönné és Schwarcz Jakab osztoznak rajta.
A település határában fekvő Tatárfája nevű dűlőről a hagyomány azt tartja, hogy a tatárjárás idejében a tatárok táborhelye volt azon a helyen.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református temploma – 1826-ban épült.
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro