Geszt (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Geszt
Tisza-kastély (Geszt, József Attila u. 21.)
Tisza-kastély (Geszt, József Attila u. 21.)
Geszt címere
Geszt címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Sarkadi
Jogállás község
Polgármester Fábián Zsuzsánna (független)[1]
Irányítószám 5734
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 821 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 15,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 51,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Geszt (Magyarország)
Geszt
Geszt
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 02″, k. h. 21° 35′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 02″, k. h. 21° 35′ 22″
Geszt (Békés megye)
Geszt
Geszt
Pozíció Békés megye térképén
Geszt weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Geszt témájú médiaállományokat.

Geszt (korábban Feketegeszt) község Békés megye Sarkadi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Geszt község a sarkadi kistérségben található, a Békés megyei Kis-Sárréten, 0,5 kilométerre a magyar-román határtól.

Története[szerkesztés]

Geszt község neve először 1213-ban jelenik meg az írott forrásokban, amikor az egyik helybeli gazdálkodó 34 juhát ellopták. A 13. században neve szerepelt a Váradi Regestrumban is. 1401-ben a Gesztiek nemesi birtokaként említették. Nevének változatai: 1401-1458 közt Gezth néven, 1475-ben Egyházasgeszt és Kisgeszt, 1485 körül pedig Nagygeszt néven volt feljegyezve.

A trianoni békeszerződés értelmében, a település Tiszaradványpuszta nevű részét, 298 lakossal (162 fő román, 136 magyar) Romániához csatolták és rövidesen beolvadt Atyás településbe. Szintén elcsatolták a település Csákpuszta nevű részét is (49 magyar nemzetiségű lakossal).

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 79%-a magyar, 21%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Tisza-kastély - Épült 1772-ben barokk stílusban, borosjenői Tisza László és felesége bályoki Hégen-Szénás Rebeka számára. 1800 körül átépítették klasszicista és copf stílusban, ekkor nyerte el mai L alakú formáját. 1860 nyarán Tisza Kálmán új terasszal és emelettel bővítette az épületet. A következő és egyben utolsó nagyméretű átalakítás 1902-ben történt, amikor villanyvilágítást és telefonvonalat kötöttek be és vizestartályt vásároltak a kastély lakói részére. A sok értékes műkincset és gazdag könyvtárat is tartalmazó épületet 1944 szeptemberében kifosztották teljesen, nem sok minden maradt az értékes berendezéséből.
    Jelenleg iskola és könyvtár működik az épület falai között.
    2017 ápriisában parlamenti döntéssel a református egyház ajándékba megkapta.
  • Arany János Irodalmi Emlékház - 1851-ben[4] (más forrás szerint 1851-52-ben)[5] Arany János a Tisza-családnál lakott, télen a kastélyban, nyáron a kastély parkjában levő kerti lakban. Ebben a nádfedeles házban található az emlékmúzeum.
  • Tisza kripta - Épült 1771-ben, a borosjenői Tisza család temetkezési helyéül, ma összesen 33 Tisza családtag nyugszik benne, a mai Békés megye legnagyobb sírboltja, 1902-ben átépítették, ekkor a más birtokokon nyugvó családtagokat is áthozták az átalakított kriptába. 2001-ben az Amerikai Egyesült Államokban élő Tisza-leszármazott, Hámos László segítségével és pénzadományával felújították.
  • Csörsz-árok - A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Neves szülöttek[szerkesztés]

  • Gróf Tisza Lajos (1832-1898) a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, az 1879. évi szegedi árvíz újjáépítési kormánybiztosa, Bihar vármegye főispánja, országgyűlési képviselő.
  • Tisza Domokos (1837-1856) Arany János tanítványa, költő.

Testvértelepülései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Geszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. [1]
  5. Pokoly József: A Tisza-ősök és Geszt; Rubicon történelmi magazin 2015/11, 21-28. oldal

További információk[szerkesztés]

A Tisza-család kriptája Geszten