Pusztaottlaka
Pusztaottlaka | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Békés | ||
Járás | Mezőkovácsházai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Simonka György (független)[1] | ||
Irányítószám | 5665 | ||
Körzethívószám | 68 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 320 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 23,85 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,87 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 32′, k. h. 21° 00′46.533333°N 21.000000°EKoordináták: é. sz. 46° 32′, k. h. 21° 00′46.533333°N 21.000000°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaottlaka témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pusztaottlaka (románul Otlaca-Pustă) község Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában. Két fő része Bagófalu és Tökfalu.
Fekvése
[szerkesztés]Orosházától keletre, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza és Újkígyós között fekvő település. Szomszédai: észak felől Újkígyós, dél felől Medgyesegyháza, délnyugat felől Medgyesbodzás, északnyugat felől pedig Csabaszabadi. Kelet felől a hozzá legközelebb fekvő település Kétegyháza, de közigazgatási területeik nem találkoznak egymással.
Megközelítése
[szerkesztés]A település területén, nagyjából észak-déli irányban végighalad a Csabaszabadi és Medgyesbodzás / Medgyesegyháza közt húzódó 4436-os út, ezen érhető el a végponti települések felől, illetve Tökfalu községrésznek ez a főutcája is. A másik nagyobb településrész, Bagófalu zsákfalunak tekinthető, közúton csak az előbbi útból keletnek kiágazó 44 145-ös számú mellékúton érhető el.
Története
[szerkesztés]1928-ban alakult önálló községgé a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Ottlaka község Magyarországon maradt Meggyespuszta nevű exklávé határrészéből.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterek
[szerkesztés]1990-'94 | 1994-'98 | 1998-'02 | 2002-'06 | 2006-'10 | 2010-'14 | 2014-'19 | 2019-'24 | 2024- |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szabó Miklós | Simonka György | Árgyelán Elvira | Simonka György | |||||
– | Fidesz | Fidesz-KDNP | ||||||
Év | Jelöltek száma |
Részvétel | Megválasztott polgármester | Szavazat | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
név | szervezet | db | érv.% | |||||
1990 | 3 | (n.a.) | Szabó Miklós | – | (nincs adat) | |||
1994 | 4 | 70% | Szabó Miklós | – | 166 | 56% | ||
1998 | 2 | 75% | Szabó Miklós | – | 214 | 72% | ||
2002 | 3 | 75% | Szabó Miklós | – | 155 | 55% | ||
2006 | 3 | 80% | Simonka György | Fidesz | 210 | 75% | ||
2010 | 2 | 77% | Simonka György | Fidesz | 218 | 85% | ||
2014 | 1 | 67% | Árgyelán Elvira | Fidesz-KDNP | 218 | 100% | ||
2019 | 1 | 56% | Pál-Árgyelán Elvira | Fidesz-KDNP | 158 | 100% | ||
2024 | ||||||||
Népesség
[szerkesztés]Lakók száma[4] | |
---|---|
Év | Lakó |
1870 | 997 |
1880 | 962 |
1890 | 1 113 |
1900 | 1 167 |
1910 | 1 223 |
1920 | 1 456 |
1930 | 1 492 |
1941 | 1 566 |
1949 | 1 453 |
1960 | 1 452 |
1970 | 1 044 |
1980 | 683 |
1990 | 501 |
2001 | 457 |
2011 | 377 |
2020 | 311 |
|
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
2001-ben a település lakosságának 73%-a magyar, 22%-a román és 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[5]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 26,5% románnak, 1,4% szlováknak (1,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,8%, református 4,3%, evangélikus 6,8%, görögkatolikus 0,3%, egyéb felekezethez (főleg ortodox) tartozott 34,2%, felekezeten kívüli 22,8% (2,8% nem nyilatkozott).[6]
2022-ben a lakosság 85,5%-a vallotta magát magyarnak, 25,2% románnak, 1% szlováknak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,5% volt római katolikus, 12,8% ortodox, 4,5% görög katolikus, 4,1% evangélikus, 3,8% református, 0,3% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 6,6% felekezeten kívüli (51,7% nem válaszolt).[7]
Címerleírás
[szerkesztés]A címerpajzs leírása: A négyelt pajzsmező jobb felső részében egy három levélből álló arany dohánylevél csokor látható. E szimbólum Pusztaottlaka Bagófalu nevű településrésznek a szimbolikája, ahol a múltban igen jelentős mértékben folyt dohánytermesztés. Innen származik a településrész elnevezése is.
A pajzs bal felső negyedében egy jobbra néző aranyszőrméjű két lábon álló, jobbra néző oroszlán látható. Az oroszlán két halmon áll. Az egyik halom Bagófalu, a másik Tökfalu szimbóluma. Az oroszlán mellső két mancsában aranykeresztet tart. Az oroszlán a heraldikában az erő, a bátorság és a kitartás szimbolizálja.
A község története során a leghosszabb ideig Csanád vármegyéhez tartozott. Az oroszlán a Csanád nemzetség címerállata is volt. Egyrészt ezért került a község címerében, másrészt azért is, mert államalapító királyunk Szent István Csanádot bízta meg, hogy ezt a területet is birtokló Ajtony vezért, aki nem volt hajlandó áttérni népével a pogány hitről a kereszténységre, azt csatában győzze le. 1003-ban ez meg is történt, így hálából Szent István királyunktól Csanád megkapta Ajtony birtokait. Aki az itt élő népet a keresztény hitre térítette. Jelenleg és a történelem során többször is Pusztaottlaka település Békés vármegye egyik községe. Békés vármegye címerállata szintén a két lábon álló oroszlán. Mindezek tették lehetővé és szükségszerűvé, hogy a község címerében is helyet kapjon az oroszlán, a keresztet magasban tartó oroszlán, mely nyugat felé néz. Országunk ezen területén, a 18. században betelepült Pusztaottlakai - akkor még Ottlaka-puszta néven, létesítette államalapító királyunk az első püspökségek között a Csanádi püspökséget.
A címerpajzs jobb alsó negyedében négy egyenes aranypólya található. Pusztaottlaka település négy nép letelepülésének eredménye. A magyarok, románok, a később Harrucken báró által a környékre telepített szlovákok és a dohánytermesztést meghosszabbító Elekről idetelepült németek (svábok) lakták és lakják a községet. A település címerében 1-1 aranypólya egy-egy népet szimbolizál.
Az osztott címerpajzs bal alsó negyedében (a hármas arany dohánylevélre átlósan) egy tök növény termése látható. Ez a heraldikakép a település másik részének, Tökfalunak a címerképe.
Híres emberek
[szerkesztés]- Pusztaottlakáról származik Simonka György, a Békés megyei 4. számú egyéni választókerület korábbi országgyűlési képviselője.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Román ortodox templom
- Likefest Park
Testvértelepülése
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. december 2.); tételesen az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019. 2024
- ↑ Az 1990 előtti adatok: 1980. évi népszámlálás. Békés megye adatai pp. 510-511. Központ Statisztikai Hivatal, 1981 (Hozzáférés: 2020. december 2.) (1950-ig a jelenlévő népesség, 1960-tól a lakónépesség), 1990 óta: Helységnévtár. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2020. december 2.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Pusztaottlaka Helységnévtár
- ↑ Pusztaottlaka Helységnévtár