Pusztaottlaka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pusztaottlaka
Pusztaottlaka címere
Pusztaottlaka címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásMezőkovácsházai
Jogállás község
Polgármester Pál-Árgyelán Elvira (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 5665
Körzethívószám 68
Népesség
Teljes népesség474 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség23,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pusztaottlaka (Magyarország)
Pusztaottlaka
Pusztaottlaka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 20° 58′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 20° 58′ 48″
Pusztaottlaka (Békés megye)
Pusztaottlaka
Pusztaottlaka
Pozíció Békés megye térképén
Pusztaottlaka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaottlaka témájú médiaállományokat.

Pusztaottlaka (románul: Otlaca-Pusta) község Békés megye Mezőkovácsházai járásában. Két fő része Bagófalu és Tökfalu.

Fekvése[szerkesztés]

Orosházától keletre, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza és Újkígyós között fekvő település. Szomszédai: észak felől Újkígyós, dél felől Medgyesegyháza, délnyugat felől Medgyesbodzás, északnyugat felől pedig Csabaszabadi. Kelet felől a hozzá legközelebb fekvő település Kétegyháza, de közigazgatási területeik nem találkoznak egymással.

Megközelítése[szerkesztés]

A település területén, nagyjából észak-déli irányban végighalad a Csabaszabadi és Medgyesbodzás / Medgyesegyháza közt húzódó 4436-os út, ezen érhető el a végponti települések felől, illetve Tökfalu községrésznek ez a főutcája is. A másik nagyobb településrész, Bagófalu zsákfalunak tekinthető, közúton csak az előbbi útból keletnek kiágazó 44 145-ös számú mellékúton érhető el.

Története[szerkesztés]

1928-ban alakult önálló községgé a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Ottlaka község Magyarországon maradt Meggyespuszta nevű exklávé határrészéből.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterek[szerkesztés]

1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-
Szabó Miklós Simonka György Árgyelán Elvira
Fidesz Fidesz-KDNP
A polgármester-választások főbb adatai[3]
Év Jelöltek
száma
Részvétel Megválasztott polgármester Szavazat
név szervezet db érv.%
1990 3 (n.a.) Szabó Miklós (nincs adat)
1994 4 70% Szabó Miklós 166 56%
1998 2 75% Szabó Miklós 214 72%
2002 3 75% Szabó Miklós 155 55%
2006 3 80% Simonka György Fidesz 210 75%
2010 2 77% Simonka György Fidesz 218 85%
2014 1 67% Árgyelán Elvira Fidesz-KDNP 218 100%
2019 1 56% Árgyelán Elvira Fidesz-KDNP 158 100%

Népesség[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 73%-a magyar, 22%-a román és 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 26,5% románnak, 1,4% szlováknak (1,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,8%, református 4,3%, evangélikus 6,8%, görögkatolikus 0,3%, egyéb felekezethez (főleg ortodox) tartozott 34,2%, felekezeten kívüli 22,8% (2,8% nem nyilatkozott).[6]

Címerleírás[szerkesztés]

A címerpajzs leírása: A négyelt pajzsmező jobb felső részében egy három levélből álló arany dohánylevél csokor látható. E szimbólum Pusztaottlaka Bagófalu nevű településrésznek a szimbolikája, ahol a múltban igen jelentős mértékben folyt dohánytermesztés. Innen származik a településrész elnevezése is.

A pajzs bal felső negyedében egy jobbra néző aranyszőrméjű két lábon álló, jobbra néző oroszlán látható. Az oroszlán két halmon áll. Az egyik halom Bagófalu, a másik Tökfalu szimbóluma. Az oroszlán mellső két mancsában aranykeresztet tart. Az oroszlán a heraldikában az erő, a bátorság és a kitartás szimbolizálja.

A község története során a leghosszabb ideig Csanád vármegyéhez tartozott. Az oroszlán a Csanád nemzetség címerállata is volt. Egyrészt ezért került a község címerében, másrészt azért is, mert államalapító királyunk Szent István Csanádot bízta meg, hogy ezt a területet is birtokló Ajtony vezért, aki nem volt hajlandó áttérni népével a pogány hitről a kereszténységre, azt csatában győzze le. 1003-ban ez meg is történt, így hálából Szent István királyunktól Csanád megkapta Ajtony birtokait. Aki az itt élő népet a keresztény hitre térítette. Jelenleg és a történelem során többször is Pusztaottlaka település Békés megye egyik községe. Békés megye címerállata szintén a két lábon álló oroszlán. Mindezek tették lehetővé és szükségszerűvé, hogy a község címerében is helyet kapjon az oroszlán, a keresztet magasban tartó oroszlán, mely nyugat felé néz. Országunk ezen területén, a 18. században betelepült Pusztaottlakai - akkor még Ottlaka-puszta néven, létesítette államalapító királyunk az első püspökségek között a Csanádi püspökséget.

A címerpajzs jobb alsó negyedében négy egyenes aranypólya található. Pusztaottlaka település négy nép letelepülésének eredménye. A magyarok, románok, a később Harrucken báró által a környékre telepített szlovákok és a dohánytermesztést meghosszabbító Elekről idetelepült németek (svábok) lakták és lakják a községet. A település címerében 1-1 aranypólya egy-egy népet szimbolizál.

Az osztott címerpajzs bal alsó negyedében (a hármas arany dohánylevélre átlósan) egy tök növény termése látható. Ez a heraldikakép a település másik részének, Tökfalunak a címerképe.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Román ortodox templom
  • Likefest Park

Testvértelepülése[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pusztaottlaka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. december 2.); tételesen az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019.
  4. Az 1990 előtti adatok: 1980. évi népszámlálás. Békés megye adatai pp. 510-511. Központ Statisztikai Hivatal, 1981 (Hozzáférés: 2020. december 2.) (1950-ig a jelenlévő népesség, 1960-tól a lakónépesség), 1990 óta: Helységnévtár. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2020. december 2.)
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  6. Pusztaottlaka Helységnévtár

További információk[szerkesztés]