Elek (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Elek
A kitelepített németek országos emlékműve a város főterén
A kitelepített németek országos emlékműve a város főterén
Elek címere
Elek címere
Elek zászlaja
Elek zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásGyulai
Jogállás város
Polgármester Szelezsán György (független)[1]
Irányítószám 5742
Körzethívószám 66
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség4513 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség84,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület54,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Elek (Magyarország)
Elek
Elek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 41″, k. h. 21° 14′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 41″, k. h. 21° 14′ 49″
Elek (Békés megye)
Elek
Elek
Pozíció Békés megye térképén
Elek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Elek témájú médiaállományokat.

Elek (németül: Elek, románul: Aletea) város a Dél-Alföldi régióban, Békés megyében, a Gyulai járásban, közel a román határhoz. A második világháborúig a megye legnagyobb lélekszámú német közössége élt itt, a várost szinte teljes egészben svábok lakták.

Fekvése[szerkesztés]

A régió és a megye keleti részén található, Békéscsabától 25, Gyulától 12 kilométerre, a román határ közelében. A szomszédos települések: észak felől Gyula, kelet felől, a jelenlegi országhatár túloldalán Ottlaka (Grǎniceri), dél felől Lőkösháza, délnyugat felől Nagykamarás, nyugat felől pedig Kétegyháza.

Természetföldrajzilag az Alföld Körös–Maros köze középtájának Békési-hát nevű kistájához tartozik.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a Gyulát Lőkösházán keresztül Battonyával összekötő 4444-es számú alsóbbrendű főúton, illetve Kétegyházán keresztül Medgyesegyháza és Békéscsaba felől a 4435-ös mellékúton érhető el. A közúti közösségi közlekedés szolgáltatója e településen is a Volánbusz.

A város határának délnyugati részét átszeli ugyan a MÁV 120-as számú (Budapest–)Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonala, de a vasútnak már évtizedek óta nincs megállási pontja Elek területén, a legközelebbi működő vasútállomás a mintegy 6 kilométerre lévő Kétegyháza vasútállomás, amelyen áthalad a 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal is. Elek egykori vasútállomása és vele együtt a Kétegyháza–Elek-vasútvonal is 1972-ben megszűnt.

Közélet és politika[szerkesztés]

Polgármesterek[szerkesztés]

  • 1990–1993: Szántó István (független)[3]
  • 1994–1994: Kecskeméti János
  • 1994–1998: Kecskeméti János (Fidesz-MDF-FKgP-KDNP)[4]
  • 1998–2002: Kecskeméti János (Fidesz-FKgP-MDF-SZDSZ-KDNP)[5]
  • 2002–2006: Pluhár László (MSZP)[6]
  • 2006–2010: Pluhár László (MSZP)[7]
  • 2010–2014: Pluhár László (MSZP)[8]
  • 2014–2019: Pluhár László (MSZP)[9]
  • 2019-től: Szelezsán György (független)[10]
  • Szántó István a rendszerváltás előtt tanácselnökként vezette a települést, majd 1990-től annak polgármestere lett; 1993 végén lemondott)[11]
  • Kecskeméti János (Fidesz) 1994 márciusában időközi választáson nyerte el a polgármesteri tisztet, 2002 júniusában pedig lemondással távozott.[12]
  • Pluhár László MSZP-s színekben 2002-2019 között volt Elek első embere.
  • Szelezsán György 2019-ben a szavazatok 67.65 %-át elnyerve lett polgármester.
Polgármesterek[13]
1990-93 '94.
márc.
1994-1998 1998-2002 2002-2006 2006-2010 2010-2014 2014-2019 2019-
Szántó István Kecskeméti János Pluhár László Szelezsán György
Fidesz Fidesz-MDF-
FKGP-KDNP
Fidesz-
FKGP-MDF-
SZDSZ-KDNP
MSZP független

Jelenleg[szerkesztés]

2019-

A város polgármestere Szelezsán György (független).

Az alpolgármester Botás Erika, A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. A képviselő-testületben a függetlenek vannak többségben, egyetlen képviselő szerzett mandátumot MSZP-DK-s jelöltként.

-Tolnai Péter (Fidesz-KDNP) a Békés Megyei Közgyűlés képviselője és

-Pluhár János László (MSZP-Demokratikus Koalíció) a Békés Megyei Közgyűlés képviselője

-2019

A város polgármestere Pluhár János László (MSZP). Az alpolgármesterek dr. Heimné Máté Mária (MSZP) és Turóczy András (FIDESZ-KDNP). A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. A képviselő-testületben az MSZP-frakció van többségben, 4 fővel. A polgármester és 3 képviselő MSZP-s, míg 3 képviselő Fidesz-KDNP-s.[14] Tolnai Péter önkormányzati képviselő egyben a Békés Megyei Közgyűlés képviselője és alelnöke is. Emiatt ő semmilyen tisztséget nem vállalt az önkormányzatnál, tehát egy bizottságnak sem lett sem elnöke, sem egyszerű tagja. Így az ő egyetlen viselt tisztsége Eleken: önkormányzati képviselő.

A város képviselő-testülete 2019-től[szerkesztés]

Név Jelölő szervezet(ek) Tisztség
Szelezsán György független Polgármester
Botás Erika független alpolgármester
Veres Zoltán független képviselő
Turóczy András független képviselő
Kecskés Andrea független képviselő
Ferenczi Zsolt független képviselő
Pelle László MSZP képviselő

Pénzügyi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága 2019-től[szerkesztés]

Elnök: Ferenczi Zsolt
Tagok: Veres Zoltán

Pelle László

Külsõs tagok: Liszkainé Kráder Mária

Papp László

Pénzügyi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága -2019

Bizottsági tag neve Tisztsége Képviselő/nem képviselő tag
Zsidó Ferenc György Elnök Képviselő elnök
Lukács László és Pelle László Tag Képviselő tag
Nánási Mihály és Tóbiás Sándorné Tag Nem képviselő tag

Ügyrendi és Szociális Bizottság 2019-től[szerkesztés]

Elnök: Veres Zoltán
Tagok: Kecskés Andrea

Ferenczi Zsolt

Külsõs tag: Kásziánné Házse Magdolna

Lénárt Istvánné

Ügyrendi és Szociális Bizottság -2019

Bizottsági tag neve Tisztsége Képviselő/nem képviselő tag
Dávid Rémusz Elnök Képviselő elnök
Lukács László és Pelle László Tag Képviselő tag
Rocskár Jánosné és Popucza-László Erzsébet Tag Nem képviselő tag

Társadalmi Kapcsolatok, Kulturális és Sport Bizottság 2019-től

Elnök: Kecskés Andrea
Tagok: Ferenczi Zsolt

Pelle László

Külsõs tag: Csuvarszkiné Sarkadi Ibolya

Wittmanné Abonyi Mónika

Etimológia[szerkesztés]

Elek neve kazár-magyar eredetű, Attila egyik fia, Ellák nevéből származik. A név valójában egy tisztségnév, ugyanis az elek < ótörök älik / ilik / ilig ("herceg, uralkodó, király) szóra vezethető vissza, mely az *el (királyság, uradalom) + lä-g (uralkodni, az uralkodás) elemekből tevődik össze.[15]

Története[szerkesztés]

Elek területe már a honfoglalás előtt is lakott volt.

Elek nevét elsőként 1232-ben említik. A török időkben kihalt. 1724-ben Békés megye több más településéhez hasonlóan Harruckern János György betelepítette német telepesekkel.

Vályi András 1796-ban ezt írta a településről: "ELEK. Elegyes német, és oláh falu Arad Vármegyében, földes Ura Báró Harucker Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik közel a’ fejér Köröshöz, határbéli földgye elég termékeny, noha egy részen határja salétromos, melly hasznos marháiknak, szőlei is meglehetősek lévén, első Osztálybéli."[16]

Fényes Elek 1851-es leírása alapján: "Elek, oláhul Aletye, német falu, Arad vgyében, Békés vgye szélén, Gyulához délre 2 mfd., 382 házzal, és 3090 lak., kik kevés oláh cselédet és házatlan zsellért kivéve, romai kath. németek, kiket 1724-ben b. Haruckern Ferencz telepitett ide Würtembergből, Frankfurt vidékéről, Bajorországból. Van szép paroch. temploma. Róna határa 7517 1/2 h., mellyből szántóföld és kaszálló, mindenik lakosnak egy tagban, 5196 1/2 hold; közlegelő 1914 h., szőlő 130 h., pótlék urb. föld 260 hold, majorsági curialis hely 12 h. és 5 hold dézsmáskert, s 17 hold föld. Földje fekete homokos, s az idevalók főleg tisztabuzát, s ugar helyett kukoriczát termesztenek. Marhatenyésztése a juhon kivül virágzó, de nem a határon, hanem a szomszéd pusztákon bérlett földeken. Általjában az eleki lakosok igen vagyonos és fáradhatlan emberek. Birtokosa: gr. Wenkheim Ferenczné, szül. gr. Pálffy Borbála."[17]

1854-ben már mezőváros, majd e rang megszűnése után a 19. század végén nagyközséggé alakult. Ekkoriban már zsidók is éltek a községben. Kiemelkedett közülük a Schillinger, Philipp és Blantz család.

Az 1880-as népszámlálás idején Elek lakosságának 65%-a vallotta magát németnek, 24%-a románnak, 1%-a szlováknak. A magyar lakosság ekkoriban még csak 10%-ot érte el.

A Révai nagy lexikona szerint: "Elek: nagyk. Arad vm. eleki j.-ban (1910) 7261, túlnyomóan német, tov. oláh és magyar lak. A járás szolgabirói hivatalának székhelye, van takarékpénztára, takarék- és hitelegylete, tejszövetkezete, csendőrőrse, vasúti állomása, posta-, távíró és telefonállomása."[18]

A trianoni békeszerződés után a fejlődő község az országhatár közelébe került, elvesztette piaca nagy részét. 1920 és 1923 között a csonka Arad vármegye székhelye volt, 1923-tól 1946-ig Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegyéhez tartozott, melynek neve 1945-től egyszerűen Csanád vármegye lett. Eleket 1946-ban csatolták Békés vármegyéhez, és ekkor vesztette el járási székhely szerepkörét is.

A második világháború alatt a helyi zsidóság tagjait munkaszolgálatra és Auschwitzba hurcolták, a huszonhat eleki zsidó közül csak nyolcan maradtak életben. A háború után a német lakosokat elhurcolták kényszermunkára és más telepeseket telepítettek a helyükbe. Eleken a kitelepítések egyik legszörnyűbb fejezetét írták: a statisztikák szerint 5619 német lakost űztek el otthonukból, többet, mint amennyi a város teljes mai lakossága [1]. 1990 óta rendszeresen találkozókat rendeznek Elek lakói az elüldözöttekkel.

Eleknek 1950 és 1990 között mindvégig önálló tanácsa volt, 1970-ben nagyközséggé nyilvánították. Békés megyéhez 1946-ban történt csatolásától a járások megszűnéséig, 1983 végéig a Gyulai járáshoz tartozott, ezután 1990-ig a Gyulai városkörnyékhez.

Elek 1996 óta város. Napjainkban több nemzetiség is lakja, németek, szlovákok, románok, cigányok.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 84%-a magyar, 8%-a román, 4%-a cigány és 4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát,[19] illetve kisebb szlovák közösség is él itt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,9%-a magyarnak, 8% cigánynak, 4,2% németnek, 5,5% románnak, 1,1% szlováknak mondta magát (17,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Lakosságszám alakulása[szerkesztés]

  • 1840: 3163 fő
  • 1851: 3090 fő
  • 1910: 7261 fő
  • 1940: 9327 fő
  • 1983: 5839 fő
  • 1990: 5582 fő
  • 2001: 5531 fő
  • 2010: 4985 fő[20][21]
  • 2018: 4857 fő állandó férfi lakosság :2380 fő, állandó női lakosság :2477 fő KSH kód:32957
  • 2019: 4816 fő

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 38,5 %-a római katolikus, kb. 12,5 %-a református, kb. 4 %-a görögkatolikus és kb. 2 %-a evangélikus vallású. Más egyházhoz vagy felekezethez kb. 5 % tartozik, míg nem tartozik egyetlen vallási közösséghez sem, vagy nem válaszolt kb. 38 %.[20]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,4%, református 8%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 33,7% (28% nem nyilatkozott).[22]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

A Szeged-Csanádi egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességében lévő Gyulai Esperesi Kerülethez tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Sarlós Boldogasszony. Római katolikus anyakönyveit 1734 óta vezetik.[23]

Református egyház[szerkesztés]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint missziói egyházközség.[24]

Evangélikus egyház[szerkesztés]

A Déli evangélikus egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Gyulai Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint leányegyház.[25]

Görögkatolikus egyház[szerkesztés]

A város görögkatolikus vallású lakosai a Szórvány Helynökség Makói paróchiájához tartoznak, mint filia.[26]

Nevezetességei[szerkesztés]

Az 1956-os emlékmű
  • Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom emlékére állított obeliszk.
  • II. világháborús és a munkatáborokban meghaltak emlékműve: Mladonyiczki Béla alkotása.
  • Cigány tájház.
  • A kitelepített németek országos emlékműve: Kingl Sándor alkotása 2001-ben készült.
  • Kopjafa emlékmű: 1999-ben állították.
  • Német tájház.
  • Polgári házak: A 19. század végén, a 20. század elején épültek.
  • Volt Vármegyeháza: az egykori Csonka-Arad vármegye (1920-23) székházának épült.
  • Római katolikus (Sarlós Boldogasszony-) templom: 1796-ban épült, barokk stílusban. 1904-ben két oldalhajóval bővítették.
  • Román tájház.
  • Sírkőkert.
I. István király mellszobra
  • Szent István király mellszobra.
  • I-II. világháborús emlékmű: 1924-ben és 1996-ban készült.
  • Zsidó temető, a román temető területén belül, kiemelt zsidó épített emlék.

Sport[szerkesztés]

A település labdarúgó-csapata, az Elek LE (vagy Eleki TC, másképpen Elek SE) a Békés megyei bajnokság I. osztályában szerepel. A klubot 1931-ben alapították és közel nyolcvanéves fennállása alatt szinte kizárólag a megyei bajnokságok különböző osztályaiban szerepelt.[27]

A klubot 1931-ben alapították. Stadionja a Kölcsey Ferenc utcában van. A klub színei a kék fehér. Megváltoztatták a nevét 1949-ben Eleki TC-ről Eleki EPOSz lett a neve. Eleki DISz lett 1950-ben. 1951 és 1952 között Eleki FSz SK lett a neve. Eleki Szövetkezeti SK lett 1952-től. Elek SK is volt a neve. A csapatnak sok neve volt tehát, Elek FC, Elek SK, Elek SE, Elek Labdarúgó Egyesület, Elek Duraflex. Szerepelt már az Elek LE a Békés megyei I. osztályban, a Békés megyei II. osztályban.

Eleken születtek[szerkesztés]

  • Prohászka Elvira (1902–1981) magyar író, szerkesztő, irodalomszervező
  • Kehrer Gyula (1908–1994) 1950-től 1986-ig a veszprémi Mária Terézia által alapított Lovassy László gimnázium biológia tanáraként tanította a fiatalokat.
  • Arató Mátyás (1931-2015) matematikus.
  • Almási István (1944–2017) politikus, Hódmezővásárhely polgármestere.
  • Szigeti Lajos (született Zimmermann; 1944–2012) katonatiszt, hadtörténész, egyetemi tanár.
  • Gellér Mihály (1947-) többszörös magyar bajnok síelő, síugró.
  • Kelemen Endre (1947-) atléta, magasugró, sportvezető [28] - 1971 Európa-bajnogság bronz 217 cm,1975 Európa-bajnokság ezüst 219 cm
  • Magyar Mária (1948-) magyar színésznő.
  • Tihanyi Péter (1956–) magyar színész.
  • Rónavölgyi Sándor jogvédő.
  • Selley Ferenc, (született: Selley) a mezőgazdasági tudományok kandidátusa.
  • Lázok János (1984-) labdarúgó.
  • Kehrer Károly (1873–1946) Arad vármegye tanügyi főtanácsosa, majd a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanügyi főtanácsosa.

Rendezvények[szerkesztés]

  • Maszkos felvonulás: minden év februárjában
  • Nemzetiségi bálok
  • Elekiek Világtalálkozója: kétévente augusztus első hétvégéjén

Testvérvárosai[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 19önkvál nevű ref-eknek
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. augusztus 14.)
  3. Elek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Elek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Elek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  6. Elek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  7. Elek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. Elek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  9. Elek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. Elek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  11. Nyugdíjaskodjon békében!”, Békés Megyei Hírlap, 1993. december 30., 1. oldal (Hozzáférés ideje: 2018. június 1.) 
  12. Lemondott Kecskeméti János”, Békés Megyei Hírlap, 2002. június 18., 5. oldal (Hozzáférés ideje: 2018. június 1.) 
  13. Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2018. június 1.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019
  14. A képviselő-testület tagjai
  15. Pritsak 1982, 445–446. o.
  16. Vályi András: Magyarország leírása
  17. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  18. Révai nagy lexikona 6.
  19. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  20. a b http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=32957
  21. http://lexikon.katolikus.hu/E/Elek.html
  22. Elek Helységnévtár
  23. http://www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/elek.htm
  24. http://epont.reformatus.hu/
  25. http://www.evangelikus.hu/rolunk/nevtar/intezmeny?did=1901[halott link]
  26. http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=parochia&parochia_id=84
  27. Magyarfutball.hu csapatbemutató
  28. SZABOLCS, VINCZE: Ezüstöt érő balcsapott – interjú a hetvenéves Kelemen Endrével - NS (magyar nyelven). NSO.hu, 2018. január 14. (Hozzáférés: 2019. augusztus 20.)

Források[szerkesztés]

További információ k[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]