Elek (település)

Elek
A kitelepített németek országos emlékműve a város főterén
Elek címere Elek zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Békés
Járás	Gyulai
Jogállás	város
Polgármester	Szelezsán György (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	5742
Körzethívószám	66
Testvér­települései	Lista Borossebes Nagykapos
Népesség
Teljes népesség	4214 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	84,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	54,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 31′ 40″, k. h. 21° 14′ 49″46.527777777778, 21.246944444444
Elek Pozíció Békés megye térképén
Elek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Elek témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Elek (németül: Elek, románul: Aletea) város a Dél-Alföldi régióban, Békés vármegyében, a Gyulai járásban, közel a román határhoz. A második világháborúig a vármegye legnagyobb lélekszámú német közössége élt itt, a várost szinte teljes egészében svábok lakták. 5491 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa.

Fekvése

A régió és a megye keleti részén található, Békéscsabától 25, Gyulától 12 kilométerre, a román határ közelében. A szomszédos települések: észak felől Gyula, kelet felől, a jelenlegi országhatár túloldalán Ottlaka (Grǎniceri), dél felől Lőkösháza, délnyugat felől Nagykamarás, nyugat felől pedig Kétegyháza.

Természetföldrajzilag az Alföld Körös–Maros köze középtájának Békési-hát nevű kistájához tartozik.

Megközelítése

Közúton a Gyulát Lőkösházán keresztül Battonyával összekötő 4444-es úton, illetve Kétegyházán keresztül Medgyesegyháza és Békéscsaba felől a 4435-ös úton érhető el. A közúti közösségi közlekedés szolgáltatója e településen is a Volánbusz.

A város határának délnyugati részét átszeli ugyan a MÁV 120-as számú (Budapest–)Szajol–Lőkösháza-vasútvonala, de a vasútnak már évtizedek óta nincs megállási pontja Elek területén, a legközelebbi működő vasútállomás a mintegy 6 kilométerre lévő Kétegyháza vasútállomás, amelyen áthalad a 121-es számú Kétegyháza–Újszeged-vasútvonal is. Elek egykori vasútállomása a Kétegyháza–Elek–Kisjenő-vasútvonalon volt található, amelyen a forgalom Kétegyháza és Elek között 1972-ben megszűnt.

Etimológia

Elek neve kazár-magyar eredetű, Attila egyik fia, Ellák nevéből származik. A név valójában egy tisztségnév, ugyanis az elek < ótörök älik / ilik / ilig ("herceg, uralkodó, király) szóra vezethető vissza, mely az *el (királyság, uradalom) + lä-g (uralkodni, az uralkodás) elemekből tevődik össze.

Története

Elek területe már a honfoglalás előtt, az újkőkortól (neolit) kezdve lakott volt.

Elek nevét elsőként 1232-ben említik. A török időkben kihalt. 1724-ben és 1744-ben az akkori vármegye több más településéhez hasonlóan Harruckern János György betelepítette német telepesekkel.

Vályi András 1796-ban ezt írta a településről: "ELEK. Elegyes német, és oláh falu Arad Vármegyében, földes Ura Báró Harucker Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik közel a’ fejér Köröshöz, határbéli földgye elég termékeny, noha egy részen határja salétromos, melly hasznos marháiknak, szőlei is meglehetősek lévén, első Osztálybéli."

Fényes Elek 1851-es leírása alapján: "Elek, oláhul Aletye, német falu, Arad vgyében, Békés vgye szélén, Gyulához délre 2 mfd., 382 házzal, és 3090 lak., kik kevés oláh cselédet és házatlan zsellért kivéve, romai kath. németek, kiket 1724-ben b. Haruckern Ferencz telepitett ide Würtembergből, Frankfurt vidékéről, Bajorországból. Van szép paroch. temploma. Róna határa 7517 1/2 h., mellyből szántóföld és kaszálló, mindenik lakosnak egy tagban, 5196 1/2 hold; közlegelő 1914 h., szőlő 130 h., pótlék urb. föld 260 hold, majorsági curialis hely 12 h. és 5 hold dézsmáskert, s 17 hold föld. Földje fekete homokos, s az idevalók főleg tisztabuzát, s ugar helyett kukoriczát termesztenek. Marhatenyésztése a juhon kivül virágzó, de nem a határon, hanem a szomszéd pusztákon bérlett földeken. Általjában az eleki lakosok igen vagyonos és fáradhatlan emberek. Birtokosa: gr. Wenckheim Ferenczné, szül. gr. Pálffy Borbála."

1854-ben már mezőváros, majd e rang megszűnése után a 19. század végén nagyközséggé alakult. Ekkoriban már zsidók is éltek a községben. Kiemelkedett közülük a Schillinger, Philipp és Blantz család.

Az 1880-as népszámlálás idején Elek lakosságának 65%-a vallotta magát németnek, 24%-a románnak, 1%-a szlováknak. A magyar lakosság ekkoriban még csak 10%-ot érte el.

A Révai nagy lexikona szerint: "Elek: nagyk. Arad vm. eleki j.-ban (1910) 7261, túlnyomóan német, tov. oláh és magyar lak. A járás szolgabirói hivatalának székhelye, van takarékpénztára, takarék- és hitelegylete, tejszövetkezete, csendőrőrse, vasúti állomása, posta-, távíró és telefonállomása."

A trianoni békeszerződés után a fejlődő község az országhatár közelébe került, elvesztette piaca nagy részét. 1920 és 1923 között a csonka Arad vármegye székhelye volt, 1923-tól 1946-ig Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegyéhez tartozott, melynek neve 1945-től egyszerűen Csanád vármegye lett. Eleket 1946-ban csatolták Békés vármegyéhez, és ekkor vesztette el járási székhely szerepkörét is.

A második világháború alatt a helyi zsidóság tagjait munkaszolgálatra és Auschwitzba hurcolták, a huszonhat eleki zsidó közül csak nyolcan maradtak életben. A háború után a német lakosokat elhurcolták kényszermunkára és más telepeseket telepítettek a helyükbe. Eleken a kitelepítések egyik legszörnyűbb fejezetét írták: a statisztikák szerint 5619 német lakost űztek el otthonukból, többet, mint amennyi a város teljes mai lakossága . 1990 óta rendszeresen találkozókat rendeznek Elek lakói az elüldözöttekkel.

Eleknek 1950 és 1990 között mindvégig önálló tanácsa volt, 1970-ben nagyközséggé nyilvánították. Békés megyéhez 1946-ban történt csatolásától a járások megszűnéséig, 1983 végéig a Gyulai járáshoz tartozott, ezután 1990-ig a Gyulai városkörnyékhez.

A település külterületén fekvő, már megszűnt Országút megállóhely közelében történt 1979 decemberében a 11 halálos áldozattal járó, lőkösházi autóbusz-baleset néven ismertté vált szerencsétlenség, melyben egy autóbusz és egy vonat ütközött össze.

Eleket 1996. július 1-jén várossá nyilvánították. Napjainkban több nemzetiség is lakja, németek, szlovákok, románok, cigányok.

Közélet és politika

Polgármesterei

Polgármester
1990–1993	Szántó István	független	hivataláról lemondott
1994–1994	Kecskeméti János	független	időközi választás: 1994. március
1994–1998		Fidesz-MDF-FKgP-KDNP
1998–2002		Fidesz-FKgP-MDF-SZDSZ-KDNP	hivataláról lemondott
2002–2006	Pluhár László	MSZP
2006–2010		MSZP
2010–2014		MSZP
2014–2019		MSZP
2019–2024	Szelezsán György	független
2024–		Fidesz-KDNP

• Szántó István a rendszerváltás előtt tanácselnökként vezette a települést, majd 1990-től annak polgármestere lett; 1993 végén lemondott.
• Kecskeméti János (Fidesz) 1994 márciusában időközi választáson nyerte el a polgármesteri tisztet, 2002 júniusában pedig lemondással távozott.
• Pluhár László MSZP-s színekben 2002-2019 között volt Elek első embere.
• Szelezsán György 2019-ben a szavazatok 67.65 %-át elnyerve lett polgármester, posztját 2024-ben 75,44 %-os eredménnyel erősítette meg.

Polgármesterek

1990-1993	'94. márc.	1994-1998	1998-2002	2002-2006	2006-2010	2010-2014	2014-2019	2019-2024	2024-
Szántó István	Kecskeméti János			Pluhár László				Szelezsán György
–	Fidesz	Fidesz-MDF- FKGP-KDNP	Fidesz- FKGP-MDF- SZDSZ-KDNP	MSZP				független	Fidesz-KDNP

Jelenleg

2019-

A város polgármestere Szelezsán György (független).

Az alpolgármester Botás Erika, A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. A képviselő-testületben a függetlenek vannak többségben, egyetlen képviselő szerzett mandátumot MSZP-DK-s jelöltként.

-Tolnai Péter (Fidesz-KDNP) a Békés Megyei Közgyűlés képviselője és

-Pluhár János László (MSZP-Demokratikus Koalíció) a Békés Megyei Közgyűlés képviselője

-2019

A város polgármestere Pluhár János László (MSZP). Az alpolgármesterek dr. Heimné Máté Mária (MSZP) és Turóczy András (FIDESZ-KDNP). A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. A képviselő-testületben az MSZP-frakció van többségben, 4 fővel. A polgármester és 3 képviselő MSZP-s, míg 3 képviselő Fidesz-KDNP-s. Tolnai Péter önkormányzati képviselő egyben a Békés Megyei Közgyűlés képviselője és alelnöke is. Emiatt ő semmilyen tisztséget nem vállalt az önkormányzatnál, tehát egy bizottságnak sem lett sem elnöke, sem egyszerű tagja. Így az ő egyetlen viselt tisztsége Eleken: önkormányzati képviselő.

A város képviselő-testülete 2019-től

Név	Jelölő szervezet(ek)	Tisztség
Szelezsán György	független	Polgármester
Kecskés Andrea	független	alpolgármester
Csuvarszkiné Sarkadi Ibolya	Fidesz-KDNP (2022.12-től)	képviselő
Papp László	független	képviselő
Ferenczi Zsolt	független	képviselő
Turóczy András	független	képviselő
Pelle László	MSZP	képviselő
Veres Zoltán	független (2022.12-ig)	képviselő
Botás Erika	független (2023.01-ig)	alpolgármester

Pénzügyi, Szociális és Településfejlesztési Bizottság 2023.02-től

Elnök:	Ferenczi Zsolt
Tagok:	Turóczy András Papp László
Külsõs tagok:	Liszkainé Kráder Mária Turláné Emenet Ildikó

Ügyrendi, Társadalmi Kapcsolatok, Kulturális és Sport Bizottság 2023.02-től

Elnök:	Turóczy András
Tagok:	Csuvarszkiné Sarkadi Ibolya Pelle László
Külsõs tagok:	Kásziánné Házse Magdolna Lénárt Istvánné

Pénzügyi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága 2019-től -2022.12 -ig

Elnök:	Ferenczi Zsolt
Tagok:	Veres Zoltán Pelle László
Külsõs tagok:	Liszkainé Kráder Mária Papp László

Pénzügyi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága -2019

Bizottsági tag neve	Tisztsége	Képviselő/nem képviselő tag
Zsidó Ferenc György	Elnök	Képviselő elnök
Lukács László és Pelle László	Tag	Képviselő tag
Nánási Mihály és Tóbiás Sándorné	Tag	Nem képviselő tag

Ügyrendi és Szociális Bizottság 2019-től – 2022.12- ig

Elnök:	Veres Zoltán
Tagok:	Kecskés Andrea Ferenczi Zsolt
Külsõs tagok:	Kásziánné Házse Magdolna Lénárt Istvánné

Ügyrendi és Szociális Bizottság -2019

Bizottsági tag neve	Tisztsége	Képviselő/nem képviselő tag
Dávid Rémusz	Elnök	Képviselő elnök
Lukács László és Pelle László	Tag	Képviselő tag
Rocskár Jánosné és Popucza-László Erzsébet	Tag	Nem képviselő tag

Társadalmi Kapcsolatok, Kulturális és Sport Bizottság 2019-től 2022.12-ig

Elnök:	Kecskés Andrea
Tagok:	Ferenczi Zsolt Pelle László
Külsõs tag:	Csuvarszkiné Sarkadi Ibolya Wittmanné Abonyi Mónika

Népesség

2001-ben a város lakosságának 84%-a magyar, 8%-a román, 4%-a cigány és 4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát, illetve kisebb szlovák közösség is él itt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,9%-a magyarnak, 8% cigánynak, 4,2% németnek, 5,5% románnak, 1,1% szlováknak mondta magát (17,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,2% románnak, 3,6% cigánynak, 2,1% németnek, 1,2% szlováknak, 0,1-0,1% ukránnak, szerbnek és lengyelnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Lakosságszám alakulása

• 1840: 3163 fő
• 1851: 3090 fő
• 1910: 7261 fő
• 1940: 9327 fő
• 1983: 5839 fő
• 1990: 5582 fő
• 2001: 5531 fő
• 2010: 4985 fő
• 2018: 4857 fő állandó férfi lakosság :2380 fő, állandó női lakosság :2477 fő KSH kód:32957
• 2019: 4816 fő
• 2022: 4708 fő nő: 2412 fő férfi : 2296 fő

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:

Lakosok száma	4851	4797	4513	4443	4290	4246	4274	4231	4214
	2013	2014	2019	2021	2022	2023	2024	2025	2026

Adatok: Wikidata

Vallási összetétel

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 38,5 %-a római katolikus, kb. 12,5 %-a református, kb. 4 %-a görögkatolikus és kb. 2 %-a evangélikus vallású. Más egyházhoz vagy felekezethez kb. 5 % tartozik, míg nem tartozik egyetlen vallási közösséghez sem, vagy nem válaszolt kb. 38 %.

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,4%, református 8%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 33,7% (28% nem nyilatkozott).

2022-ben vallásuk szerint 17,6% római katolikus, 5,3% református, 1,6% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 1,1% ortodox, 0,8% egyéb katolikus, 0,7% evangélikus, 28,6% felekezeten kívüli (42,7% nem válaszolt).

Római katolikus egyház

A Szeged-Csanádi egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességében lévő Gyulai Esperesi Kerülethez tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Sarlós Boldogasszony. Római katolikus anyakönyveit 1734 óta vezetik.

Református egyház

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint missziói egyházközség.

Evangélikus egyház

A Déli evangélikus egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Gyulai Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint leányegyház.

Görögkatolikus egyház

A város görögkatolikus vallású lakosai a Szórvány Helynökség Makói paróchiájához tartoznak, mint filia.

Román ortodox egyház

A források alapján Elek 1746-ban a mai Romániához tartozó – közel három kilométerre lévő – Ottlakai Román Ortodox Egyház filiáléjaként szerepel. Mivel az eleki románságnak nem volt saját temploma, így görögkeleti vallásukból adódóan a szomszédos Ottlakára, később pedig Kétegyházára jártak át templomba. 1947-ben a helyi ortodoxok – az agrárreformnak köszönhetően – egy polgári házból alakították ki a – Szent Miklós tiszteletére felszentelt – görögkeleti kápolnájukat, amely mellé egy paplakot is berendeztek. A liturgia nyelve a román lett. Az újonnan megalakuló egyházközség első lelkésze Békési György volt, akit 1974-től a pusztaottlakai lelkész, Rokszin Tivadar váltott fel. Ekkortól már csak kéthetente tartottak istentiszteletet. 1992-től a lelkipásztori teendőket Seres Sándor sarkadkeresztúri lelkész látta el, egészen 2025 novemberéig, mikoris a kápolna igazgatását átadta Anton Alexandru Baniciunak, a gyulai püspöki székesegyház diakónusának (november 8.), akit még azon a napon Siluan gyulai román ortodox püspök felszentelt pappá.

Turizmus

Nevezetességei

A település látnivalói:

• Római katolikus (Sarlós Boldogasszony-) templom: 1796-ban épült, barokk stílusban. 1904-ben két oldalhajóval bővítették.
• Polgári házak: A 19. század végén, a 20. század elején épültek.
• Volt Vármegyeháza, az egykori Csonka-Arad vármegye (1920-23) székházának épült.
• Német tájház. A német nemzetiség tájházának egy régi polgári ház ad helyet. A ’Leimen Házban’ berendezett tájszobák, közösségi helyiségek és iroda szolgálják a német hagyományok ápolását.
• Zsidó temető, a román temető területén belül, kiemelt zsidó épített emlék.
• Petőfi Sándor-mellszobor (Babusa János szobrászművész alkotása)
• II. világháborús és a munkatáborokban meghaltak emlékműve: Mladonyiczki Béla alkotása.
• Cigány tájház.
• A kitelepített németek országos emlékműve: Kingl Sándor alkotása 2001-ben készült.
• Kopjafa emlékmű: 1999-ben állították.
• Román tájház.
• Sírkőkert.
• Szent István király mellszobra.
• I-II. világháborús emlékmű: 1924-ben és 1996-ban készült.

Képgaléria

• 
  A római katolikus templom belső tere
• 
  1848-49-es, valamint az 1956-os emlékmű (elbontva 2026 elején)
• 
  1956-os kopjafa-emlékmű
• 
  I. István király mellszobra
• 
  A II. világháborús és a munkatáborokban meghaltak emlékműve (Mladonyiczki Béla alkotása)

Rendezvények

• Maszkos felvonulás: minden év februárjában
• Nemzetiségi bálok
• Elekiek Világtalálkozója: kétévente augusztus első hétvégéjén

Sport

A település labdarúgó-csapata, az Elek LE (vagy Eleki TC, másképpen Elek SE) a Békés megyei bajnokság I. osztályában szerepel. A klubot 1931-ben alapították és közel nyolcvanéves fennállása alatt szinte kizárólag a megyei bajnokságok különböző osztályaiban szerepelt.

A klubot 1931-ben alapították. Stadionja a Kölcsey Ferenc utcában van. A klub színei a kék fehér. Megváltoztatták a nevét 1949-ben Eleki TC-ről Eleki EPOSz lett a neve. Eleki DISz lett 1950-ben. 1951 és 1952 között Eleki FSz SK lett a neve. Eleki Szövetkezeti SK lett 1952-től. Elek SK is volt a neve. A csapatnak sok neve volt tehát, Elek FC, Elek SK, Elek SE, Elek Labdarúgó Egyesület, Elek Duraflex. Szerepelt már az Elek LE a Békés megyei I. osztályban, a Békés megyei II. osztályban.8

2015 óta működő Velek Vezér Hagyományőrző Íjász Egyesület hagyományőrző- , illetve sporttevékenységet végez Eleken. Évente megrendezésre kerül VELEK VIADAL Örömíjász Verseny. Fiatal íjászokat képeznek az eleki Dr Mester György Általános általános iskolában

Eleki Szabadidős Lovas Klub Egyesület – A nemzetközi érdeklődés középpontjába került a település, mert 1999-ben épített fogathajtó versenyek rendezésére alkalmas lóversenypályát.

Testvérvárosok

• Gerolzhofen, Németország (1990)
• Alerheim, Németország (1992)
• Borossebes, Románia (1992)
• Leimen, Németország (1992)
• Gerlingen, Németország
• Laudenbach, Németország (1994)
• Nagykapos, Szlovákia (1996)
• Ottlaka, Románia (1997)
• Igazfalva, Románia (2019)

Neves személyek

Neves eleki személyek

• Kehrer Károly (1873–1946) Arad vármegye tanügyi főtanácsosa, majd a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanügyi főtanácsosa
• Prohászka Elvira (1902–1981) magyar író, szerkesztő, irodalomszervező
• Kehrer Gyula (1908–1994) pedagógus, a Mária Terézia által alapított veszprémi Lovassy László Gimnázium biológia tanára (1950–1986)
• Arató Mátyás (1931–2015) matematikus
• Gál György (1932–2011) a Népművészet Mestere (1989), az Eleki Román Hagyományőrző Együttes alapító tagja
• Szabó Péter (1935-2022) néptáncos, a népművészet mestere, az Eleki Román Hagyományőrző Néptáncegyüttes tagja, a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetettje
• Selley Ferenc (1936–?) a mezőgazdasági tudományok kandidátusa
• Almási István (1944–2017) politikus, Hódmezővásárhely polgármestere
• Szigeti Lajos (született Zimmermann; 1944–2012) katonatiszt, hadtörténész, egyetemi tanár
• Steiger Kornél (1945) filozófus, egyetemi tanár
• Gellér Mihály (1947–2024) többszörös magyar bajnok síelő, síugró
• Kelemen Endre (1947) atléta, magasugró, sportvezető, „Elek Város Díszpolgára” cím kitüntetettje (2026) (1971: Európa-bajnokság bronz 217 cm, 1975: Európa-bajnokság ezüst 219 cm)
• Magyar Mária (1948–2023) magyar színésznő
• Tihanyi Péter (1956) magyar színész
• Bágy János (1961–2021) román hagyományőrző néptáncos, a Népművészet Ifjú Mestere
• Gál László (1962–2017) a Népművészet Ifjú Mestere, Örökös Aranysarkantyús Táncos, néptáncpedagógus, akinek nagy szerepe volt az eleki román táncok országos megismertetésében
• Lázok János (1984) labdarúgó
• Rónavölgyi Sándor jogvédő

Itt éltek, élnek

• Reibel Mihály itt volt esperes plébános, itt is halt meg 1959-ben.
• Gy-Bágy Katalin író

Források

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
• ↑ Havassy I.: Havassy Péter: Tanulmányok Elek történetéhez I. Elek: Elek Város Önkormányzata. 2000. ISBN 963 00 3830 7  
• ↑ Havassy II.: Havassy Péter: Tanulmányok Elek történetéhez II. Elek: Elek Város Önkormányzata. 2002. ISBN 963 202 790 6  
• Révai nagy lexikona 6. – Hasonmás kiadás (Szépirodalmi és Babits Könyvkiadó, 1991. ISBN 963-7805-62-1)
• Vályi András: Magyarország leírása – Arcanum DVD könyvtár IV. (DVD-ROM-on, Arcanum Adatbázis Kft., ISBN 963-9374-72-5)

További információk

• Elek hivatalos honlapja
• Elek az utazom.com honlapján
• Térkép Kalauz – Elek
• Elek a TérképCentrumban Archiválva 2011. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

• Emléktáblák Eleken