Harruckern János György
| Harruckern János György | |
| Békés vármegye főispánja | |
| Hivatali idő 1729. május 22. – 1742. április 18. | |
| Előd | gróf Löwenburg Jakab |
| Utód | báró Harruckern Ferenc |
| Született | Schenkenfelden |
| Elhunyt | 1742. április 18. (78 évesen)[2] Bécs |
| Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Harruckern János György témájú médiaállományokat. | |
Harruckern János György báró (németül Johann Georg Freiherr von Harruckern) (Schenkenfelden, 1664. március 25. – Bécs, 1742. április 28.) osztrák származású (Felső-Ausztria) (Oberösterreich) magyar nagybirtokos.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Apja, Harruckern György (1632–1692) takácsmester volt, édesanyja pedig Schlöger Erzsébet. Iskoláit Steyrben és Linzben végezte. Először 1689-ben az alsó-ausztriai udvari kamarai számvevőségnél vállalt hivatalt, mint számtiszt (Kommissar). Hamarosan (1695) a főhadbiztossághoz került, ahol a hadsereg élelmezési biztosa lett (Versorgungsobmann). A hadseregnél végrehajtott élelmezési reformja jelentős megtakarításokat eredményezett az udvarnak, mely elismeréséül III. Károly magyar királytól 1710-ben előbb udvari kamarai tanácsosi tisztséget (Hofkammerrat), majd később lovagi (1718, Reichsritter) és bárói címet (1729, Baron) kapott. Ezzel járt a kincstárra visszaáramlott, gazdátlanná vált javak juttatása is Békés vármegye, Csongrád vármegye és Zaránd vármegye területén. Többek között az ő tulajdonába került a gyulai vár is. 1729-től haláláig (1742) főispán (Obergespann) volt Békés vármegyében.
Szervezői tehetségének, pénzügyi és gazdaságpolitikai ismereteinek segítségével látott tervei megvalósításához: új falvakat létesített, fellendítette az ipart és a kereskedelmet. Első és legfontosabb alkotása a betelepítések keresztülvitele volt. A Nógrád, Gömör, Hont, Zólyom és Pest vármegyéből telepített szlovák jobbágyokat, valamint a Németországból érkező telepeseket jelentős kedvezményekben részesítette: az egyházi tizedet megvette és örökre nekik ajándékozta, a földesúri járadékot időre szóló szerződésben állapította meg. Humánus bánásmódjának hamar híre terjedt, így a betelepülők seregestül igyekeztek uradalmaiba. A földeket művelés alá vette, szőlőskerteket létesített, beindította az állattenyésztést.
Családja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Harruckern báró kétszer nősült. Első felesége Fellner Anna, második neje pedig Vorstern Anna Mária volt. Gyermekei második nejétől:
- Ferenc Domonkos (1696–1775) nagybirtokos, Békés vármegye főispánja; 1. neje: Mayer Anna, 2. neje: báró Prandau Mária; 3. neje: Dirling Mária
- Franciska; 1. férje: Mayer János; 2. férje: báró Pechmann Lajos
- Johanna; férje: Gruber János
- József (?–1741); neje: Hoche Jozefa
- Mária Cecília; férje: Wenckheim János
Emlékezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szentesen 1906 és 1942 között a mai Ady Endre utca viselte a nevét.
Békéscsabán 1910-től 1962-ig, majd 1992-től utca őrzi emlékét. 1993-ban a Városháza földszinti folyosóján emléktáblát avattak tiszteletére.
Gyulai székhellyel közoktatási intézményt neveztek el róla 2007-ben, de a gyulai Harruckern tér is az ő illetve a családja tiszteletére kapta a nevét.
Szentesen 2008. április 18-án a Városszépítő Egyesület bronz portrészobrot állított az emlékére. A csongrádi Máté István és Lantos Györgyi művészházaspár alkotása.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar életrajzi lexikon
- Karácsonyi János: Békés vármegye története. Gyula. 1896
- "A Harruckernek kora". (Szentes helyismereti kézikönyve - Tanulmányok). 2000.
- Labádi Lajos (2007. április 13.). "Szentes új földesura - Kétszázhatvanöt éve hunyt el báró Harruckern János György (I.)". Szentesi Élet.
- Labádi Lajos (2007. április 20.). "Városunk felvirágoztatója - Kétszázhatvanöt éve hunyt el báró Harruckern János György (II.)". Szentesi Élet.
- Tímár Ferenc (2008. április 22.). "Bronzban a Báró - Elkészült Harruckern János György mellszobra". Szentesi Mozaik.
- Balogh Dorottya. "Harruckern János György – a takácsműhelytől az arisztokráciáig". http://www.bekesmegye.com/. 2010. június 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. szeptember 1.
{{cite web}}: External link in(súgó)|work= - Tuska János. "A Harruckern és a Wenckheim család története röviden". http://www.wenckheim.hu/. Hozzáférés: 2013. szeptember 1.
{{cite web}}: External link in(súgó)|work=
Képgaléria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Báró Harruckern János György portréja
- Báró Harruckern Ferenc (1696–1775), Harruckern János György fia
- A Harruckern család magyar bárói címere
- Mellszobra Szarvason
| Elődje: gr. Löwenburg Jakab |
Utódja: br. Harruckern Ferenc |
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Georg Haruckern című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Leo van de Pas (2003). "Genealogics" (angol nyelven).
{{cite journal}}: Cite journal requires|journal=(súgó) - ↑ "macse.hu/gudenus/mfat/fam.aspx?id=28740".