Vésztő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vésztő
Városháza
Városháza
Vésztő címere
Vésztő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Szeghalmi
Jogállás város
Polgármester Molnár Sándor (VÉSZTŐÉRT Egyesület)[1]
Irányítószám 5530
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 6855 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 55,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 125,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vésztő (Magyarország)
Vésztő
Vésztő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 55′ 32″, k. h. 21° 15′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 32″, k. h. 21° 15′ 50″
Vésztő (Békés megye)
Vésztő
Vésztő
Pozíció Békés megye térképén
Vésztő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vésztő témájú médiaállományokat.

Vésztő város Békés megyében, a szeghalmi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vésztő a megye északi részén található, közigazgatási területének határa északon a megyehatárral is azonos Sebes-Körös. Vésztő vasútállomás fontos csomópontja a környékbeli vasúti mellékvonalaknak. Saját fűtőházzal rendelkezik.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vésztőt a legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi először Vejzetheu (Vejszető) néven. Ez a terület azonban már Vésztő kialakulását jóval megelőzően is lakott volt, amire több, ásatásokkal alátámasztott bizonyíték van. A legfontosabb a mágori ikerhalom északi részében feltárt 6000 éves (neolitkor), s az azt követően egymásra települt emberi kultúrák maradványai. Az ikerhalom másikán a Vatához tartozó Csolt nemzetség létesített a 11–12. században monostort, amely feltárt, részben rekonstruált formában látható a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen.

A szabályozatlan Sebes-Körös hatalmas kiterjedésű vízjárta elöntési területén található kiemelkedéseken települt meg itt az ember, s alkotott kisebb-nagyobb élőhelyeket. Megélhetési lehetőségeket kizárólag a halászat adta, az egyik halfogó eszköz neve volt a vejsze, amiből a település nevét származtatják. Ezen kívül egyéb tudományosan alá nem támasztott néveredet-elképzelések is léteznek: Víztő: a Sebes-Körös régi medrében vezető nagyobb ér csatlakozása a folyóba, Vesztő: a tatárjárás alkalmával az itt élők állítólag kaszákat helyeztek volna a folyó medrébe, amely megakadályozta a tatárokat az átkelésben, s számunkra volt vesztő(hely).

A török uralom alatt a település teljesen elnéptelenedett, s a Rákóczi-szabadságharc leverését követően, 1713-ban történt meg az újratelepítése a Bihar (ma Hajdú-Bihar) megyében lévő Bakonszegről. A betelepült lakosság megszervezi saját ellátását, vízimalmok létesülnek a Sebes-Körösön, munkába állnak a helyi kézművesek, iparosok. A lakosság többsége református, templomát 1782-83-ban építi fel, s 1825-ben bővíti. Vésztő 1871-ben nagyközségi státuszt kap; a vasúti közlekedés 1881-ben indul meg.

Bartók Béla az első világháború alatt népdalgyűjtést végzett a nagyközségben. Itt jegyezte le többek között a később közismertté vált Megyen már a hajnalcsillag lefelé kezdetű népdalt, valamint Angoli Borbála balladáját, amit felhasznált a Tizenöt magyar parasztdal című kompozíciójában. Vésztői munkásságának emléktáblát állítottak, és a városi oktatási intézmények összevonása után róla nevezték el a város Bartók Béla Nevelési Központját.

1925 karácsony estéjén a Sebes-Körös jeges árvize zúdul a község északi részére, elpusztítva mintegy ezer lakást és tanyát. A katasztrófa sújtotta községben Horthy Miklós kormányzó is látogatást tesz. 1927-ben épül az első villanytelep, 1928-ban fejeződik be az első járdásítás program.

Az élénk agrárszocialista mozgalom jelenlétét jelzi, hogy 1943 februárjában itt tartották meg az I. Országos Földmunkás Kongresszust. A német megszállás alól 1944. október 6-án szabadul fel, és az élet újjászervezésére a vésztőiek egy kvázi-önálló, kommunista berendezkedésű városállamot alapítottak: a Rábai-féle Vésztői Köztársaság 1944. decemberétől 1945. február végéig tartott. A második világháborút követő évtizedek történéseinek menete a megye legtöbb településéhez hasonlóan írható le, a gazdaság fejlődése, az infrastrukturális fejlesztések, a villanytelep, a víz-, gáz-, telefonhálózat kiépítéséig.

1982-ben fejeződtek be a Vésztő-Mágori ásatások. Az átadás után a történelmi emlékhely egyre látogatottabbá és ismertebbé válik, ma igen jelentős idegenforgalmi központ, itt található a népi írók szoborparkja, valamint ez az évenként megrendezésre kerülő Sárréti Piknik színhelye.

A település 2001. július 1-jén városi rangot kapott.[3]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetes vésztőiek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Baktay Patrícia (1952–2010) vésztői születésű textilművész, középiskolai tanár.
  • Berke Loránd (1979 –) vésztői születésű fekvenyomó, testépítő.
  • Búza Barna (1910–2010) vésztői születésű éremművész, szobrász.
  • Garabuczy Ágnes (1936 –) vésztői születésű festőművész.
  • Hollósi Gábor (1935–2012) anatómus, tankönyvszerző, a település szülötte.
  • Kiss Bálint (1772–1853) református lelkész, történész, pedagógus, az MTA tagja, a település szülötte.
  • Krajcsó Bence (1994 –) zenész, citerás, a Népművészet Ifjú Mestere.
  • Lakatos Menyhért (1926–2007) József Attila-díjas író, a település szülötte.
  • Láng Ida (1889–1944) regényíró, publicista, költő, a település szülötte.
  • Makkay János (1933 –) vésztői születésű régész.
  • Marton Lajos (1927–2012) vésztői születésű hidrogeológus.
  • Metykó Gyula (1907–1992) vésztői születésű festő, grafikus.
  • Mike István (1919 –) vésztői születésű labdarúgó-játékvezető.
  • Pardi Anna (1945 –) költő, a település szülötte.
  • Petrovay Tibor (1902–1964) vésztői születésű közgazdász, szakíró.
  • Sinka István (1897–1969) költő, író, 1920-ban telepedett le Vésztőn.
  • Steuss János, a Liliput Színház művésze
  • Tarnai Katalin (1952 –) vésztői születésű bemondó, szerkesztő, riporter, műsorvezető.

A vésztői Bartók Béla Nevelési és Általános Művelődési Központ három munkatársa is megkapta a Teleki Blanka-díjat:

  • Lázárné Nagy Margit Katalin tanító, fejlesztő pedagógus (2010)
  • Nyíri Károlyné tanár, munkaközösség-vezető (2011)
  • Kara Istvánné óvodapedagógus, munkaközösség-vezető (2012)

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mágor-puszta természetvédelmi terület és történelmi emlékhely:
    • Csolt-monostor: 11-12. századi romok. [1]
    • újkőkori múzeum
    • népi írók szoborparkja
  • Sinka István egykori lakóháza
  • Kiállítóhely és képtár (kiállítások: A népi írók; Sinka István; Metykó Gyula)
  • Zsidó temető, kiemelkedő helyi történeti érték. Dr. Bán Edit orvosnő síremléke
  • Világháború emlékmű (Novák István alkotása)
  • Felszabadulási emlékmű (Kiss Nagy András, 1985)

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vésztő története, szerk.: Szabó Ferenc, Nagyközségi Tanács, Vésztő, 1982, ISBN 9630313405

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vésztő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Vésztő
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]