Vésztő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vésztő
Városháza
Városháza
Vésztő címere
Vésztő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Szeghalmi
Jogállás város
Polgármester Molnár Sándor (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 5530
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 6855 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 53,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 125,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vésztő (Magyarország)
Vésztő
Vésztő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 55′ 32″, k. h. 21° 15′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 32″, k. h. 21° 15′ 50″
Vésztő (Békés megye)
Vésztő
Vésztő
Pozíció Békés megye térképén
Vésztő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vésztő témájú médiaállományokat.

Vésztő város Békés megyében, a szeghalmi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vésztő a megye északi részén található, közigazgatási területének határa északon a megyehatárral is azonos Sebes-Körös. Vésztő vasútállomás fontos csomópontja a környékbeli vasúti mellékvonalaknak. Saját fűtőházzal rendelkezik.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Vésztőt a legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi először Vejzetheu (Vejszető) néven. Ez a terület azonban már Vésztő kialakulását jóval megelőzően is lakott volt, amire több, ásatásokkal alátámasztott bizonyíték van. A legfontosabb a mágori ikerhalom északi részében feltárt 6000 éves (neolitkor), s az azt követően egymásra települt emberi kultúrák maradványai. Az ikerhalom másikán a Vatához tartozó Csolt nemzetség létesített a 11–12. században monostort, amely feltárt, részben rekonstruált formában látható a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen.

A szabályozatlan Sebes-Körös hatalmas kiterjedésű vízjárta elöntési területén található kiemelkedéseken települt meg itt az ember, s alkotott kisebb-nagyobb élőhelyeket. Megélhetési lehetőségeket kizárólag a halászat adta, az egyik halfogó eszköz neve volt a vejsze, amiből a település nevét származtatják. Ezen kívül egyéb tudományosan alá nem támasztott néveredet-elképzelések is léteznek: Víztő: a Sebes-Körös régi medrében vezető nagyobb ér csatlakozása a folyóba, Vesztő: a tatárjárás alkalmával az itt élők állítólag kaszákat helyeztek volna a folyó medrébe, amely megakadályozta a tatárokat az átkelésben, s számunkra volt vesztő(hely).

A török uralom alatt a település teljesen elnéptelenedett, s a Rákóczi-szabadságharc leverését követően, 1713-ban történt meg az újratelepítése a Bihar (ma Hajdú-Bihar) megyében lévő Bakonszegről. A betelepült lakosság megszervezi saját ellátását, vízimalmok létesülnek a Sebes-Körösön, munkába állnak a helyi kézművesek, iparosok. A lakosság többsége református, templomát 1782-83-ban építi fel, s 1825-ben bővíti. Vésztő 1871-ben nagyközségi státuszt kap; a vasúti közlekedés 1881-ben indul meg.

Bartók Béla az első világháború alatt népdalgyűjtést végzett a nagyközségben. Itt jegyezte le többek között a később közismertté vált Megyen már a hajnalcsillag lefelé kezdetű népdalt, valamint Angoli Borbála balladáját, amit felhasznált a Tizenöt magyar parasztdal című kompozíciójában. Vésztői munkásságának emléktáblát állítottak, és a városi oktatási intézmények összevonása után róla nevezték el a város Bartók Béla Nevelési Központját.

1925 karácsony estéjén a Sebes-Körös jeges árvize zúdul a község északi részére, elpusztítva mintegy ezer lakást és tanyát. A katasztrófa sújtotta községben Horthy Miklós kormányzó is látogatást tesz. 1927-ben épül az első villanytelep, 1928-ban fejeződik be az első járdásítás program.

Az élénk agrárszocialista mozgalom jelenlétét jelzi, hogy 1943 februárjában itt tartották meg az I. Országos Földmunkás Kongresszust. A német megszállás alól 1944. október 6-án szabadul fel, és az élet újjászervezésére a vésztőiek egy kvázi-önálló, kommunista berendezkedésű városállamot alapítottak: a Rábai-féle Vésztői Köztársaság 1944. decemberétől 1945. február végéig tartott. A második világháborút követő évtizedek történéseinek menete a megye legtöbb településéhez hasonlóan írható le, a gazdaság fejlődése, az infrastrukturális fejlesztések, a villanytelep, a víz-, gáz-, telefonhálózat kiépítéséig.

1982-ben fejeződtek be a Vésztő-Mágori ásatások. Az átadás után a történelmi emlékhely egyre látogatottabbá és ismertebbé válik, ma igen jelentős idegenforgalmi központ, itt található a népi írók szoborparkja, valamint ez az évenként megrendezésre kerülő Sárréti Piknik színhelye.

A település 2001. július 1-jén városi rangot kapott.[3]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetes vésztőiek[szerkesztés]

  • Baktay Patrícia (1952–2010) vésztői születésű textilművész, középiskolai tanár.
  • Berke Loránd (1979 –) vésztői születésű fekvenyomó, testépítő.
  • Búza Barna (1910–2010) vésztői születésű éremművész, szobrász.
  • Garabuczy Ágnes (1936 –) vésztői születésű festőművész.
  • Hollósi Gábor (1935–2012) anatómus, tankönyvszerző, a település szülötte.
  • Kiss Bálint (1772–1853) református lelkész, történész, pedagógus, az MTA tagja, a település szülötte.
  • Krajcsó Bence (1994 –) zenész, citerás, a Népművészet Ifjú Mestere.
  • Lakatos Menyhért (1926–2007) József Attila-díjas író, a település szülötte.
  • Láng Ida (1889–1944) regényíró, publicista, költő, a település szülötte.
  • Makkay János (1933 –) vésztői születésű régész.
  • Marton Lajos (1927–2012) vésztői születésű hidrogeológus.
  • Metykó Gyula (1907–1992) vésztői születésű festő, grafikus.
  • Mike István (1919 –) vésztői születésű labdarúgó-játékvezető.
  • Pardi Anna (1945 –) költő, a település szülötte.
  • Petrovay Tibor (1902–1964) vésztői születésű közgazdász, szakíró.
  • Sinka István (1897–1969) költő, író, 1920-ban telepedett le Vésztőn.
  • Steuss János, a Liliput Színház művésze
  • Tarnai Katalin (1952 –) vésztői születésű bemondó, szerkesztő, riporter, műsorvezető.

A vésztői Bartók Béla Nevelési és Általános Művelődési Központ három munkatársa is megkapta a Teleki Blanka-díjat:

  • Lázárné Nagy Margit Katalin tanító, fejlesztő pedagógus (2010)
  • Nyíri Károlyné tanár, munkaközösség-vezető (2011)
  • Kara Istvánné óvodapedagógus, munkaközösség-vezető (2012)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Mágor-puszta természetvédelmi terület és történelmi emlékhely:
    • Csolt-monostor: 11-12. századi romok. [1]
    • újkőkori múzeum
    • népi írók szoborparkja
  • Sinka István egykori lakóháza
  • Kiállítóhely és képtár (kiállítások: A népi írók; Sinka István; Metykó Gyula)
  • Zsidó temető, kiemelkedő helyi történeti érték. Dr. Bán Edit orvosnő síremléke
  • Világháború emlékmű (Novák István alkotása)
  • Felszabadulási emlékmű (Kiss Nagy András, 1985)

Képgaléria[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Vésztő története, szerk.: Szabó Ferenc, Nagyközségi Tanács, Vésztő, 1982, ISBN 9630313405

A településen gyűjtött népdalok[szerkesztés]

Cím Gyűjtő Év
Sárga csikó, csengő rajta Bartók Béla 1917
Megyen már a hajnalcsillag Bartók Béla 1917
Láttál-e már valaha Bartók Béla 1909
Hej, Vargáné káposztát főz Bartók Béla 1909
Csillag Boris Bartók Béla 1909
Ettem szőlőt, most érik Bartók Béla 1909
Este van már, csillag van az égen Bartók Béla 1909
Este van már, nyolc óra Bartók Béla 1909
A Vargáék ablaka Bartók Béla 1909

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vésztő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Vésztő
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]