Garabuczy Ágnes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garabuczy Ágnes
Született1936. április 6.
Vésztő
Elhunyt2020. december 13.[1] (84 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaTóth László festőművész
GyermekeiTóth László festőművész
SzüleiGarabuczy Károly festőművész
Foglalkozásafestőművész
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Garabuczy Ágnes (Vésztő, 1936. április 6.Budapest, 2020. december 13.) magyar festőművész.

Egy kaput szeretnék feltárni, az idő rétegeinek jelképes kapuját, ahova beléphet a néző egy különös, mitikus, titkokat rejtő emlék- és álomtöredékekből szőtt világba, ahol a színek muzsikája öleli át. Garabuczy Ágnes

Pályafutása[szerkesztés]

Művészcsaládba született, édesapja, Garabuczy Károly rajztanár-festőművész volt. Nővére, Dr. Hőgye Gergelyné, Garabuczi Katalin grafikusként alkot, főként finom tollrajzok jellemzik munkásságát. Férje, Tóth László (1926-2008) szintén festőművész volt. Fia, Tóth László, művésznevén Tóthlaca festőművészként elismert, egyben virtuóz bűvész, aki ilyen minőségében is gyakran szerepel külföldön.

Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban majd a Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1960-ban szerezte meg a diplomát. Mestere Pór Bertalan volt. 1961 óta kiállító művész. Egy időben a hódmezővásárhelyi művésztelepen dolgozott. Tanulmányúton járt a Szovjetunióban, ahol mély benyomást tettek rá az orosz ikonok. A sötét színekből előragyogó sejtelmes, időtlen alakok azóta is meg-megjelennek képein. Ausztriában, Csehszlovákiában, Olaszországban is tartózkodott a klasszikus és modern művészet alkotásait vizsgálva. Franciaországban Picasso, Chagall és a század más modern művészei voltak rá nagy hatással. De járt tanulmányúton Svájcban, Hollandiában és Amerikában is.

A magyar kortárs művészet „nagy generációjának” kiemelkedő képviselőjeként tartják számon. Az 1960-as években ikonszerű, komor, kubista hatású képekkel jelentkezett. Későbbi képeire lágy, harmonikus színvilág, belső ragyogás jellemző, és elmozdulás a szimbolizmus, szürrealizmus irányába. A modern és klasszikus képzőművészet ötvözésével egy női lélek lírai vízióit a kék szín összes tónusával, s a komplementer sárgák ellenpontozásával használja. Harsány színeket nemigen alkalmaz, képzeletvilágát a pasztellszínek lágysága fejezi ki. Festményeiben a prousti eltűnt időt keresi. Lírai figuratív festő, akinek alakjai a klasszikus szépséget jelenítik meg a nyugalmas tájban. A hetvenes évek elejétől rendszeresen vett részt külföldön csoportos kiállításokon. 1976-ban férjével, Tóth Lászlóval a Műcsarnokban mutatkoztak be, a képek egy részét később egy londoni galériában is kiállították. A nyolcvanas évek közepétől több külföldi egyéni kiállításra is meghívták. Így például Svájcban, a Genfi-tó partján lévő Veveyben a Capricorne Galériában mutatkozott be, férjével pedig közösen állítottak ki Németországban, a Gronau-Epe-i Almsic Galériában. 1990-ben Washington belvárosában, az Oscar Gallery-ben fiával volt közös kiállításuk.

Garabuczy Ágnes képein jól megfér a geometria és a líra. Az ikonos áhitat némely képén szerkezetté kristályosodik, a poézis és fantázia időnként valamiféle szürrealitásban bontakozik ki. A Garabuczy képek vonzereje nem újdonságukban rejlik: a ráismerés örömével ajándékoznak meg. Rémlik mintha valaha már jártunk volna elmosódott tájain, a klasszikus szépség igézetében. Az idő mélységesen mély kútjáról szólnak kompozíciói.
– Csapó György

Egyéni kiállításai[szerkesztés]

  • 1961 • Dés-i Hajógyár Klubja
  • 1961 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest
  • 1964 • Mednyánszky Terem, Budapest (kat.)
  • 1966 • Vésztő
  • 1966 • Művelődési Otthon, Szeghalom
  • 1966 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
  • 1967 • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest (férjével, Tóth Lászlóval)
  • 1968 • Agra Gallery, Washington D.C.
  • 1971 • Miskolci Galéria, Miskolc
  • 1971 • TV Galéria, Budapest
  • 1972 • L'École Supérieure des Beaux-Arts [Tóth Lászlóval], Strasbourg
  • 1972 • Horváth E. Galéria, Balassagyarmat
  • 1973 • Képcsarnok, Győr
  • 1975 • Szőnyi István Terem, Miskolc
  • 1976 • Műcsarnok, Budapest (férjével, Tóth Lászlóval)
  • 1976 • Milánó
  • 1977 • Párizs
  • 1977 • Tokió
  • 1977 • Medgyessy Terem, Debrecen
  • 1977 • Mail Gallery (férjével, Tóth Lászlóval), London
  • 1978 • Hotel Drouot, Párizs
  • 1980 • Dési Huber Terem, Veszprém
  • 1983 • Ferenczy Terem, Pécs
  • 1984 • Stockholm
  • 1985 • Iskola Galéria, Csepel
  • 1986 • Galerie du Capricorne, Vevey (Svájc)
  • 1986 • Galerie von Almsic, Gronau-Epe (Németország)
  • 1990 • The Oskar Gallery, Washington D.C.
  • 1992 • Halkidikí, Görögország
  • 1993 • Katerina, Görögország
  • 1993 • Sedan, Franciaország
  • 1994 • BÁV Kortárs Galéria, Budapest
  • 1994 • Kertgaléria, Balatonakali
  • 1994 • Revue D Art 1 Biennale Paris - Berlin
  • 1995 • Special Mail - Art Post - Mail - Art, Hajdúszoboszló
  • 1995 • Szentendre
  • 1995 • Párizs
  • 1997 • T. M. Galéria, Budapest
  • 1998 • Caracas
  • 2010 • Neves Kor-Társ Galéria, Budapest (Fiával, Tóth Laca festővel együtt.)

Válogatott csoportos kiállításai[szerkesztés]

  • Az 1960-as években szerepelt a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon
  • 1960 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1961 • Boldog gyermekévek, Műcsarnok, Budapest
  • 1962 • 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1964 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1964 • Stúdió '64, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1966 • Stúdió '66, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1967 • Stúdió '67, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1967 • X. Alföldi Tárlat, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
  • 1968 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1970 • Stúdió '70, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1972 • 6. Balatoni Nyári Tárlat, Balatoni Múzeum, Keszthely
  • 1974 • Gekkoso Galerie, Tokió
  • 1980 • Galérie P. Breughel, Amszterdam
  • 1980 • József Attila születésének évfordulója, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
  • 1990 • Kép '90, Műcsarnok, Budapest.
  • 2009 • Festőnők, nőfestők, Budapest

Díjai[szerkesztés]

  • 1973-ban a pécsi murális pályázat I. díját nyerte el, a házasságkötő terem pannója
  • az 1970-es és 1980-as években több ízben ítélték neki a Honvédelmi Minisztérium díjait
  • 1974 • Képzőművészeti Alap fődíja, Nagymaros
  • 1975 • Honvédelmi Minisztérium - II. díj (1975.)
  • 1979 • Antifasiszta Kiállítás, Majdanek plakettje
  • 1980 • Dunakanyar-díj, Esztergom
  • 1990 • Tavaszi Fesztivál díja, Csepel
  • 2003 • Grand Prix International de Cannes-Azur ezüstérem,
  • 2005 • Grand Prix International de Cannes-Azur aranyérme

Művei[szerkesztés]

Cím Anyag Méret Lásd
Kép gyümölccsel olaj, vászon 60x80 cm [1]
Álomtöredék olaj, vászon 50x70 cm [2]
Tűnő idő kréta, papír 50x33 cm [3]
Erdős tájkép 80x70 cm
Festegető olaj, farost 80x60 cm [4]
Műtermi akt olaj, vászon 60x80 cm [5][halott link]
Álommadár olaj, vászon 40x30 cm [6]
Mediterraneum olaj, vászon 60x80 cm [7]
Derengő fényben olaj, vászon 60x80 cm [8]
Tűnő idő olaj, vászon 70x30 cm [9]
Hölgy boával olaj, vászon 40x30 cm [10]
Kékhold éjszakája olaj, vászon 70x30 cm [11][halott link]
Pávakert olaj, vászon 80x80 cm [12]
Átváltozás, 1985 olaj, vászon 90x120 cm [13][halott link]
Letűnt kultúrák emlékére [14][halott link]
Itáliai emlék olaj, vászon 60x30 cm [15]
Niké olaj, vászon 24x18 cm [16][halott link]
Tűnő idő olaj, vászon 60x80 cm [17][halott link]
Csendélet ikonnal olaj, farost 80x60 cm [18]
Fizenzei kertben [19]
Holdas [20]
Terasz olaj, vászon 40x50 cm
Álomkapu olaj, vászon 70x50 cm [21][halott link]
Velencei lány olaj, vászon 30x20 cm [22][halott link]
Cím nélk. olaj [23][halott link]
Cím nélk. olaj [24][halott link]
Zene olaj, vászon 60x80 cm [25][halott link]
Emlék töredék olaj, vászon 60x20 cm [26]
Halas csendélet olaj, vászon 80x65 cm [27]
Beszélgetők olaj, vászon 80x90 cm [28]
Tűnő idő olaj, vászon 60x80 cm [29][halott link]
Pávakertben olaj, farost 80x60 cm

Köztéri művei[szerkesztés]

  • Murália (pannó, 1973, Pécs, Házasságkötő Terem).

Művei közgyűjteményekben[szerkesztés]

  • Magyar Nemzeti Múzeum;
  • The National Museum of Women, Washington;
  • Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár.
  • Déri Múzeum, Debrecen
  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
  • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely.

Életművének nagy része magán- és közgyűjteményekben, múzeumokban van.(Bécs, Párizs, London, Amszterdam valamint Belgium, Japán, Svájc, Görögország, Kanada és USA)

Irodalom[szerkesztés]

  • D. Fehér Zsuzsa: Garabuczy Ágnes (kat., bev. tan., Mednyánszky Terem, Budapest, 1964)
  • D. Fehér Zsuzsa: Garabuczy Ágnes kiállítása, Művészet, 1964/7.
  • Tölgyesi J.: Garabuczy Ágnes és Tóth László festményei, Művészet, 1968/3.
  • M. Kiss P.: Garabuczy Ágnes kiállítása Miskolcon, Művészet, 1971/8.
  • Csapó Gy.: Közelképek, Beszélgetések, Budapest, 1983
  • Pogány Gábor: Garabuczy Ágnes újabb képei, Művészet, 1986/6.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Videó[szerkesztés]