Sinka István

Sinka István
A mellszobra Nagyszalontán
Élete
Született	1897. szeptember 24. Nagyszalonta
Elhunyt	1969. június 17. (71 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Nemzetiség	magyar
Házastársa	Pap Piroska (1919–) Péczeli Katalin (1937–) Szín Magda
Pályafutása
Első műve	Himnuszok Kelet kapujában (1933)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1990) Magyar Örökség díj (2000)
Irodalmi díjai	Kossuth-díj (1990)
Sinka István aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Sinka István témájú médiaállományokat.

Sinka István (Nagyszalonta, 1897. szeptember 24. – Budapest, 1969. június 17.) Kossuth-díjas (1990) költő, író.

Élete

Bihari ridegpásztor családban született, maga is bojtár, majd juhász volt Nagyszalonta környékén. 1919-ben házasságot kötött Pap Piroskával. 1920-ban Vésztőn telepedett le.

A Magyar Falu című fajvédő újság pályázatára küldte be első verseit. A lapban és irodalmi mellékletében, a Virágoskertben rendszeresen jelentek meg írásai. Féja Géza 1932-ben Bajcsy-Zsilinszky Endre Szabadság című hetilapjában közölte verseit. A szeghalmi gimnázium vállalta első kötetének kiadását. Veres Péterrel, Szabó Pállal és Barsi Dénessel kötött barátságot.

1935-ben Barsi, Szabó és Sinka megalapították a Kelet Népe című folyóiratot. Versei a Szabadságban, a Komádi és Vidéke című lapban, a szlovákiai Magyar Írásban, majd a Válaszban, a Hídban, a Szabad Szóban, a Magyar Életben és a Magyar Útban jelentek meg. 1936-ban Budapestre költözött. Munkát nem talált, nyomorgott, betegen kórházba került. Felesége halála után Péczeli Katalinnal kötött házasságot 1937-ben. 1939-ben Püski Sándor, a Magyar Élet kiadója jelentette meg Vád című verseskötetét.

1945 után szembehelyezkedett a szocialista átalakulással, és hosszú időre kívül rekedt az irodalmi életen. Kései szerelmes verseinek Szín Magda, harmadik felesége az ihletője, aki betegségében mellette volt. 1961-ben Eltűnik a hóri domb című elbeszéléskötetével jelentkezett újra.

Művei

1944-ig

• Himnuszok Kelet kapujában; Református Péter András Reálgimnázium, Szeghalom, 1934
• Pásztorének; Kazinczy Könyv- és Lapkiadó, Tornalja, 1935
• Vád. Versek; sajtó alá rend. Kovách Aladár, Magyar Élet, Budapest, 1939
• Mutató. Versek; Bolyai Akadémia, Budapest, 1939 (Turul falufüzetek)
• Az élők félnek. Versek; Bolyai Akadémia, Budapest, 1939 (Turul falufüzetek)
• Fütyöri és a hét vadász; Stádium, Budapest, 1940 (Nemzeti könyvtár)
• Harmincnyolc vadalma; Magyar Élet, Budapest, 1941
• Denevérek honfoglalása; ill. Fáy Dezső; Bolyai Akadémia, Budapest, 1941 (Bolyai könyvek)
• Erdélyi József–Sinka István–Sértő Kálmán: Három csillag; ill. Fáy Dezső; Stádium Ny., Budapest, 1941 (Nemzeti könyvtár)
• Fekete bojtár vallomásai, 1-2.; Magyar Élet, Budapest, 1942–1944
• Balladáskönyv; Magyar Élet, Budapest, 1943
• Hontalanok útján. Versek; Magyar Élet, Budapest, 1943
• Kadocsa, merre vagy?; Somody, Budapest, 1944

1945–1969

• Eltűnik a hóri domb; Magvető, Budapest, 1961
• Végy karodra idő; Magvető, Budapest, 1964
• Mesterek uccája. Verses elbeszélés; Magvető, Budapest, 1967

1970–1989

• Szigetek könyve. Szomorúságoknak szép beszélgetése Mumm mezején; Magvető, Budapest, 1972
• Sinka István válogatott versei; vál., szerk., előszó Kormos István, életrajz, jegyz. Bende Mónika; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1977 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
• Vésztőről indult. Sinka István pályakezdése; vál., bev., jegyz. Miklya Jenő; Bibliotheca Bekesiensis, Békéscsaba, 1981 (Bibliotheca Bekesiensis)
• Érparti történet. Válogatott elbeszélések, 1932–1962; vál., szöveggond., utószó Laczkó András; Szépirodalmi, Budapest, 1984
• Megzendül az erdő. A költő régi köteteiből, hagyatékából és a magyar sajtóból egybeszedett versek; előszó Komáromi Gábor, összegyűjt., vál., szerk., utószó Medvigy Endre; Vésztői Nagyközségi Tanács, Vésztő, 1987
• Lovasok opál mezőkön. Válogatott versek; vál., szerk. Medvigy Endre és Tornai József, előszó Tornai József, jegyz. Medvigy Endre; Magvető, Budapest, 1987
• Mezítláb az utolsó padban. Publicisztikai írások; összegyűjt., vál., szerk., utószó Medvigy Endre, előszó Miklya Jenő írta; Eötvös, Budapest, 1989

1990–

• Sinka István ajánlások; összeáll. Balogh Ferentz; Polgármesteri Hivatal, Vésztő, 1992
• Nagy útakról hazatérve. Összegyűjtött versek, 1-2.; összegyűjt., szerk., utószó Medvigy Endre; Püski, Budapest, 1993
• Balladák; vál., szerk., utószó Faragó József; Kriterion, Bukarest–Kolozsvár, 1997
• Sinka István válogatott versei; szerk., utószó Pomogáts Béla; Unikornis, Budapest, 1997 (A magyar költészet kincsestára)
• Kadocsa, merre vagy? Összegyűjtött elbeszélések, újságcikkek, sajtónyilatkozatok; összegyűjt., szerk., utószó Medvigy Endre; Püski, Budapest, 1997
• Szép értelme földi dolgainknak. Százhúsz bujdosó ének; összegyűjt., vál., szerk., utószó Medvigy Endre; Péter András Gimnázium–Önkormányzat, Szeghalom–Vésztő, 1997
• Sírás az időben. Válogatott versek / Plac v"v vremeto; összeáll., bolgárra ford. Gencso Hrisztozov; Hollósy Galéria, Budapest, 2001 ("Versek és képek") – magyar-bolgár kétnyelvű kiadvány
• Sinka ének; szerk., ének, hangszerelés Berecz András, ill. Gyulai Líviusz; Berecz Bt., Budapest, 2006 + 2 CD
• Válogatott versek; vál., jegyz. Lator László; Osiris, Budapest, 2007 (Osiris diákkönyvtár)
• És elfelejtették... Válogatott versek; Nap, Budapest, 2014 (Költők a költőről)
• Nevem a végtelenben. Versek, prózai írások, sajtónyilatkozatok; szerk. Medvigy Endre; Önkormányzat–Gloria Victis Alapítvány, Csömör, 2017

Díjai

• Kossuth-díj (1990, posztumusz)
• Magyar Örökség díj (2000, posztumusz)

Emlékezete

• Az ő emlékezetét őrzi A fekete bojtár című, 2015-ben bemutatott magyar televíziós filmdráma.

Képgaléria

• 
  Egykori lakóháza Vésztőn
• 
  Emléktáblája vésztői lakóházán
• 
  A vésztői Sinka István Művelődési Központ
• 
  Szobra Vésztőn, a művelődési központ előtt
• 
  Vésztői szobra (Kő Pál, 1989)
• 
  A vésztői Sinka kiállítás részlete
• 
  A vésztői Sinka kiállítás részlete
• 
  Emléktáblája a vésztői díszkúton
• 
  Emléktáblája budapesti lakóházán (Keleti K. u. 50.)
• 
  Sírja Budapesten, Farkasréti temető: 6/7-1-81.

Források

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? (Tárogató Könyvek) ISBN 9638607106
• Alkotói adatlapja a Molyon
• Görömbei András: Sinka István; Akadémiai, Bp., 1977 (Kortársaink)
• Vésztőről indult. Sinka István pályakezdése; vál., bev., jegyz. Miklya Jenő; Bibliotheca Bekesiensis, Békéscsaba, 1981 (Bibliotheca Bekesiensis)
• Heltainé Nagy Erzsébet: Nyelvi építkezés Sinka István balladáiban; Akadémiai, Bp., 1986 (Nyelvtudományi értekezések)
• Sinka István bibliográfia; összeáll. Balogh Ferentz; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1988
• Szalontán egy ajtó muzsikál; vál., szerk. Dánielisz Endre; Arany János Művelődési Egyesület, Nagyszalonta, 1997
• Harasztiné Semjéni Anita: Száz éve született a fekete bojtár. Jubileumi kiadvány a Városi Könyvtár névfelvétele alkalmából; fotó Kocsis Csaba; B. Tónus BT, Bp.–Berettyóújfalu, 1997 (Bihari füzetek)
• Sinka István Gyulán; szerk. Friedrich Endréné, Szabó Ferenc, Székely János; Gyulai Arany János Művelődési Egyesület, Gyula, 1998
• Anyám balladát táncol. In memoriam Sinka István; vál., szerk., összeáll. Medvigy Endre; Nap, Bp., 1999 (In memoriam)
• Heltainé Nagy Erzsébet: Az ismétlés és az ellentét alakzatai Sinka István Kadocsa, merre vagy? című kisregényében; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2001 (Az alakzatok világa)
• Virágné Horváth Erzsébet: Sinka István mitologizáló költői világa; Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 2004 (Művelődéstörténeti kiskönyvtár)
• Medvigy Endre: Adósságtörlesztés; Felsőmagyarország, Miskolc, 2013 (Vízjel sorozat)

További információk

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Sinka István témában.

• Czine Mihály: Sinka István In: Magyar életrajzi lexikon Budapest, 1991.
• Czine Mihály: Sinka István In: A magyar irodalom története VI. Budapest, 1966.
• Medvigy Endre: Szép értelme földi dolgainknak Vésztő, 1997.
• Virághalmy Lea: Az opál mezők lovasa In: Egyetemi Lapok Budapest, 1987.
• Elek Tibor: 110 éve született Sinka István Az emlékbeszéd 2007. szeptember 24-én hangzott el a Sinka István vésztői házánál és emléktáblájánál rendezett koszorúzás alkalmával.