Telekgerendás

	Telekgerendás
	; Telekgerendás címere
	; Telekgerendás címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Békés
Járás	Békéscsabai
Jogállás	község
Polgármester	Ránkli Ferenc (független)
Irányítószám	5675
Körzethívószám	66
	Népesség
Teljes népesség	1324 fő (2019. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	19,15 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	72,37 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Telekgerendás Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 39′ 25″, k. h. 20° 57′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 25″, k. h. 20° 57′ 07″
	Telekgerendás Pozíció Békés megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Telekgerendás témájú médiaállományokat.

Telekgerendás község Békés megye Békéscsabai járásában.Templom(ok): Evangélikus templom van a faluban,tornya 14méter magas 1 harang lakik fent a toronyban,322,6kg 86,2cm alsó átmérőjű. A harangon megtört idomacél járom van. A harangot elektromágnes küszködik meghúzni,de félrever.Kiváló esküvői alkalmakhoz is.

Fekvése[szerkesztés]

Békéscsabától 10 km-re van nyugatra. 7237 hektáros területen fekszik a község.

Megközelíthető[szerkesztés]

Közúton a 47-es főúton, Békéscsabától 11 km-re nyugatra.
Vonattal a MÁV 135-ös számú (Szeged-Hódmezővásárhely-Orosháza-Békéscsaba) vonalán érhető el. A vasútállomás Csorvás alsó és Fürjes között található.

Története[szerkesztés]

1952. január 1-jén lett önálló község,^[3] azelőtt Békéscsabához tartozott. Negyedik tanácselnöke és első polgármestere Gyebnár János volt, aki 29 éven át töltötte be ezeket a tisztségeket (1973-2002), ezalatt épült ki a település közműhálózata, a tornaterem, és megrajzolta Telekgerendás címerét is.

1991-ben épült a falu központjában a templom.

Gyebnár Jánostól Medvegy Mihályné vette át a polgármesteri tisztséget. A falu az utóbbi pár évben rengeteget fejlődött, és továbbra is fejlődik.

Balázs Pali Telekgerendáson élt és nevelkedett. Gyakran jár ki focizni a telekgerendási sportpályára. A művelődési házban kezdte meg pályáját a híres énekes.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.^[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,1%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,4% románnak, 13,6% szlováknak mondta magát (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15,8%, református 5,8%, evangélikus 20,4%, felekezeten kívüli 43,5% (13,5% nem nyilatkozott).^[5]