Körösújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Körösújfalu
Körösújfalu címere
Körösújfalu címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Szeghalmi
Jogállás község
Polgármester Szabó Csaba (független)[1]
Irányítószám 5536
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 448 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 17,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Körösújfalu (Magyarország)
Körösújfalu
Körösújfalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 01″, k. h. 21° 24′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 01″, k. h. 21° 24′ 00″
Körösújfalu (Békés megye)
Körösújfalu
Körösújfalu
Pozíció Békés megye térképén
Körösújfalu weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Körösújfalu témájú médiaállományokat.

Körösújfalu község Békés megye Szeghalmi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Berettyó-Körösvidék középtáj Kis-Sárrét kistáján található. Környezete a Sebes-Körös hordalékkúpjának déli lábánál elterülő, a tenger szitnje felett 85–95 méterrel fekvő, közel tökéletes ártéri síkság, amely holtmedrekkel és csatornákkal sűrűn be van hálózva. Külterületén feltöltődött ősfolyómedrek és magaspartok váltakoznak. A település közigazgatási területe 25,31 km².[3]

Vasúti kapcsolata nincs, mivel 2009. december 13-án Körösnagyharsány és Vésztő között között megszűnt a vasúti személyforgalom. Autóbusszal Gyula, Vésztő és Békés felől érhető el.

Története[szerkesztés]

A honfoglaláskor a környéken a Borsa nemzetség telepedett le. Jelképük, a hal, ma is látható Körösújfalu címerében. A település határa a 13. század első felében a mai Újirázzal együtt Iráz községhez tartozott, amit a Váradi Regestrum 1235-ben és 1241-ben mint Borsa Barnabás, valamit két fia, János és Tamás birtokaként említett. A Borsák összes birtokát azonban a 14. század első felében pártütések miatt a király elkoboztatta, Iráz 1330-ban már a Zsámboki családé volt. 1403-ban Zsigmond király a szeghalmi uradalommal együtt hadvezérének, Maróti János macsói bánnak adta, majd 1433-ban Maróti Anna hozományaként férje, Csáky Ferenc kapta meg. 1465-ben a csökmői és az irázi birtokokat a nagyváradi székesegyháznak ajándékozták, de 1556-ban az országban dúló pártviszályok miatt a káptalant megfosztották birtokaitól, így a birtok újra a koronáé lett. Egy 1552-es összeírás szerint Iráz 38,5 portával volt köteles adózni.[3]

1566-ban megalakult a Nagyváradi Káptalan és Püspökség, amelyhez a mai Körösújfalu területe közigazgatásilag tartozott. 1598-ban a sikertelen nagyváradi ostromból visszatérő Szaturdsi Mohamed teljesen elpusztították Irázt. A következő évtizedekben a környéken állandó lakosok csak felduzzasztott folyók mocsaraiban, szigetein éltek, Iráz is több ilyen szigetből állt. A törökök kiűzése után Nagyvárad visszaszerezte püspöki birtokait, köztük Irázt is.[3]

1820 körül megkezdődtek a Sebes-Körös szabályozási munkái. Ebben az időben Irázon mindössze 5 katasztrális holdnyi szántóföld volt, amely azonban a vízrendezésnek köszönhetően jelentősen megnövekedett. A munkálatok Iráznál 1880-ban fejeződtek be. A gátba beépítették a korábban elpusztult templom romjait is. A folyószabályozás nem csak a termőterületek növekedését, hanem az egészségügyi helyzet javulását is magával hozta, sőt, 1887-től már a helyi érdekű vasútvonal is érintette Irázt, ezek a körülmények pedig pedig jelentős népességnövekedést és gazdasági fejlődést eredményeztek a térségben.[3]

A 20. század elejére a népességnövekedés ellenére a nagyváradi káptalan intézője által irányított gazdálkodás a munkaerőhiány miatt vált nehézzé. Ennek orvoslására 1908-ban a dékán-kanonok elérte, hogy 100 katolikus polgárt telepítsenek ide, akik családonként 4,5 hold földet kapnak. Így épült fel 1911–1912-ben a mai Körösújfaluval szemben, a folyó jobb partján Újiráz, miközben a bal parton maradt területek Irázpuszta néven különálló káptalant alkottak. Irázpusztán két majorság volt: Nagy-Iráz és Kis-Iráz. A pap Újirázról járt át misézni a kis helyi kápolnába. Miután Trianon következtében Magyarország elvesztette Nagyváradot, Irázpuszta és környéke egyre jobban kénytelen volt elszakadni a korábbi központtól, igaz, amikor a második bécsi döntés jóvoltából a város néhány évre visszatért Magyarországhoz, Irázpuszta is visszakerült a nagyváradi közigazgatás alá. 1945-ben az egyházi birtokokat Irázpusztán is felosztották az emberek között: egy család 3 holdat kapott, plusz gyermekenként még 1-et–1-et. A régi uradalmi cselédlakások felhasználásával új épületek épültek, valamint új tanyák is létrejöttek: néhány hónap alatt Irázpuszta lakossága közel 1300 főre nőtt. 1945 végére posta is létesült a településen. A szovjet kényszerből történő téeszesítés itt sem ment zökkenőmentesen: a parasztok többségét csak erőszakkal tudták belekényszeríteni az új rendszerbe, saját terményüket és jószágukat elvették tőlük, aki pedig rejtegetve védte azt, súlyosan megbüntették.[3]

1950-ben a megyerendezés során megszűnt Bihar vármegye, így Irázpuszta Békés megyéhez került, majd 1955. július 1-től Körösújfalu néven önálló községgé alakult. Ugyanebben az évben kultúrház épült, 1959-ben iskola, 1969-ben pedig óvoda. Az 1960-as években bevezették az áramot, 1985-ben ivóvízközmű épült, majd 1997-ben a víz arzénmentesítése is megtörtént. 1996-tól érhető el a vezetékes gáz, 1997-ben pedig a korábbi 10 telefonvonalból álló hálózatot terjesztették ki.[3]

A tervek szerint 2018-ra egy régi, használaton kívüli sportpályán napelemparkot létesítenek.[4]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

A település fő nevezetességei a Körös-part és a Millenáris park, valamint található itt piactér és játszótér is.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Körösújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c d e f Helytörténet. A település honlapja. (Hozzáférés: 2017. augusztus 14.)
  4. Régi sportpályán épül naperőmű Körösújfaluban. Magyar Építők, 2017. augusztus 12. (Hozzáférés: 2017. augusztus 14.)
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  6. Látnivalók. A település honlapja. (Hozzáférés: 2017. augusztus 14.)

További információk[szerkesztés]