Körösújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Körösújfalu
Körösújfalu címere
Körösújfalu címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásSzeghalmi
Jogállásközség
PolgármesterSzabó Csaba (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5536
Körzethívószám66
Népesség
Teljes népesség350 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,3 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′, k. h. 21° 24′Koordináták: é. sz. 46° 58′, k. h. 21° 24′
Körösújfalu (Békés vármegye)
Körösújfalu
Körösújfalu
Pozíció Békés vármegye térképén
Körösújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Körösújfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Körösújfalu község Békés vármegye Szeghalmi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Berettyó–Körös-vidék középtáj Kis-Sárrét kistáján található. Környezete a Sebes-Körös hordalékkúpjának déli lábánál elterülő, a tengerszint felett 85-95 méterrel fekvő, közel tökéletes ártéri síkság, amely holtmedrekkel és csatornákkal sűrűn be van hálózva. Külterületén feltöltődött ősfolyómedrek és magaspartok váltakoznak. A település közigazgatási területe 25,31 km².[3]

Szomszédai: észak és északkelet felől Komádi, kelet felől Dobaipuszta, délkelet felől Zsadány, dél felől Okány, nyugat felől pedig Vésztő. Légvonalban a hozzá legközelebb fekvő önálló település Újiráz, de a két község közigazgatási területei nem érintkeznek.

Megközelítése[szerkesztés]

A település területén kelet-nyugati irányban végighalad a Komádi-Vésztő közti 4222-es út, ezen érhető el mindkét végponti település irányából; főutcája ugyancsak állami közútként számozódik, 42 336-os útszámmal.

A hazai vasútvonalak közül a Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal érinti, amelynek megállóhelye is volt itt. Jelenleg azonban a településnek már nincs vasúti kapcsolata, mivel 2009. december 13-ával a vasútvonal e szakaszán, Körösnagyharsány és Vésztő között megszűnt a személyforgalom. Autóbusszal Gyula, Vésztő és Békés felől érhető el.

Története[szerkesztés]

A honfoglaláskor a környéken a Borsa nemzetség telepedett le. Jelképük, a hal, ma is látható Körösújfalu címerében. A település határa a 13. század első felében a mai Újirázzal együtt Iráz községhez tartozott, amit a Váradi regestrum 1235-ben és 1241-ben mint Borsa Barnabás, valamit két fia, János és Tamás birtokaként említett. A Borsák összes birtokát azonban a 14. század első felében pártütések miatt a király elkoboztatta, Iráz 1330-ban már a Zsámboki családé volt. 1403-ban Zsigmond király a szeghalmi uradalommal együtt hadvezérének, Maróti János macsói bánnak adta, majd 1433-ban Maróti Anna hozományaként férje, Csáky Ferenc kapta meg. 1465-ben a csökmői és az irázi birtokokat a nagyváradi székesegyháznak ajándékozták, de 1556-ban az országban dúló pártviszályok miatt a káptalant megfosztották birtokaitól, így a birtok újra a koronáé lett. Egy 1552-es összeírás szerint Iráz 38,5 portával volt köteles adózni.[3]

1566-ban megalakult a Nagyváradi Káptalan és Püspökség, amelyhez a mai Körösújfalu területe közigazgatásilag tartozott. 1598-ban a sikertelen nagyváradi ostromból visszatérő Szaturdsi Mohamed teljesen elpusztították Irázt. A következő évtizedekben a környéken állandó lakosok csak felduzzasztott folyók mocsaraiban, szigetein éltek, Iráz is több ilyen szigetből állt. A törökök kiűzése után Nagyvárad visszaszerezte püspöki birtokait, köztük Irázt is.[3]

1820 körül megkezdődtek a Sebes-Körös szabályozási munkái. Ebben az időben Irázon mindössze 5 katasztrális holdnyi szántóföld volt, amely azonban a vízrendezésnek köszönhetően jelentősen megnövekedett. A munkálatok Iráznál 1880-ban fejeződtek be. A gátba beépítették a korábban elpusztult templom romjait is. A folyószabályozás nem csak a termőterületek növekedését, hanem az egészségügyi helyzet javulását is magával hozta, sőt, 1887-től már a helyi érdekű vasútvonal is érintette Irázt, ezek a körülmények pedig pedig jelentős népességnövekedést és gazdasági fejlődést eredményeztek a térségben.[3]

A 20. század elejére a népességnövekedés ellenére a nagyváradi káptalan intézője által irányított gazdálkodás a munkaerőhiány miatt vált nehézzé. Ennek orvoslására 1908-ban a dékán-kanonok elérte, hogy 100 katolikus polgárt telepítsenek ide, akik családonként 4,5 hold földet kapnak. Így épült fel 1911–1912-ben a mai Körösújfaluval szemben, a folyó jobb partján Újiráz, miközben a bal parton maradt területek Irázpuszta néven különálló káptalant alkottak. Irázpusztán két majorság volt: Nagy-Iráz és Kis-Iráz. A pap Újirázról járt át misézni a kis helyi kápolnába. Miután Trianon következtében Magyarország elvesztette Nagyváradot, Irázpuszta és környéke egyre jobban kénytelen volt elszakadni a korábbi központtól, igaz, amikor a második bécsi döntés jóvoltából a város néhány évre visszatért Magyarországhoz, Irázpuszta is visszakerült a nagyváradi közigazgatás alá. 1945-ben az egyházi birtokokat Irázpusztán is felosztották az emberek között: egy család 3 holdat kapott, plusz gyermekenként még 1-et–1-et. A régi uradalmi cselédlakások felhasználásával új épületek épültek, valamint új tanyák is létrejöttek: néhány hónap alatt Irázpuszta lakossága közel 1300 főre nőtt. 1945 végére posta is létesült a településen. A szovjet kényszerből történő téeszesítés itt sem ment zökkenőmentesen: a parasztok többségét csak erőszakkal tudták belekényszeríteni az új rendszerbe, saját terményüket és jószágukat elvették tőlük, aki pedig rejtegetve védte azt, súlyosan megbüntették.[3]

1950-ben a megyerendezés során megszűnt Bihar vármegye, így Irázpuszta Békés megyéhez került, majd 1955. július 1-től Körösújfalu néven önálló községgé alakult. Ugyanebben az évben kultúrház épült, 1959-ben iskola, 1969-ben pedig óvoda. Az 1960-as években bevezették az áramot, 1985-ben ivóvízközmű épült, majd 1997-ben a víz arzénmentesítése is megtörtént. 1996-tól érhető el a vezetékes gáz, 1997-ben pedig a korábbi 10 telefonvonalból álló hálózatot terjesztették ki.[3]

A tervek szerint 2018-ra egy régi, használaton kívüli sportpályán napelemparkot létesítenek.[4]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Tóth Dezső (független)[5]
  • 1994–1995: Tóth Dezső (független)[6]
  • 1995–1998: Kincses István (független)[forrás?]
  • 1998–2002: Kincses István (független)[7]
  • 2002–2003: Kincses István (Fidesz)[8]
  • 2003–2006: Kincses István (független)[9]
  • 2006–2010: Szabó Csaba (független)[10]
  • 2010–2014: Szabó Csaba (független)[11]
  • 2014–2019: Szabó Csaba (független)[12]
  • 2019-től: Szabó Csaba (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2003. június 7-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a faluvezető személye kapcsán összeférhetetlenségi körülmény merült fel.[13] Ennek ellenére a választáson ő is elindult, és meg is nyerte azt.[9]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
485
470
448
377
359
350
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,4%, református 28,4%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 34,9% (27,5% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% cigánynak, 3,3% németnek, 0,3% románnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22% volt református, 6,4% római katolikus, 0,6% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 43,2% felekezeten kívüli (26,7% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei[szerkesztés]

A település fő nevezetességei a Körös-part és a Millenáris park, valamint található itt piactér és játszótér is. A település híres szülötte Vass Balázs. [17]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Körösújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c d e f Helytörténet. A település honlapja. (Hozzáférés: 2017. augusztus 14.)
  4. ↑ Régi sportpályán épül naperőmű Körösújfaluban. Magyar Építők, 2017. augusztus 12. (Hozzáférés: 2017. augusztus 14.)
  5. ↑ Körösújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Körösújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  7. ↑ Körösújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  8. ↑ Körösújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  9. ↑ a b Körösújfalu települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. június 7. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  10. ↑ Körösújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  11. ↑ Körösújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  12. ↑ Körösújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  13. ↑ Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Körösújfalu Helységnévtár
  16. ↑ Körösújfalu Helységnévtár
  17. ↑ Látnivalók. A település honlapja. (Hozzáférés: 2017. augusztus 14.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Körösújfalu&oldid=26770562”