Bucsa (Magyarország)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Bucsa | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Békés | ||
| Járás | Szeghalmi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kláricz János (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 5527 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1984 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 38,87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 55,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 12′ 18″, k. h. 20° 59′ 49″47.205000°N 20.997000°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 18″, k. h. 20° 59′ 49″47.205000°N 20.997000°E | |||
 Bucsa
Pozíció Békés vármegye térképén
| |||
| Bucsa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bucsa témájú médiaállományokat. | |||
Bucsa község Békés vármegyében, a Szeghalmi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Hortobágy-Berettyó főcsatorna közelében, a Sárrét-csatorna partján fekszik, Békés vármegye legészakibb részén, három vármegye, Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok találkozásánál, Karcag és Füzesgyarmat között, Karcagtól 16 kilométerre délre.
Szomszédai: északkelet felől Püspökladány, kelet felől Szerep, dél felől Kertészsziget, délnyugat felől Ecsegfalva, nyugat felől Kisújszállás, északnyugat felől pedig Karcag.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést nagyjából északnyugat-délkeleti irányban átszeli a Karcagtól Füzesgyarmatig húzódó 4206-os út; közúton ezen érhető el a két végponti település irányából. A 4206-os út a falutól mintegy 13 kilométerre csatlakozik a 4-es főúthoz, kapcsolatot teremtve az országos közúthálózat távolabbi útszakaszaival.
Vasútvonal nem érinti a települést, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Budapest–Záhony-vasútvonal (és a Karcag–Tiszafüred-vasútvonal) Karcag vasútállomása.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bucsa és környéke már az újkőkorszak idején lakott hely volt, de megtalálták nyomát a rézkor, a bronzkor és a vaskor népeinek is.
A település első fennmaradt írásos említése 1321-ből való, amikor a Barsa nemzetség osztozásakor apa, fia és családja kapta meg. A középkorban mindvégig az e nemzetségből származó Nadányiak birtoka volt. A környék akkoriban a Tisza, a Körösök és a Berettyó által elárasztott „valóságos vadvízország” volt, lakói többször is a nádasokban találtak menedéket a törökök elől. 1412-ben Békés vármegye rendjei kimondták, hogy Apavára, Keszegestó és Szőlős-sziget is Bucsához tartozik. 1586-ban Ványával és Ecseggel egy időben porig égették a törökök, lakói ekkor a Felvidékre menekültek. A 18. században elnéptelenedett, pusztává vált, és csak a 19. században települt újra.
A mai Bucsa alapjai a 19. század második felében kezdtek kirajzolódni. Elnevezése kezdetben Bucsatelep volt. Lakosai a település határában csak kevés földet tudtak szerezni maguknak, ezért közülük sokan kubikosként eljártak más határba is dolgozni, mások napszámosként keresték a kenyerüket jórészt idénymunkában.
1894-ig Schwarcz Ferencnek volt a településen nagybirtoka, több mint tízezer hold de ezt 1895-ben báró Springer osztrák főúr vásárolta meg Mária nevű lányának, akit Fould Jenő francia bankár vett feleségül.
Bucsa 1941-ig közigazgatásilag Füzesgyarmathoz tartozott. 1941-ben alakult meg önálló képviselő-testülete és jegyzősége, azóta használja újra a Bucsa nevet. A második világháború sok áldozatot szedett a falu lakosai közül.
A közelmúlt falutörténetének nehéz időszakát jelentették az 1993-tól kezdődő évek, amikor a nagyarányú munkanélküliség az önkormányzat erőfeszítése ellenére rendkívüli problémákat okozott, az önkormányzatnak újra meg újra komoly erőfeszítéseket kellett tennie, hogy megőrizze intézményei működőképességét.
A községbe látogatókat ma szép, rendezett falukép fogadja.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Polgármester | |||
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Földesi György | független[3] | |
| 1994–1998 | SZDSZ-MSZP[4] | ||
| 1998–2002 | független[5] | ||
| 2002–2006 | független[6] | ||
| 2006–2010 | Dr. Mile Sándor | független[7] | |
| 2010–2014 | Kláricz János | független[8] | |
| 2014–2019 | Fidesz[9] | ||
| 2019–2024 | Fidesz-KDNP[10] | ||
| 2024– | Fidesz-KDNP[1] | ||
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2250 | 2223 | 2179 | 2110 | 2078 | 2035 | 2011 | 1984 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,3%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (26,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,9%, református 24,1%, felekezeten kívüli 27,2% (31,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,55% németnek, 0,1% románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18% volt református, 10,6% római katolikus, 0,5% görögkatolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 39,7% felekezeten kívüli (28,8% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu idegenforgalmi vonzerejét a környéke adja. A Hortobágy-Berettyó madárvilága, a délibábos pusztai táj, a vadászat, a horgászat lehetősége olyan turisztikai kínálatot jelent, amely idevonzza a falusi vendéglátást kedvelőket. A háborítatlan természet alkalmat kínál a közeli Körös–Maros Nemzeti Parkban való kirándulásra is, ahoé újra felfedezhetők az egykor őshonos háziállatok, például a szürkemarha és a Dévaványai Túzokrezervátumban Európa legnagyobb testű madara, a túzok is.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1934. november 15-én Kóti Árpád, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Bucsa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "Bucsa települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Bucsa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 3..
- ↑ "Bucsa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 5..
- ↑ "Bucsa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 5..
- ↑ "Bucsa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 5..
- ↑ "Bucsa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2019. december 3..
- ↑ "Bucsa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. február 18..
- ↑ "Bucsa települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 26..
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Bucsa Helységnévtár
- ↑ Bucsa Helységnévtár
