Gyomaendrőd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gyomaendrőd
Városháza és járási hivatal
Városháza és járási hivatal
Gyomaendrőd címere
Gyomaendrőd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásGyomaendrődi
Jogállás város
Polgármester Toldi Balázs (Körösök Vidékéért Egyesület)[1]
Irányítószám 5500
Körzethívószám 66
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 12 839 fő (2018. jan. 1.)[2]
Népsűrűség43,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság136 m
Terület303,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyomaendrőd (Magyarország)
Gyomaendrőd
Gyomaendrőd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 56′ 11″, k. h. 20° 49′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 11″, k. h. 20° 49′ 24″
Gyomaendrőd (Békés megye)
Gyomaendrőd
Gyomaendrőd
Pozíció Békés megye térképén
Gyomaendrőd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyomaendrőd témájú médiaállományokat.
A gyomai református templom tornya

Gyomaendrőd város Békés megyében, a Gyomaendrődi járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

A Békési-síkon fekszik, a Hármas-Körös bal partján. A város Békés megye északi felében a Nagykunság és a Sárrét közvetlen szomszédságában helyezkedik el.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

2014. október 22-én átadták a 46-os főút és korszerűsített 120-as vasútvonal közúti aluljáróját.[3]

Története[szerkesztés]

A település 1981-ben jött létre Endrőd és Gyoma települések egyesülésével. A városi rangot 1989-ben kapta meg.

Helyi mondák[szerkesztés]

Szájról szájra terjed, sokaknak ismerős a gyomaiak karórágó és az endrődiek vacer csúfneve. Eredetükről azonban kevesen tudnak. A két városrész lakosai, a gyomaiak és az endrődiek, mindig is nagy ellentétben álltak egymással. Határaik jóval egybeolvasztásuk előtt közvetlenül összeértek ami már önmagában ellenségeskedésre ad okot, nem csoda hát hogy csúfnevet adtak egymásnak.

A karórágók: Úgy mesélik hogy se a gyomaiak, se az endrődiek nem elégedtek meg a területeikkel és a faluhatárokat jelző karókat mindig ki-ki saját javára arrébb helyezte. Egyszer azonban az endrődiek kitalálták hogy a karókat bekenik trágyával. Így aztán mikor a gyomaiak arrébb tették a kezük nyoma rajtamaradt a karón, és úgy nézett ki mintha beleharaptak volna a karóba. Így lett a nevük karórágó.[forrás?]

A vacerok: Gyomaendrőd területét rendkívül erős gátak védik. Szükség is van rá mert a Hármas-Körös árvíz idején igencsak megárad. Régen azonban nem voltak jó gátak, így a víz gyakran komoly károkat okozott a házakban. Egyszer ezekben az időkben, mikor még osztrák fennhatóság alá tartozott az ország, az árvízkárok miatt az endrődiek segélyt kértek, és a következőt mondták "Kiöntött a Vacer" (Wasser - víz(német)) A gyomaiak ezért hívják őket ma is vacernak.[forrás?]

Helyi elbeszélések szerint az ellentétek olyan mérvűek voltak, hogy időszakonként, amikor a két település legényei átjártak udvarolni a másik helység lányaihoz, a helyi fiatal férfiak, érdekeik védelmében esetenként bicskázásig is elmentek. Szintén autentikus forrás szerint a gyomai emberekre aggatott "karórágó" gúnynév - mint másik magyarázat - onnan ered, hogy a két falu határába szomorúfűzfa-sort telepítetek elválasztás érdekében. Mivel minden megművelhető terület számított, ezért a gyomaiak, egyik este lenyesték az ő oldalukon lévő terebélyes fűzfaágakat, így egy keskeny, de hosszan elnyúló, ezáltal viszonylag nagy, megmunkálható területet szereztek. Ezt a leleményességet az endrődiek rossz szemmel nézték és a "karórágó" gúnynévvel igyekeztek kompenzálni. (saját gyomai nagyszülői forrás)

A "vacer" kifejezés a elődökre jellemző kiejtéskönnyítés, egyszerűsítés eredménye is lehet - mondja a szóbeszéd. Endrőd lakossága ugyanis jellemzően betelepült szerbek leszármazottjaiból állt, akiket "vad szerbek"-nek neveztek el. Az egyszerűsítés elve mentén a könnyebb és gyorsabb kiejtés miatt az egyben kimondott "vadszerb" kifejezés rövidült. A "dsz"-t könnyebb volt c-vel helyettesíteni, a rag miatt a szó végi "b"-t elhagyni, így keletkezett a "vacer" vagy "vacerek". (saját endrődi nagyszülői forrás)

Gyoma[szerkesztés]

Gyoma nevét 1332-ben említették először az oklevelek Gama néven.

1332-ben Gyoma papja a pápai tizedjegyzék szerint 5 garas pápai tizedet fizetett.

1338-ban Gyuma-nak írták nevét, ekkor Gyomai Bethlen fiainak az iktári Bethlen-ek őseinek birtoka volt. Egy ekkor kelt oklevélben Tamás erdélyi vajda utasította őket, hogy ne zavarják a szomszédos Ege helységbe települőket. (Ege ma puszta Gyomától délkeletre)

Gyoma már a XIV. század elején falu volt és plébániával bírt. 1421-ben Zsigmond király Neczpáli Györgynek és iktári Bethlen Miklósnak és Péternek adományozta a huszita háborúkban szerzett érdemeikért; a XV. században a Dóczyak lettek Gyoma urai. A XVI. században a vármegye legnépesebb falui közé tartozott. A XVII. században nagy határán még 3 helység volt: Ege, Pó és Nyárszeg, ezek azonban 1682-ben egészen elpusztultak s ma csak a hasonnevű pusztákban maradt fenn nevük. 1705-ben a rácok egészen elpusztították, lakói elszéledtek és csak 1719-ben szállingóztak vissza. 1830-ban mezőváros lett.[4]

Leírás a településről a 18. század végén:

"GYOMA: Magyar falu Békés Vármegyében, földes Ura B. Harukker, és G. Teleky Uraságok, lakosai leginkább reformátusok, fekszik Körös vize mellett, Endréddle által ellenben, Szarvashoz egy jó mértföldnyire, legelője száraz időben minden marháinak elég, szántó földgyei termékenyek, réttyei többnyire jók, szőleji számossak, valami kevés nádgya is van, vízi malma nintsen, és fája sints, piazozása meszsze, mind azon által határjának termékeny voltához képest, első Osztálybéli." 		
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

Gyoma 1891-ben nagyközség volt Békés vármegye gyomai járásában, az egyesült Körös mellett, 10867 magyar és 596 német lakossal, melyek közül 9038 református vallású volt. Gyoma a járási szolgabírói hivatal székhelye volt ekkor; járásbírósággal és adóhivatallal, takarékpénztárral, alsófokú ipariskolával, Wodianer-féle árvaházzal, könyvnyomdával, két tégla- és cserépgyárral, három gőzmalommal, vasúti állomással, posta- és távíróhivatallal és postatakarékpénztárral rendelkezett. Itt jelent meg a Gyakorlati Bibliamagyarázatok című lap (XIII. évf., szerk. Garzó Gyula). Lakói ekkoriban leginkább földművelők voltak, akik sok jó gabonát, gyümölcsöt termeltek és állattenyésztéssel foglalkoztak. Kereskedelme is élénk volt a XIX. század végén. Termékeny határa 22399 ha-ra rúgott.

Endrőd[szerkesztés]

A legrégibb községek közé tartozik, lakosai ezelőtt mind nemesi kiváltsággal bírtak. A XVIII. század elején a rácok feldúlták és csak 1718-ban kezdett újraépülni; később Detváról, Zsaluzsánból, Csabáról és Nógrád némely vidékéről számos tót települt be, akik azonban még a XVIII. században elmagyarosodtak.

Leírás a településről a 18. század végén:

"ENDRŐD: Magyar falu Békés Vármegyében, földes Ura Báró Harucher Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Gyoma, és Ötsödhöz nem meszsze, ’s a’ Gyulai Uradalomhoz tartozik, szántó földgyei többnyire jók, réttyei hasonlóképen, legelője számos gulyabéli marháiknak alkalmatos, szántó földgyeinek némelly része ugyan az áradások alá vagyon vertetve, és néhol salétromos, fája, nádgya sem sok, malma tsekély, piatzozása pedig távol lévén, második Osztálybéli." 		
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

Endrőd 1891-ben csinos, tiszta nagyközség volt Békés vármegye gyomai járásában, 1807 házzal és 10898 magyar lakossal, 2 gőzmalommal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Endrődön történt 1935. március 20-án a 8 halálos áldozatot követelő endrődi sortűz.

2014. decemberében 1200 darab repeszbombát találtak fémkeresős civil személyek Gyomaendrőd határában a Torzsási-holtágnál, melyek SD-1 típusú robbanóanyagot tartalmaztak. A robbanószereket a Magyar Honvédség tűzszerészei elszállították a helyszínről.[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Etnikumok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német, román és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Természetvédelmi területek: Torzsás-zug, Népliget
  • Kner Nyomdaipari Múzeum (az egykori Kner-házban)
  • Városi Múzeum helytörténeti gyűjteménnyel
  • Városi Képtár
  • Tájház (egykori Gazdaház)
  • Római katolikus templom az egykori Endrőd területén (copf stílusú)
  • Református templom az egykori Gyoma területén (copf stílusú)
  • Liget Fürdő (Termálfürdő az Erzsébet ligetben)
  • Gettó-emléktábla, az egykori Árvaház falán
  • Gyomai zsidó temető és holokauszt-emlékmű a vasút mellett (2003)
  • Endrődi zsidó temető, Dobó utca (rossz állapotban)

A város híres szülöttei[szerkesztés]

A Körös Gyománál

Testvérvárosai[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

  • Gyomaendrődi USE

A gyomaendrődi RUMBA TáncSport Egyesület táncklub őse 1972 tavaszán a gyomai Katona József Művelődési Ház egyik műkedvelő művészeti csoportjaként jött létre. A lelkes és vállalkozó szellemű fiatalokból álló klub a társastáncoknak egy külföldön már évek óta ismert és divatos, de itthon még nem igazán elterjedt formáját, a kifinomult versenystílus megismerését vállalta fel. Az elmúlt évtizedek alatt a klub működése Gyomaendrődön és környékén is népszerűvé tette a társastáncokat, hagyományt teremtett a társastáncok tanulásának, hangulatot adott a táncos estélyeknek és országos ismertséget szerzett a városnak is.

A művelődési ház fenntartásában töltött húsz év után az 1993-ban létrehozott Gyomaendrőd Társastánc Mozgalmáért Alapítvány keretében működött 2001 tavaszáig. A Magyar TáncSport Szakszövetség sportági szakszövetséggé alakulását követően a táncklub is önálló táncsport egyesületté vált. A nyolcvanas években felvett Rumba nevet megtartva Rumba Táncsport Egyesület néven működik.

A klub alapító tanára Zsoldos Ildikó volt, akit rövidesen Nyíri Lajos követett s tíz évig vezette eredményesen a klubot. 1982-től Megyeri László és Megyeriné Csapó Ildikó látja el a klub művészeti vezetői munkáját és klubmenedzseri feladatait.

A hetvenes évek a társastánc klub hőskora volt, azonban hamar meghozta a sikereket is. Az első országos bajnok Megyeri László és Csapó Ildikó lett. Ők képviselték Magyarországot a litvániai Kaunasban megrendezett nemzetközi táncversenyen.

A nyolcvanas évekre megváltozott a társastánc társadalmi fogadtatása és növekedett a népszerűsége is. Egyre több és fiatalabb gyermek iratkozott be a tánciskolákba. A tánciskola a nyolcvanas évek közepére már nem a felnőtté válás szimbóluma lett, hanem a gyermekek hasznos szabadidő eltöltésének egyik formája. Ebben az időben újabb bajnoki érmek születtek B osztályban Megyeri László, Csapó Ildikó, Nyíri Zoltán és Szendrei Éva jóvoltából.

Ennek az évtizednek az elején a klub tevékenységének a középpontjába - egy Nívó Díjat is eredményező - formációs táncok kerültek. Létrejött és az évtized végéig fennállt az NDK-beli TSC Blau-Silber Leuna-Merseburg e.V. táncklubbal egy szakmai cserekapcsolat is. A klub az elsők között csatlakozott az 1985-ben megalakult Magyar Táncsport Szövetséghez és aktívan vett részt annak versenyrendszerében. A számos klubközi versenyeredmény mellett Kis István és Rudner Anett országos bajnoki döntős helyezést ért el a következő évben. 1983-tól az utánpótlás nevelést Megyeriné Csapó Ildikó, majd 1986 őszétől a klub valamennyi csoportjának a szakmai vezetését Megyeri László vette át és hozzálátott egy módszerében és szemléletében új irányvonalú klub felépítéséhez, amelynek eredményei a kilencvenes évek közepére értek be.

Az 1990-es rendszerváltással együtt a klub életében is eljött a valódi önállóság és szabadság kora. Az önállóság azonban együtt járt azzal is, hogy maguknak kellett megoldaniuk az önfenntartással járó minden feladatot. A formációs táncok repertoáron tartása mellett a táncklub életében egyre nagyobb hangsúlyt kapott a verseny- és kűr tánc. Az évtized végére évente félszáz versenyen vettek részt a táncosok egyre jobb eredményeket érve el. Az évtized elején az országos bajnokságok döntősei között Kulik Béla és Vaszkó Csilla nevét olvashatjuk, akik a D junior osztályú Országos Bajnokság latin amerikai versenyének ötödik helyezettei lettek. Az évtized végén már három országos bajnoki döntőst is köszönthettek. 1999-ben Megyeri Csaba és Tímár Anita az ifjúsági C Osztályos Országos Bajnokságon negyedik, Tóth Imre és Rácz Rita az ifjúsági D és C Osztályos Országos Bajnokságon hatodik illetve ötödik helyezést ért el.

Az ezredfordulót követően nemcsak a világ változott meg, hanem a klub irányvonala valamint táncos ars poetica-ja és világszemlélete is. 2002-ben a harmincéves évfordulón a sportcsarnok forró hangulatú táncestélyén a kilencvenes évek vége sikercsapatának remek formációjával búcsúzott a régmúlt és jött el egy új korszak a klub életében. A figyelem középpontjába végleg a minőségi versenytánc került. Ebben az is közrejátszott, hogy a versenytánc sportággá vált és a táncklub is sportegyesületté alakult át. A klub vezetői és táncosai számára a világ kitágult és közelebb került. A kihívást már nemcsak a hazai bajnokságok, hanem a nemzetközi kihívások jelentették.

Az elmúlt fél évtizedben a Nemzetközi Táncsport Szövetség, az International DanceSpor Federation (IDSF) hivatalos nemzetközi versenyein hetvenhétszer jutottak döntőbe a gyomaendrődi Rumba TSE párosai és onnan elhoztak huszonhét arany, tizenhat ezüst és hat bronzérmet. A nemzetközi versenyek között olyan rangos, nagy múltú versenyek is megtalálhatók voltak, mint az angliai United Kingdom Championships vagy a németországi German Open Championships. Közülük is kiemelkedik azonban a fél évszázados múltú s ma már legendás táncverseny, a Blackpool Junior Dance Festival. 2008 tavaszán hazai tánctörténetet írva Deák András és Andor Barbara volt az első magyar pár, aki ennek a magas színvonalú világversenynek a döntőjébe jutottak.

A klub párosai sportági hivatalos világbajnokságokon is képviselték hazánkat. 2006-ban a barcelonai IDSF Junior Latin Világbajnokságon Molnár Ádám és Paróczai Rebeka, míg 2007-ben a finnországi IDSF Ifjúsági Latin Világbajnokságon Perei Péter és Sárközi Noémi. Az ezredforduló utáni évtized második felének nagyon kiváló eredményei elérésében nagy érdemei voltak a korszerű ismeretek megszerzésében és továbbadásában közreműködő új táncos generációnak, közöttük egy fiatal táncos-trénernek, Megyeri Csabának.

A 2000-es évek első évtizedének országos bajnoki dobogósai a Rumba TSE-ből.


2001

  • D ifjúsági standard - Megyeri Csaba és Varga Patrícia (aranyérem)

2002

  • C felnőtt standard - Megyeri Csaba és Varga Patrícia (ezüstérem)
  • D ifjúsági standard - Gombkötő Imre és Kozma Edina (bronzérem)
  • C ifjúsági standard - Gombkötő Imre - Kozma Edina (bronzérem)

2004

  • B felnőtt standard - Gombkötő Imre és Malina Andrea (aranyérem)
  • B ifjúsági latin - Kovács László és Kelemen Erika (ezüstérem)

2005

  • Gyermek latin - Deák András és Andor Barbara (aranyérem)

2006

  • D gyermek standard - Deák András és Andor Barbara (aranyérem)
  • D gyermek latin - Deák András és Andor Barbara (aranyérem)
  • C gyermek latin - Deák András és Andor Barbara (aranyérem)
  • B junior latin - Molnár Ádám és Paróczai Rebeka (aranyérem)
  • C gyermek latin - Kulik Andor és Paróczai Zsófia (ezüstérem)
  • A ifjúsági latin - Perei Péter és Sárközi Noémi (bronzérem)
  • C gyermek standard - Deák András és Andor Barbara (bronzérem)

2007

  • C gyermek latin - Deák András és Andor Barbara (aranyérem)
  • C gyermek standard - Deák András és Andor Barbara (aranyérem)
  • B felnőtt latin - Mészáros András és Oláh Dorottya (ezüstérem)
  • B junior latin - Kulik Andor és Paróczai Zsófia (ezüstérem)
  • C junior tíztánc - Deák András és Andor Barbara (bronzérem)
  • C gyermek latin - Kéri Miklós és Sztankó Nanetta (bronzérem)
  • A felnőtt standard - Gombkötő Imre és Malina Andrea (bronzérem)

2008

  • B junior latin - Kulik Andor - Paróczai Zsófia (aranyérem)
  • C junior standard - Deák András - Andor Barbara (ezüstérem)
  • B felnőtt latin - Mészáros András - Oláh Dorottya (ezüstérem)
  • D gyermek latin - Szendrei Balázs - Suha Vanda (bronzérem)
  • C ifjúsági standard - Czeglédi Dávid - Andor Nikola (bronzérem)

2009

  • B junior latin - Deák András - Paróczai Zsófia (aranyérem)

2010

  • D gyermek nyolctánc - Szendrei Balázs - Czeglédi Renáta (aranyérem)

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Gyomaendrőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. [2015. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Ma 14 órától megindul a forgalom az új gyomaendrődi közúti aluljáróban[halott link]
  4. V. ö. Haan Lajos, Békésvármegye hajdana (Pest, 1870).
  5. 1200 bombát találtak Gyomaendrődnél. Index. (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  6. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]