Ruttka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ruttka (Vrútky)
Ruttka - városháza.
Ruttka - városháza.
Ruttka címere
Ruttka címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Turócszentmártoni
Turisztikai régió Turóc
Rang város
Első írásos említés 1255
Polgármester Miroslav Mazúr
Irányítószám 038 61
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám MT
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 7539 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 404 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 381 m
Terület 18,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ruttka (Szlovákia)
Ruttka
Ruttka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 40″, k. h. 18° 55′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 40″, k. h. 18° 55′ 30″
Ruttka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ruttka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ruttka (szlovákul Vrútky, németül Rutteck) város Szlovákiában a Zsolnai kerület Turócszentmártoni járásában. Alsó- és Felsőruttka egyesülésével jött létre.

Fekvése[szerkesztés]

Turócszentmárton északi szomszédságában, vele egybeépülve a Turóci-medence északi csücskén, a Turóc és a Vág összefolyásánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A szlovák vrutok forrást jelent.

Története[szerkesztés]

Evangélikus templom

A város területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra, majd a puhói kultúra megerősített települése állt. Ruttkát 1255-ben "Vrutk" alakban említik először. 1285-ben IV. László egyik oklevelében felsorolja valamennyi ruttkai lakost: a településen 16 család élt. Ruttka még így is a népesebb Turóc megyei települések közé tartozott. A Ruttkay család ősi birtoka, akik már a 13. században a település birtokosai voltak. 1271-ben "Vruthk", 1285-ben "Ruthk", 1312-ben "Rutk", 1340-ben "Ruthk", 1361-ben "Wruthk", 1363-ban "Also Ruthk, Alsou Ruth, Inferior Ruthk", 1391-ben "Wrutok", 1543-ben "Wrutek" néven szerepel a korabeli forrásokban.

Felsőruttkát a 14. században alapították Ruttka határában. Ettől kezdve a korábbi Ruttka Alsóruttka néven szerepel az okiratokban. Felsőruttka helyi nemesek birtoka volt. 1784-ben 47 háza volt 219 lakossal. 1828-ban 25 házában 398 lakos élt. A 19. század közepén egyesítették Alsóruttkával és ezzel Ruttka újra egységes település lett.

A 15. században Ruttka három meghatározó családja a Matus, Miklian és Dauko család volt. A 16. században Ruttka valamennyi lakosa nemes volt. 1560-ban Zegedinus Mihály vizitátor névszerint a következő nemeseket említi: Nedeczky Balázs, Garda György, Sekerka Márton és Miklós, Roman Dávid és András, valamint Zsigmond és Kristóf. 1599-ben említik a helyi Ruttkay családot, a 17. század elején még Wrutkay, a század közepén már Ruttkay néven. 1698-ban Ruttkán négy nemesi kúria állt a Ruttkay, a Miklián, a Dauko, valamint a Balázs és Cseh családok birtokában.

A Turóc-folyó Ruttkán
A francia partizánok útja

A 17. század viharos évtizedeiben a település sokat szevedett a hadak dúlásaitól. 1683-ban panaszkodnak a császárnak a lengyel-litván hadak dúlásai miatt. Többször elöntötte az árvíz is a várost. A feljegyzések szerint a Vág először 1557-ben, majd a 17. században öt, a 18. században 13 alkalommal. A Turóc 1689-ben, 1695-ben okozott árvizet. A legszörnyűbb katasztrófát 1813. augusztus 26-án a Vág kiöntése okozta. 1831-ben a kolerajárvány 40 áldozatot követelt. 1843-ban és 1845-ben tűzvészek pusztítottak.

A reformáció a 16. században Ruttkát is elérte. 1560-tól a ruttkai templom is az evangélikusoké lett. Azt csak 1709-ben sikerült a katolikusoknak visszaszerezni. A település első katolikus iskolááját 1779-ben alapították, ez az épület még fából volt. Evangélikus iskola is működött a településen. 1870-ben a katolikus iskola állami népiskola lett. 1894-ben a régi épületet lebontották és a felsőruttkai részen új iskolaépületet emeltek.

Utcarészlet

1784-ben Ruttka 92 házában 433 lakos élt. 1809-ben már 15 nemes család élt itt. 1828-ban 51 háza és 366 lakosa volt. A 19. században fűrésztelep, téglagyár, faüzem működött itt. A település fejlődése azután indult meg, hogy 1871-ben itt találkozott a Budapest-Fülek-Zólyom-Ruttka, valamint a kassa-oderbergi vasútvonal és ezzel vasúti csomóponttá vált. 1874-ben MÁV vasúti járműjavító üzem, 1887-ben MÁV oktatóközpont épült Ruttkán. A 19. század végén már mintegy 900 munkás élt a településen, többségüket a MÁV foglalkoztatta. 1878-ban itt alakult meg Magyarország első munkáspártja, 1890-ben pedig a Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyi szervezete.

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. A két világháború között fontos szerepet játszott a szlovákiai munkásmozgalomban; 1920. december 13-16. között általános sztrájk színhelye (emléktábla a vasútállomáson). 1944–1945-ben környékén heves partizánharcok folytak, melyekben francia önkéntesek is részt vettek.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Rutka; Vrutky. Két tót falu Túrócz Várm. földes Urai több Uraságok, lakosaik jobbára evangelikusok, és kevés katolikusok, fekszenek Trentsén Vármegyének, ’s Szucsánnak is szomszédságában; határbéli földgyeik közép termékenységűek; gyümöltsök, ’s káposztájok bőven terem; méh-tartások hasznos. Nagy szomszéd hegyeik Dzuranovának, Gyenkovának, és Chrapovnának neveztetnek, mellyektől éjszak felé, ’s Vág vizétől mintegy 200 lépésnyire, a’ Trentsén Vármegyébe vezető útnál vagyon Dupna Skala nevű Barlangja. Nyilása mintha mesterség által készűlt vólna, olly formának tetszik; szélessége 3 és 5, hoszsza pedig 12 ölnyinek tartatik: tetejéről kő-enyv tsepeg-le, óldalain pedig borzaknak lakásai szemléltetnek; belsőbb részei mennyire terjednek, senki sem tudgya, minthogy vizsgálása igen veszedelmes. Bél Mátyásnak állatása a’ 299-dik óldalon, tsupa kőltemény. Mivel némelly Lakosok olly vélekedésben vagynak, mintha öblében elrejtett kints vólna: tsak nem minden esztendőben találkoznak, a’ kik bémennek kintskeresés végett; ’s hogy az útat el ne téveszszék: elmetéltt szalmát hánynak magok után, hogy ez által, vóltt nyomdokaikat bizonyosan követhessék kifelé is." [2]

Fényes Elek szerint "Rutka (Alsó), Vruki tót f., Thurócz vgyében, a Vágh vize bal partján, ott hol a Thurócz vize bele szakad: 106 kath., 246 evang., 14 zsidó lak. Ut. p. Thurócz-Zsámbokrét. Rutka (Felső), tót falu, Thurócz vgyében, az elébbeni helység mellett: 64 kath., 316 evang., 18 zsidó lak. Mind a két helység a trencséni főországutban fekszik. Határjaik termékenyek; legelőjök, s erdejök bőven; a trencséni határszélen fekvő hegyeiben két barlang találtatik. F. u. többen. Ut. p. Th.-Zsámbokrét." [3]

19491954, majd 19711990 között ismét Turócszentmártonhoz tartozott Martin-Vrútky (Turócszentmárton-Ruttka) hivatalos elnevezéssel. 1990-ben alakult ismét önálló községgé és egyúttal városi rangot is kapott.

A Keresztelő Szent János templom

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 1944 lakosából 1253 szlovák, 332 német, 196 magyar, 3 román, 2 szerbhorvát, 8 más nemzetiségű, 62 külföldi és 88 csecsemő volt.

1890-ben 2933 lakosából 1820 szlovák, 611 német, 402 magyar, 5 román, 1 horvát és 94 egyéb nemzetiségű volt.

1900-ban 4345 lakosából 2617 szlovák, 862 német, 804 magyar, 1 román és 61 egyéb nemzetiségű volt.

1910-ben 6262 lakosából 3213 szlovák, 2164 magyar, 770 német, 12 román, 2 szerb, 1-1 rutén és horvát és 99 egyéb nemzetiségű volt.

2002-ben 7300 lakosa volt.

2011-ben 7539 lakosából 6283 szlovák, 61 cseh, 36 cigány, 21 magyar, 6 német, 5-5 lengyel és morva, 3 ruszin, 2 bolgár, 1-1 horvát és orosz, 8 egyéb és 1107 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1905-ben épült egy 13. századi eredetű gótikus templom helyén.
  • Evangélikus temploma 1900 és 1908g között épült.
  • Kisebb nemesi kúria a 18. század második feléből.

Híres személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1950-ben Tomáš Galis zsolnai római katolikus püspök.
  • Itt született 1932-ben Radoslav Brzobohatý cseh színész.
  • Itt született 1931-ben Slavo Drozd szlovák színész.
  • Itt született 1930-ban Jozef Novák szlovák levéltáros, heraldikus.
  • Itt született 1921-ben František Zvarík szlovák színész, opera,- és népdalénekes.
  • Itt született 1920-ban Miloš Gosiorovský történész, pedagógus.
  • Itt született 1914-ben Hana Zelinová szlovák dráma- és ifjúsági író.
  • Itt született 1911-ben Ján Bodenek szlovák műfordító, ifjúsági író.
  • Itt született 1909-ben Emanuel Böhm szlovák kémikus, politikus, jogi aktivista.
  • Itt született 1904-ben Váczy Péter középkortörténész, műgyűjtő.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása.
  • Branislav Zacharides - Igor Dobrovolný - Martin Kleskeň: Vrútky - 145 rokov s okrídleným kolesom.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ruttka témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]