Gyoma (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gyoma
Gyomai református templom.jpg
Közigazgatás
Település Gyomaendrőd
Városhoz csatolás 1981
Korábbi rangja nagyközség
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Gyoma (Békés megye)
Gyoma
Gyoma
Pozíció Békés megye térképén
é. sz. 46° 56′ 01″, k. h. 20° 49′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 01″, k. h. 20° 49′ 39″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyoma témájú médiaállományokat.

Gyoma ma Gyomaendrőd városrésze Békés megye Gyomaendrődi járásában, 1981. előtt önálló nagyközség volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A Hármas-Körös bal partján elhelyezkedő településen áthalad a 46-os főút. Gyoma vasútállomás a Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal és a Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal csatlakozó vasútállomása.

Története[szerkesztés]

A Kner családról ismert települést először 1332-ben említik meg, ekkor Gama a neve. 1444-ben már Gyomának hívják. Az iktári Bethlenek tulajdonába került falu a török hódoltság alatt sokat szenvedett, időnként teljesen lakatlanná is vált. A szatmári béke után kezdtek visszaszállingózni a lakosok a faluba, amely hivatalosan 1717-ben települt újra. Harruckern János György reformátusokat telepített a faluba. Csepcsányi Tamás földesúr 1830-ban vásártartási jogú mezővárossá nyilvánította Gyomát és németeket telepített be. A 19. században községi intézmények épültek: Wodiáner Albert földesúr jóvoltából templom, óvoda, iskola épült. A század második felében megerősödött a faluban az élelmiszeripar (malmok), könnyűipar (Kner nyomda), iparostanonc-iskola létesült. 1877-ben a mindössze két falut (Endrőd és Gyoma) magába foglaló Gyomai járás székhelye lett. A második világháború után újból föllendült a település, a mezőgazdaság megerősödött, nagyobb iparvállalatok fióktelepeket nyitottak, megalakult a Kner Imre Gimnázium.

Nevezetes gyomaiak[szerkesztés]

Források[szerkesztés]