Gyoma (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gyoma
Gyomai református templom.jpg
Közigazgatás
Település Gyomaendrőd
Városhoz csatolás 1981
Korábbi rangja nagyközség
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Elhelyezkedése
Gyoma (Békés megye)
Gyoma
Gyoma
Pozíció Békés megye térképén
é. sz. 46° 56′ 01″, k. h. 20° 49′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 01″, k. h. 20° 49′ 39″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyoma témájú médiaállományokat.

Gyoma ma Gyomaendrőd városrésze Békés megye Gyomaendrődi járásában, 1981. előtt önálló nagyközség volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A Hármas-Körös bal partján elhelyezkedő településen áthalad a 46-os főút. Gyoma vasútállomás a Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal és a Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal csatlakozó vasútállomása.

Története[szerkesztés]

A Kner családról ismert települést. először 1332-ben említik meg, ekkor Gama a neve. 1444-ben már Gyomának hívják. az iktári Bethlenek tulajdonába került falut a török hódoltság alatt sokat szenvedett, időnként teljesen lakatlanná is vált. A szatmári béke után kezdtek visszaszállingózni a lakosok a faluba, ami hivatalosan 1717-ben települt újra. Harruckern János György reformátusokat telepített a faluba. Csepcsányi Tamás földesúr 1830-ban vásártartási jogú mezővárossá nyilvánítja Gyomát és németeket telepít be. a XIX. században községi intézmények épülnek: Wodiáner Albert földesúr jóvoltából templom, óvoda, iskola épült. A század második felében megerősödik a faluban az élelmiszeripar (malmok), könnyűipar (Kner nyomda), iparostanonc-iskola létesült. 1877-ben a mindössze két falut (Endrőd és Gyoma) magába foglaló Gyomai járás székhelye lett. A II. világháború után újból föllendült a település, a mezőgazdaság megerősödött, nagyobb iparvállalatok fióktelepeket nyitottak, megalakult a Kner Imre Gimnázium.

Nevezetes gyomaiak[szerkesztés]

Források[szerkesztés]