Vidovszky Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vidovszky Béla
Vidovszky Béla fotó.jpg

Született1883. július 2.
Gyoma
Meghalt1973. február 6. (89 évesen)
Budapest
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vidovszky Béla témájú médiaállományokat.

Vidovszky Béla (Gyoma, 1883. július 2.Budapest, 1973. február 6.) festőművész.

Élete[szerkesztés]

Édesapja, Gyoma akkori főjegyzője, Munkácsy Mihály jó barátja volt Békéscsabán. Középiskolai tanulmányait az evangélikus Rudolf Főgimnáziumban végezte. Tehetsége, gimnáziumi rajztanára, Zvarinyi Lajos kezei alatt bontakozott ki, aki egyben a gimnázium első rajztanára volt. Első olajképét iskolatársáról, Gyóni Gézáról festette 1902-ben. Ugyanebben az évben iratkozott be a budapesti Mintarajziskolába, ahol Révész Imre, Edvi Illés Aladár voltak mesterei. 1906-ban megszerezte a rajztanári oklevelet, de mint állami ösztöndíjas továbbképzős folytatta tanulmányait Ferenczy Károlynál. Előbb Münchenbe, majd 1908 decemberében Párizsba ment. 1911-ben, hazatérése után a Szolnoki Művésztelepen dolgozott. Itt és a környéken festett tájképei országszerte ismertté tették a nevét. 1913-ban elnyerte az Országos Képzőművészeti Tanács Wahrmann-díját Vacsora után című képével. 1914 tavaszán Herman Lipóttal és Kléh Jánossal Torinóban járt. 1920-ban a Szinyei Társaság alapító tagjai között szerepelt, 1924-ben Budapestre költözött. Műveit a barbizoniak és a nagybányaiak hagyományainak folytatása jellemzi, mindenekelőtt tájképeket és enteriőröket festett. Munkáiból 1933-ban a Fränkel Szalonban, 1938-ban a békéscsabai Auróra Körben és 1961-ben a Csók Galériában nyílt gyűjteményes kiállítás. A két világháború közti magyar képzőművészet ismert és kedvelt festője lett. Közel kétezer képet festett, ezekből húsz a Magyar Nemzeti Galériában, öt az Országházban található.

Méltatása[szerkesztés]

Vidovszky Béla mellszobra a Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény (Városi Képtár) udvarán (Gyomaendrőd)

Vidovszky Béla a XX. század első felében elismert és joggal a népszerű festőművész volt. 20 képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, 5 képe díszíti az Országházunkat. Vidovszky enteriőrt vásárolt 1915-ben a magyar, 1920-ban az olasz király. Legszebb enteriőrjeit az egyik Eszterházy kastélyban készítette, képeit a herceg megvásárolta, majd 1945-ben a teljes berendezéssel együtt, e képeket is külföldre menekítette. Gerevich Tibor jeles művészettörténész úgy nyilatkozott, hogy "Vidovszky kora Európájának legkiválóbb enteriőristája".[1]

Mellszobrát Pátzay Pál készítette. Felállították Szolnokon és Gyomaendrődön. Emléktáblája van Békéscsabán, Gyomaendrődön és egykori fővárosi lakóházának falán (VI.Munkácsy M. u. 27.)

Egyéni kiállításai[szerkesztés]

  • 1908 • Békéscsaba
  • 1924 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
  • 1933 • Fränkel Galéria, Budapest
  • 1938 • Auróra Kör, Békéscsaba
  • 1961 • Csók Galéria, Budapest (kat.)
  • 1993, 1998 • Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény, Gyomaendrőd
  • 1999 • Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény, Gyomaendrőd (újrarendezett állandó kiállítás).

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Láng Miklós Vidovszky-kutató adatai alapján.

További információk[szerkesztés]

  • Művészet, Tizenkettedik évfolyam, 1913 | Ötödik szám | p. 179-194. | Facsimile
  • A Rudolf-Főgimnázium értesítői, Békéscsaba
  • TerminARTors művészeti portál angol nyelvű cikke Vidovszky Béláról [1]
  • A Kieselbach galéria cikke és képei Vidovszky Bélától [2]
  • A Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény (Városi Képtár)Gyomaendrőd írása Vidovszky Béláról [3]
  • Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény Városi Képtár (Gyomaendrőd), Wikimapia [4]
  • Az ArtPortal cikke Vidovszky Béláról [5]
  • Katalógus Vidovszky Béla kiállításáról: Oltványi Imre: Vidovszky Béla festőművész kiállítása. Csók István Galéria 1961 március 24.-április 9. Kiadó: Csók István Galéria, Budapest, 1961.
  • Vidovszky Béla képei az axioart honlapján [6]
  • Az életrajzi lexikon cikke Vidovszky Béláról [7]
  • Képgalériák Vidovszky Béla festményeiből itt láthatók: