Kner Izidor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kner Izidor
Született1860. február 5.[1]
Gyoma
Elhunyt1935. augusztus 19. (75 évesen)[1]
Gyoma
Gyermekei
Foglalkozásatipográfus
A Wikimédia Commons tartalmaz Kner Izidor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kner Izidor (Gyoma, 1860. február 5. – Gyoma 1935. augusztus 19.) kiadó, a magyar nyomdászat, könyvkötészet kiemelkedő személyisége.

Életútja, munkássága[szerkesztés]

A könyvkötő elindul[szerkesztés]

Röpke Lapok - nyomtatvány mintatár

Zsidó származású vándor könyvkötő családból származott. Apja Kner Sámuel könyvkötőként dolgozott. Anyja egy gyomai cipészmester lánya volt.

Önképzéssel, folyamatos tanulással szerezte ismereteit. 1873-ban egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei műhelyben inaskodott. Ezt követően bérmunkásként dolgozott Aradon, Budapesten, Egerben, Komáromban, Tatán, és a székesfehérvári Számmer-nyomdában.

1882 júniusában Gyomán megnyitotta egyszemélyes könyvnyomdáját, amihez a helyi takarékpénztár kölcsönt is adott. Így tudott vásárolni egy használt nyomdagépet, egy szerény betűkészletet és valamennyi papírt. 1888-ban a Magyar Nyomdászok évkönyve már segédet alkalmazó nyomdaként említette felsorolásában Kner Izidor műhelyét.

1889-ben megnősült, Netter Kornélia, egy mokrini gabonakereskedő lánya lett a felesége, a vele kapott 3000 forintnyi hozomány jelentősen hozzájárult a nyomda megszilárdulásához. Kner Izidornak és feleségének, Netter Kornéliának hat gyermeke született, akik közül Lajos korán meghalt. Gyermekei Kner Imre, Kner Endre, Kner Albert, Kner Erzsébet és Kner Ilona.

1890-ben vásárolta meg első nagy teljesítményű nyomdagépét. Nagyobb nyomdákhoz hasonlóan beraktározta az állandóan használt nyomtatványokat, de összegyűjtötte az érvényben lévő nyomtatványmintákat is. Az első 1892-ben kiadott lista 170 tételt tartalmazott.

1898-ban már mintegy 1500 nyomtatványt kezelt a nyomda. Ez évben adta ki a 265 oldalas nagy Közigazgatási Mintatárat. Az 1900-as évek eleje a magyar könyvgrafika és könyvillusztráció egyik fénykora volt. Kner Izidor a klasszikus tipográfia neveltje volt, de egyszersmind Fülep Lajos művészetfilozófus, művészettörténész közvetítésével egy olyan, a modernizmust előkészítő puritán korszellemé is, amely arra ösztönözte, hogy a betűt tegye meg a tipográfiai kifejezés fő eszközévé.

A nyomdász és kiadó[szerkesztés]

Röpke Lapok - meghívó mintatár

A 20. század elején végrehajtott közigazgatási racionalizálás is változást hozott a Kner-nyomda fejlődésében. Az 1900-as évek elején a korabeli Magyarország településeinek közel a fele a nyomda megrendelője volt. A közigazgatás változásait napra készen követte a nyomda, s többször megjelentetett egy-egy nagy mintatárat friss, bővített változatban. Ebben az időben a nyomda egy másik üzletágban is betört az országos piacra. A Gyomán készült báli meghívók komoly sikert arattak. (Röpke Lapok címen jelent meg a meghívókat tartalmazó mintakönyv).

1905-ben az első vidéki kollektív szerződést hozta létre Kner Izidor nyomdájában, ahol két bérosztállyal feljebb soroltatta be a maga vállalatát. Ennek kettős előnye is volt: a magasabb bérek mellett valóban jó szakmunkásokat alkalmazhatott. A bérezés mellett más tekintetben is egyedüli szerepet vállalt a Kner–nyomda: Gyomán 1899-ben (a kötelezőnél 5 évvel korábban) bevezették a 9 órás munkaidőt, ami 1907-től 8 és fél óra lett. Azok a munkások, akik legalább fél évet a nyomdában dolgoztak, egy heti nyári fizetett szabadságban részesültek.

A Kner-kiadó egyik márkajele

1907-től fia, Kner Imre a nyomda műszaki vezetője lett. A vállalkozás sikereiben fontos szerep jutott a reklámnak is, hiszen csak magában Békés vármegyében a Kner-nyomdán kívül még nyolc nyomda működött. (Povázsay László, Békés; Povázsay Testvérek, Zsilinszky Endre, Csaba; Dobay János, Gyula; Magyar A. M., Veres Lajos, Orosháza; Sámuel Adolf, Szikes Antal, Szarvas.)[2]

A második bő évtized alatt a kis műhely korszerű vidéki középüzemmé lett: a nyomda történetének ez a szakasza az első gyorssajtó megszerzésével (1890) indult, és több mint 50 főnek munkát adó új nyomdaépület felépítésével és felszerelésével zárult 1902-ben. A nyomda fejlődésének harmadik szakasza, ami szintén sikertörténet, a háború kitöréséig tartott. 1902 és 1913 között a vállalat évi forgalma százezer koronáról közel ötszörösére növekedett. Ekkor az állandó személyzet száma 90–100 fő között volt.

A Kner-nyomda munkássága az 1914. évi lipcsei kiállításon aranyérem elismerésben részesült.

Trianon után[szerkesztés]

A Kner-nyomda terméke, a dunaföldvári takarékszövetkezet 1926-ban kibocsátott részvénye

Az első világháborút követően Gyoma román megszállás alá került, a megszállók a nyomda felszerelésének kétharmadát elrabolták, de elvesztette a nyomda a trianoni határok megvonásával potenciális vevőkörének is a kétharmadát. A csupán két ívre elegendő betűkészlettől és az első kis taposósajtótól igen hosszú volt az út a mintegy száz alkalmazottat foglalkoztató, korszerűen felszerelt nyomda megteremtéséig.

Nagy utat járt be Kner Izidor a társadalmi mobilitásban is. Könyvkötősegédként kezdte, innen küzdötte fel magát Gyoma község köztiszteletben álló polgárává. A szakmai közéletnek is aktív tagja volt. A nyomdászati írások mellett gyakran közölt szakcikkeket, melyekben sürgette a szakoktatás fejlesztését, az inasnyúzás megszüntetését és szót emelt a tisztességtelen verseny ellen. Gyakran írt a hazai ipar fejlesztésének, a színvonal emelésének kérdéseiről. 1932-ben Békés vármegye örökös törvényhatósági bizottsági taggá választotta a nyomda alapításának 50. évfordulóján, és ebben az évben céhmesteri címet és oklevelet kapott.

A kiadó alapító utódai[szerkesztés]

Kner Imre és Kner Izidor

A nyomdának a család életében betöltött szerepét jelzi, hogy az alapító Kner Izidor gyermekeinek és unokáinak többsége is a nyomdász – könyves mesterséget választotta. 1935-ben bekövetkezett halála után fiai, Endre, valamint Imre vették át a családi üzem irányítását. Legkisebb fia, Albert 1940-ben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a háború után a csomagolás-marketing-nyomtatvány iparág meghatározó személyisége lett. Lánya, Erzsébet szintén Amerikában telepedett le a háború után, ahol könyvkötő mesterként dolgozott. Kner Izidor legidősebb unokája, Haiman György pedig jeles tipográfus, könyvművész, nyomdatörténész, egyetemi tanár lett az államosított magyar nyomdaipar fennállása alatt, sokat tett a minőségigényes könyvkiadásért és könyvnyomtatásért.

Művei[szerkesztés]

  • Monumenta Literarum
  • Eszmék és viaskodások (Összegyűjtött szakcikkek, Gyoma 1906) Online
  • Kner Izidor pajzán aforizmái (Gyoma 1919) Online
  • Kner Izidor agyafurt alakjai (Gyoma 1926)
  • Keserves kenyér (Gyoma 1928) Online
  • Félévszázad mesgyéjén (Önéletrajz; Gyoma 1931) Online

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08114.htm, Kner Izidor, 2017. október 9.
  2. Magyar nyomdászok évkönyve /szerk. Ács Mihály. Budapest : Franklin Társulat Könyvnyomdája, 1889. 121. p.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]