Gádoros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gádoros
Gádoros vasútállomás
Gádoros vasútállomás
Gádoros címere
Gádoros címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásOrosházi
Jogállás nagyközség
Polgármester Dr. Szilágyi Tibor (független)[1]
Irányítószám 5932
Körzethívószám 68
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség3481 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség91,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gádoros (Magyarország)
Gádoros
Gádoros
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′, k. h. 20° 36′Koordináták: é. sz. 46° 40′, k. h. 20° 36′
Gádoros (Békés megye)
Gádoros
Gádoros
Pozíció Békés megye térképén
Gádoros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gádoros témájú médiaállományokat.

Gádoros nagyközség Békés megye Orosházi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A megye nyugati szélén, Orosházától északra fekvő település. Legközelebbi szomszédjai keletről a 6 kilométerre fekvő Nagyszénás, északnyugatról pedig a már Csongrád-Csanád megye Szentesi járásához tartozó, légvonalban hasonló távolságra lévő, de közúton kicsit hosszabb útvonalon megközelíthető Eperjes. Közigazgatási területe emellett dél-délkelet felől határos Orosházával, délnyugatról pedig Árpádhalommal is.

Megközelítése[szerkesztés]

A településen kelet-nyugati irányból a Gyomaendrődöt (és 46-os főutat) Szentessel és a 45-ös főúttal összekötő 4642-es út halad végig, ezen érhető el az előbb említett városok és főutak felől. A megyeszékhely Békéscsaba irányából két, közel azonos hosszúságú útvonalon is elérhető, vagy Kondoros, vagy Csorvás érintésével, Budapest irányából pedig Szarvas érintésével, Nagyszénáson keresztül. Orosházával a 4407-es, Eperjessel a 4403-as út köti össze a községet, és érinti még a területét a 4446-os út is.

Megközelíthető a település vasúton is, a MÁV 147-es számú Kiskunfélegyháza–Orosháza-vasútvonalán; Gádoros vasútállomás a vasútvonalon Újváros megállóhely és Justhmajor megállóhely között található, fizikailag a település belterületének déli csücskén helyezkedik el. Közúti elérését a 4407-es útból nyugatnak kiágazó 44 307-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története[szerkesztés]

Gádoros Árpád-kori település, melyet a tatárok 1241-ben felégettek. Egy 1436-ból származó királyi adománylevél már említi, mint Gadoros-pusztát, neve a település ősi templomának előcsarnokára, gádorára utal. Az újratelepülés éve 1826. Báró dezséri Rudnyánszky Sándor ekkor kötött szerződést a földek megművelésére az orosházi és szentesi lakosokkal. 1901-ig a Bánfalva nevet használták. A néphagyomány szerint az odatelepülők megbánták döntésüket, az elnevezés tehát a bánat szóból ered. Mások szerint azonban egyszerűen Rudnyánszky báró nevezte el így új birtokát.

Justh Zsigmond író (1863–1894) síremlékét 1963-ban helyezték Gádorosra a Justh-majorból. Az író birtokán parasztszínházat alapított. A klasszikus és népszínműveket a birtokán élő és dolgozó parasztok adták elő.

Érdekesség, hogy ebben a temetőben nyugszik Udvardi Kossuth Lászlóné, aki Petőfi első szerelmének unokája volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Fábri István (független)[3]
  • 1994–1998: Fábri István (független)[4]
  • 1998–2002: Dr. Prozlik László (Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület)[5]
  • 2002–2006: Dr. Prozlik László (Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület)[6]
  • 2006–2010: Dr. Prozlik László (Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület)[7]
  • 2010–2014: Dr. Prozlik László János (Hagyományőrző Egyesület)[8]
  • 2014–2019: Maronka Lajos (független)[9]
  • 2019-től: Dr. Szilágyi Tibor (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,6%, református 3,4%, evangélikus 5,9%, felekezeten kívüli 39% (20,4% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Gádoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Gádoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Gádoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Gádoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  6. Gádoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  7. Gádoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  8. Gádoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  9. Gádoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. április 8.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=09511 Gádoros] Helységnévtár
  12. Dr. Hidasi László mellszobra (magyar nyelven). Orosháza – Dél-Békés. (Hozzáférés: 2018. április 28.)
  13. (2005) „Gádoros, kitüntetés” (magyar nyelven). Békés Megyei Hírlap, 2005. december 16., péntek 60 (294), 2. o. (Hozzáférés ideje: 2018. április 28.)  

További információk[szerkesztés]