Mezőberény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mezőberény
Városháza, előtérben az I. és II. világháborús emlékmű.
Városháza, előtérben az I. és II. világháborús emlékmű.
Mezőberény címere
Mezőberény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásBékési
Jogállás város
Polgármester Siklósi István (független)[1]
Irányítószám 5650
Körzethívószám 66
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 10 345 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség85,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület118,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőberény (Magyarország)
Mezőberény
Mezőberény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 49′ 33″, k. h. 21° 01′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 33″, k. h. 21° 01′ 45″
Mezőberény (Békés megye)
Mezőberény
Mezőberény
Pozíció Békés megye térképén
Mezőberény weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőberény témájú médiaállományokat.

Mezőberény (németül: Maisbrünn, szlovákul: Poľný Berinčok) város Békés megyében, a Békési járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Békés megyében, Békéscsabától északra, Békés és Köröstarcsa közt fekvő település.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Mezőberény (Berény) nevét 1347-ben említették először az oklevelek Beren alakban írva. 1347-ben Acsai Berend birtoka volt, fiai; Márton, Berend és Gergely osztották az örökségül kapott birtokot három részre egymás közt. Berény ekkor két faluból állt és már kőtemploma (ecclesia lapidea) is volt. Mezőberény területén a Körösök völgyének vízjárta helyein már több ezer évvel ezelőtt megtelepült az ember, az ármentes terepeken és földhátakon.Az új kőkortól a honfoglalásig számos erre utaló leletet találtak a régészek. A magyarság letelepedésével új korszak kezdődött a település történetében, hiszen ebben az időszakban alakult ki a későbbi Berény nevű Árpád kori falu.

Berény történetét a helytörténészek három korszakra osztják. A Berény név eredetét többféleképpen is magyarázzák. Az látszik legvalószínűbbnek, hogy a Berény szó törzsi név, talán besenyő vagy kabar eredetű. Az ország jelenlegi területén mindenesetre 13 (a történelmi Magyarország területén további négy) Berény nevű település található, ami a fenti magyarázatot igazolja. A falu a tatárjárás alatt feltehetően elpusztult. Berend fia Márton, aki Békési várispán volt, telepíti újra az elnéptelenedett települést. Oklevélben 1347-ben említik először a békési uradalom birtokaként. Berény az oklevél keletkezésének időszakában a középkori Békés vármegye aprófalvas rendszerének szerves része. Jelentős hely lehetett, két faluból állt, temploma kőből épült.

A 14. század végén Berény a gyulai uradalomhoz tartozott, és királyi adományként többször is gazdát cserélt. Jelentősebb birtokosai között megemlíthetők a Losonczy, a Maróti családok, Corvin János és Brandenburgi György őrgróf. A megyei nemesek 1514 - 1517 között itt tartották a vármegyegyűléseket. A korabeli Berény lakói uradalmi jobbágyok. A földművelés és az állattartás volt a megélhetésük fő forrása, emellett az uradalom részére teljesítették a kötelező jobbágyterheket is.

Leírás a településről a 18. század végén:

"BERÉNY: Mező Berény. Elegyes falu Békés Vármegyében, földes Ura Báró Haruchker Uraság, az előtt népes, és nevezetes falu vala; de a’ háborúknak idején elpusztúlt, viszont 1721. magyar, német, és tót lakosai felépítették, fekszik Békéstöl nem meszsze, mellynek filiája. Határbéli szántó földgyei jól termők, réttyei is jók, kerti szőleji sokak; de legelője sovány, és a’ víz járja, nádgya, malma nints, sem közel való piatzozása, mind az által első Osztálybéli." 	
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 4%-a cigány, 3%-a szlovák és 2%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Bodoki Károly Vízügyi Múzeum – a Hosszú foki csatorna és a Kettős-Kőrös találkozásánál levő szivattyútelepen
  • Orlai Petrich Soma Múzeum – néprajzi gyűjtemény, udvarán Holokauszt-emlékmű
  • Zsidó temető és ravatalozó épület, Gyomai út.
  • Mezőberényi Termálfürdő
  • Wenckheim–Fejérváry-kastély

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1822-ben Orlai Petrich Soma festőművész
  • Itt született 1850-ben Halmi Ferenc színész a Nemzeti Színház tagja
  • Itt született Csabai-Wágner József (1888–1967) festőművész, építész
  • Itt született Somos András (1911–1996) kertészmérnök, a fóliasátras zöldségtermesztés magyarországi meghonosítója, az MTA tagja.
  • Itt született Czakó József (1923–1990) agrármérnök, a hazai alkalmazott etológia megalapítója
  • Itt született Piller Sándor (1932–2015) pedagógus, labdarúgó, edző, sportvezető
  • Itt született 1936-ban Kaposi Márton filozófus, esztéta, az MTA doktora
  • Itt született Dr.Gschwindt András (1941. március 19.) villamosmérnök, egyetemi oktató; az első magyar műhold, a Masat-1 egyik megalkotója. Mezőberény díszpolgára. (2013.08.20.)
  • Itt született Prof. Dr. Bak Mihály (1946) patológus, cytopatológus szakorvos.[4] Mezőberény díszpolgára. (2013.08.20.)
  • itt született Udvardy Anikó (1952) szobrászművész
  • Itt született Lengyel Imre (1954) közgazdász
  • Itt született Bereznai Péter (1955) Munkácsy Mihály-díjas festőművész

Testvérvárosai[szerkesztés]

Mezőberény légi felvételen

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Az MTA és az Onkológia Intézet honlapja
  5. Testvérvárosi megállapodás született Csantavér és Mezőberény között. Hét nap – Vajdasági magyar hetilap, 2007. június 13. (Hozzáférés: 2012. február 8.)
  6. Testvérvárosok. Mezőberény város honlapja. (Hozzáférés: 2012. február 8.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]