Mezőberény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mezőberény
Városháza, előtérben az I. és II. világháborús emlékmű.
Városháza, előtérben az I. és II. világháborús emlékmű.
Mezőberény címere
Mezőberény címere
Mezőberény zászlaja
Mezőberény zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásBékési
Jogállás város
Polgármester Siklósi István (független)[1]
Irányítószám 5650
Körzethívószám 66
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 10 345 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség85,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület118,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőberény (Magyarország)
Mezőberény
Mezőberény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 49′ 33″, k. h. 21° 01′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 33″, k. h. 21° 01′ 45″
Mezőberény (Békés megye)
Mezőberény
Mezőberény
Pozíció Békés megye térképén
Mezőberény weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőberény témájú médiaállományokat.

Mezőberény (németül: Maisbrünn, szlovákul: Poľný Berinčok) város Békés megyében, a Békési járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Békés megyében, Békéscsabától északra, Békés és Köröstarcsa közt fekvő település.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Mezőberény (Berény) nevét 1347-ben említették először az oklevelek Beren alakban írva. 1347-ben Acsai Berend birtoka volt, fiai; Márton, Berend és Gergely osztották az örökségül kapott birtokot három részre egymás közt. Berény ekkor két faluból állt és már kőtemploma (ecclesia lapidea) is volt. Mezőberény területén a Körösök völgyének vízjárta helyein már több ezer évvel ezelőtt megtelepült az ember, az ármentes terepeken és földhátakon.Az új kőkortól a honfoglalásig számos erre utaló leletet találtak a régészek. A magyarság letelepedésével új korszak kezdődött a település történetében, hiszen ebben az időszakban alakult ki a későbbi Berény nevű Árpád kori falu.

Berény történetét a helytörténészek három korszakra osztják. A Berény név eredetét többféleképpen is magyarázzák. Az látszik legvalószínűbbnek, hogy a Berény szó törzsi név, talán besenyő vagy kabar eredetű. Az ország jelenlegi területén mindenesetre 13 (a történelmi Magyarország területén további négy) Berény nevű település található, ami a fenti magyarázatot igazolja. A falu a tatárjárás alatt feltehetően elpusztult. Berend fia Márton, aki Békési várispán volt, telepíti újra az elnéptelenedett települést. Oklevélben 1347-ben említik először a békési uradalom birtokaként. Berény az oklevél keletkezésének időszakában a középkori Békés vármegye aprófalvas rendszerének szerves része. Jelentős hely lehetett, két faluból állt, temploma kőből épült.

A 14. század végén Berény a gyulai uradalomhoz tartozott, és királyi adományként többször is gazdát cserélt. Jelentősebb birtokosai között megemlíthetők a Losonczy, a Maróti családok, Corvin János és Brandenburgi György őrgróf. A megyei nemesek 1514 - 1517 között itt tartották a vármegyegyűléseket. A korabeli Berény lakói uradalmi jobbágyok. A földművelés és az állattartás volt a megélhetésük fő forrása, emellett az uradalom részére teljesítették a kötelező jobbágyterheket is.

Leírás a településről a 18. század végén:

"BERÉNY: Mező Berény. Elegyes falu Békés Vármegyében, földes Ura Báró Haruchker Uraság, az előtt népes, és nevezetes falu vala; de a’ háborúknak idején elpusztúlt, viszont 1721. magyar, német, és tót lakosai felépítették, fekszik Békéstöl nem meszsze, mellynek filiája. Határbéli szántó földgyei jól termők, réttyei is jók, kerti szőleji sokak; de legelője sovány, és a’ víz járja, nádgya, malma nints, sem közel való piatzozása, mind az által első Osztálybéli." 	
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 4%-a cigány, 3%-a szlovák és 2%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 5,4% cigánynak, 3,5% németnek, 0,3% románnak, 3,3% szlováknak mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,5%, református 16,4%, evangélikus 12,5%, felekezeten kívüli 36,9% (24% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Bodoki Károly Vízügyi Múzeum – a Hosszú foki csatorna és a Kettős-Kőrös találkozásánál levő szivattyútelepen
  • Orlai Petrich Soma Múzeum – néprajzi gyűjtemény, udvarán Holokauszt-emlékmű
  • Zsidó temető és ravatalozó épület, Gyomai út.
  • Mezőberényi Termálfürdő
  • Wenckheim–Fejérváry-kastély

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1822-ben Orlai Petrich Soma festőművész
  • Itt született 1850-ben Halmi Ferenc színész a Nemzeti Színház tagja
  • Itt született Csabai-Wágner József (1888–1967) festőművész, építész
  • Itt született Somos András (1911–1996) kertészmérnök, a fóliasátras zöldségtermesztés magyarországi meghonosítója, az MTA tagja.
  • Itt született Czakó József (1923–1990) agrármérnök, a hazai alkalmazott etológia megalapítója
  • Itt született Piller Sándor (1932–2015) pedagógus, labdarúgó, edző, sportvezető
  • Itt született 1936-ban Kaposi Márton filozófus, esztéta, az MTA doktora
  • Itt született Dr.Gschwindt András (1941. március 19.) villamosmérnök, egyetemi oktató; az első magyar műhold, a Masat-1 egyik megalkotója. Mezőberény díszpolgára. (2013.08.20.)
  • Itt született Prof. Dr. Bak Mihály (1946) patológus, cytopatológus szakorvos.[5] Mezőberény díszpolgára. (2013.08.20.)
  • itt született Udvardy Anikó (1952) szobrászművész
  • Itt született Lengyel Imre (1954) közgazdász
  • Itt született Bereznai Péter (1955) Munkácsy Mihály-díjas festőművész

Testvérvárosai[szerkesztés]

Mezőberény légi felvételen

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Mezőberény Helységnévtár
  5. Az MTA Archiválva 2008. szeptember 17-i dátummal a Wayback Machine-ben és az Onkológia Intézet[halott link] honlapja
  6. Testvérvárosi megállapodás született Csantavér és Mezőberény között. Hét nap – Vajdasági magyar hetilap, 2007. június 13. (Hozzáférés: 2012. február 8.)[halott link]
  7. Testvérvárosok. Mezőberény város honlapja. (Hozzáférés: 2012. február 8.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]