Mezőberény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mezőberény
Városháza, előtérben az I. és II. világháborús emlékmű.
Városháza, előtérben az I. és II. világháborús emlékmű.
Mezőberény címere
Mezőberény címere
Mezőberény zászlaja
Mezőberény zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásBékési
Jogállás város
Polgármester Siklósi István (független)[1]
Irányítószám 5650
Körzethívószám 66
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség9809 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség85,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület118,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőberény (Magyarország)
Mezőberény
Mezőberény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 49′ 33″, k. h. 21° 01′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 33″, k. h. 21° 01′ 45″
Mezőberény (Békés megye)
Mezőberény
Mezőberény
Pozíció Békés megye térképén
Mezőberény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőberény témájú médiaállományokat.

Mezőberény (németül: Maisbrünn, szlovákul: Poľný Berinčok) város Békés megyében, a Békési járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Békés megyében, Békéscsabától északra, Békés és Köröstarcsa közt fekvő település.

Megközelítése[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Mezőberény (Berény) nevét 1347-ben említették először az oklevelek Beren alakban írva. 1347-ben Acsai Berend birtoka volt, fiai; Márton, Berend és Gergely osztották az örökségül kapott birtokot három részre egymás közt. Berény ekkor két faluból állt és már kőtemploma (ecclesia lapidea) is volt. Mezőberény területén a Körösök völgyének vízjárta helyein már több ezer évvel ezelőtt megtelepült az ember, az ármentes terepeken és földhátakon.Az új kőkortól a honfoglalásig számos erre utaló leletet találtak a régészek. A magyarság letelepedésével új korszak kezdődött a település történetében, hiszen ebben az időszakban alakult ki a későbbi Berény nevű Árpád-kori falu.

Berény történetét a helytörténészek három korszakra osztják. A Berény név eredetét többféleképpen is magyarázzák. Az látszik legvalószínűbbnek, hogy a Berény szó törzsi név, talán besenyő vagy kabar eredetű. Az ország jelenlegi területén mindenesetre 13 (a történelmi Magyarország területén további négy) Berény nevű település található, ami a fenti magyarázatot igazolja. A falu a tatárjárás alatt feltehetően elpusztult. Berend fia Márton, aki békési várispán volt, telepítette újra az elnéptelenedett települést. Oklevélben 1347-ben említik először a békési uradalom birtokaként. Berény az oklevél keletkezésének időszakában a középkori Békés vármegye aprófalvas rendszerének szerves része. Jelentős hely lehetett, két faluból állt, temploma kőből épült.

A 14. század végén Berény a gyulai uradalomhoz tartozott, és királyi adományként többször is gazdát cserélt. Jelentősebb birtokosai között megemlíthetők a Losonczy, a Maróti családok, Corvin János és Brandenburgi György őrgróf. A megyei nemesek 1514–1517 között itt tartották a vármegyegyűléseket. A korabeli Berény lakói uradalmi jobbágyok. A földművelés és az állattartás volt a megélhetésük fő forrása, emellett az uradalom részére teljesítették a kötelező jobbágyterheket is.

Leírás a településről a 18. század végén: "BERÉNY: Mező Berény. Elegyes falu Békés Vármegyében, földes Ura Báró Haruchker Uraság, az előtt népes, és nevezetes falu vala; de a’ háborúknak idején elpusztúlt, viszont 1721. magyar, német, és tót lakosai felépítették, fekszik Békéstöl nem meszsze, mellynek filiája. Határbéli szántó földgyei jól termők, réttyei is jók, kerti szőleji sokak; de legelője sovány, és a’ víz járja, nádgya, malma nints, sem közel való piatzozása, mind az által első Osztálybéli." (Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Cservenák Pál (nem ismert)[3]
  • 1994–1998: Cservenák Pál Miklós (független)[4]
  • 1998–2002: Cservenák Pál Miklós (független)[5]
  • 2002–2006: Cservenák Pál Miklós (független)[6]
  • 2006–2010: Cservenák Pál Miklós (független)[7]
  • 2010–2014: Siklósi István (független)[8]
  • 2014–2019: Siklósi István (független)[9]
  • 2019-től: Siklósi István (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 4%-a cigány, 3%-a szlovák és 2%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 5,4% cigánynak, 3,5% németnek, 0,3% románnak, 3,3% szlováknak mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,5%, református 16,4%, evangélikus 12,5%, felekezeten kívüli 36,9% (24% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Bodoki Károly Vízügyi Múzeum – a Hosszú foki csatorna és a Kettős-Kőrös találkozásánál levő szivattyútelepen
  • Orlai Petrich Soma Múzeum – néprajzi gyűjtemény, udvarán Holokauszt-emlékmű
  • Zsidó temető és ravatalozó épület, Gyomai út.
  • Mezőberényi Termálfürdő
  • Wenckheim–Fejérváry-kastély

Híres emberek[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Mezőberény légi felvételen

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. augusztus 14.)
  3. Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  6. Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  7. Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  8. Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  9. Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Mezőberény Helységnévtár
  12. Az MTA Archiválva 2008. szeptember 17-i dátummal a Wayback Machine-ben és az Onkológia Intézet[halott link] honlapja
  13. Testvérvárosi megállapodás született Csantavér és Mezőberény között. Hét nap – Vajdasági magyar hetilap, 2007. június 13. (Hozzáférés: 2012. február 8.)[halott link]
  14. Testvérvárosok. Mezőberény város honlapja. (Hozzáférés: 2012. február 8.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]