Mezőberény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőberény
Városháza, előtérben az I. és II. világháborús emlékmű.
Városháza, előtérben az I. és II. világháborús emlékmű.
Mezőberény címere
Mezőberény címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Békési
Jogállás város
Polgármester Siklósi István (független)[1]
Irányítószám 5650
Körzethívószám 66
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 10 345 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 93,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 118,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőberény (Magyarország)
Mezőberény
Mezőberény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 49′ 33″, k. h. 21° 01′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 33″, k. h. 21° 01′ 45″
Mezőberény (Békés megye)
Mezőberény
Mezőberény
Pozíció Békés megye térképén
Mezőberény weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőberény témájú médiaállományokat.

Mezőberény (németül: Maisbrünn, szlovákul: Poľný Berinčok) város Békés megyében, a Békési járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Békés megyében, Békéscsabától északra, Békés és Köröstarcsa közt fekvő település.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Mezőberény (Berény) nevét 1347-ben említették először az oklevelek Beren alakban írva. 1347-ben Acsai Berend birtoka volt, fiai; Márton, Berend és Gergely osztották az örökségül kapott birtokot három részre egymás közt. Berény ekkor két faluból állt és már kőtemploma (ecclesia lapidea) is volt. Mezőberény területén a Körösök völgyének vízjárta helyein már több ezer évvel ezelőtt megtelepült az ember, az ármentes terepeken és földhátakon.Az új kőkortól a honfoglalásig számos erre utaló leletet találtak a régészek. A magyarság letelepedésével új korszak kezdődött a település történetében, hiszen ebben az időszakban alakult ki a későbbi Berény nevű Árpád kori falu.

Berény történetét a helytörténészek három korszakra osztják. A Berény név eredetét többféleképpen is magyarázzák. Az látszik legvalószínűbbnek, hogy a Berény szó törzsi név, talán besenyő vagy kabar eredetű. Az ország jelenlegi területén mindenesetre 13 (a történelmi Magyarország területén további négy) Berény nevű település található, ami a fenti magyarázatot igazolja. A falu a tatárjárás alatt feltehetően elpusztult. Berend fia Márton, aki Békési várispán volt, telepíti újra az elnéptelenedett települést. Oklevélben 1347-ben említik először a békési uradalom birtokaként. Berény az oklevél keletkezésének időszakában a középkori Békés vármegye aprófalvas rendszerének szerves része. Jelentős hely lehetett, két faluból állt, temploma kőből épült.

A XIV. század végén Berény a gyulai uradalomhoz tartozott, és királyi adományként többször is gazdát cserélt. Jelentősebb birtokosai között megemlíthetők a Losonczy, a Maróti családok, Corvin János és Brandenburgi György őrgróf. A megyei nemesek 1514 - 1517 között itt tartották a vármegyegyűléseket. A korabeli Berény lakói uradalmi jobbágyok. A földművelés és az állattartás volt a megélhetésük fő forrása, emellett az uradalom részére teljesítették a kötelező jobbágyterheket is.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 4%-a cigány, 3%-a szlovák és 2%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Bodoki Károly Vízügyi Múzeum – a Hosszú foki csatorna és a Kettős-Kőrös találkozásánál levő szivattyútelepen
  • Orlai Petrich Soma Múzeum – néprajzi gyűjtemény, udvarán Holokauszt-emlékmű
  • Zsidó temető és ravatalozó épület, Gyomai út.
  • Mezőberényi Termálfürdő
  • Wenckheim–Fejérváry-kastély

Híres emberek[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Mezőberény légi felvételen

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Az MTA és az Onkológia Intézet honlapja
  5. Testvérvárosi megállapodás született Csantavér és Mezőberény között. Hét nap – Vajdasági magyar hetilap, 2007. június 13. (Hozzáférés: 2012. február 8.)
  6. Testvérvárosok. Mezőberény város honlapja. (Hozzáférés: 2012. február 8.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]