Örménykút
Örménykút | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Békés | ||
Járás | Szarvasi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bohrát Mária (független)[1] | ||
Irányítószám | 5556 | ||
Körzethívószám | 66 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 299 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 6,38 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 54,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 49′ 34″, k. h. 20° 44′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 34″, k. h. 20° 44′ 06″ | |||
Örménykút weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Örménykút témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Örménykút (szlovákul: Irminčok)[3] község Békés vármegye Szarvasi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
A vármegye nyugati részén fekszik, viszonylag sík vidéken, területén három dombbal. Határát semmilyen jelentősebb folyóvíz nem érinti.
A szomszéd települések: északkelet felől Gyomaendrőd, délkelet felől Hunya és Kondoros, dél felől Kardos, nyugatról pedig Szarvas.
Megközelítése[szerkesztés]
A település a főutaktól távol esik, legegyszerűbb megközelítési útvonala, Szarvas és a megyeszékhely Békéscsaba felől éppúgy, mint az ország nyugatabbra fekvő részei felől a 44-es főút: ez is elkerüli ugyan dél felől a községet, de Kardos nyugati részén le lehet róla térni a 4645-ös útra, amely Örménykút központjába vezet.
Határában végighúzódik kelet-nyugati irányban, a belterülettől kevéssel északra a Mezőberény-Szarvas közti 4641-es út, e két utóbbi város felől ezen is elérhető. Gyomaendrőd felől előbb a 4642-es, majd a 4641-es, végül ugyancsak a 4645-ös utakon közelíthető meg.
Nevének eredete[szerkesztés]
A település nevét a török időkben Magyarországra menekült örmény kereskedők emlékét őrzi, aki a terület egykori bérlői voltak, és az itt található egykori kútnál itatták állataikat. A hely nevét a 18. századi térképek még „Örmény barma kútja” néven jelölték.
Története[szerkesztés]
Örménykút és környéke már a középkorban is lakott hely volt, azonban a térség települései a török kor háborúinak következtében elpusztultak.
A későbbiekben itt kialakult tanyavilág Szarvas külterületéhez tartozott. 1952-ben a környék tanyasoraiból vált önálló községgé Örménykút néven.
A falu területén található Décsi-halomnál végzett ásatásokkor került napvilágra a középkorban elpusztult egykori Árpád-kori falu, Décse temploma.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Gábor Mihály (független)[4]
- 1994–1998: Bohrát Sándor (független)[5]
- 1998–2002: Bohrát Sándor (független)[6]
- 2002–2006: Szakács Jánosné (független)[7]
- 2006–2010: Szakács Jánosné (független)[8]
- 2010–2014: Szakács Jánosné (független)[9]
- 2014–2019: Szakács Jánosné (független)[10]
- 2019–2022: Szakács Jánosné (független)[11]
- 2022-től: Bohrát Mária (független)[1]
A településen 2022. szeptember 25-én időközi polgármester-választást kell majd tartani, mert a korábbi polgármester 2022 június végén elhunyt.[12]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
![]() |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
2001-ben a település lakosságának 63%-a magyar, 37%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 2,7% cigánynak, 34,4% szlováknak, 0,8% szlovénnek mondta magát (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,9%, református 1,4%, evangélikus 38%, felekezeten kívüli 32,8% (19,7% nem nyilatkozott).[14]
Décse[szerkesztés]
Décse nevét már 1138-ban említették a korabeli oklevelek Geysce, Geysca alakban írva.
Egy oklevél leírása szerint Álmos herceg (1108 után) népeket adott itt a dömösi prépostságnak; az összeírás név szerint sorolja fel a 15 kenyéradó szolgát (Embereldi, Ete, Cene, Olup, Turidi, Kasa, Kacu, Obus, Oba, Kinis, G...?, Dauid, Busco, Fermenis, Apa), akik a Zaránd vármegyei Tamász falu lakóival együtt 25 köböl márcot (cubulos marci) tartoztak szolgáltatni az egyháznak egyéb szolgáltatásaik mellett. Ugyanitt 4 szabadot; (Selle, Kanda, Kuene, Sonuk) is adott a prépostságnak.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szélmalom - A 19. század közepén épült.
- Ősgyep - Természetvédelmi terület.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Örménykút települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. szeptember 25. (Hozzáférés: 2022. szeptember 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Örménykút (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal . (Hozzáférés: 2022. május 19.)
- ↑ Örménykút települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Örménykút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Örménykút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Örménykút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Örménykút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Örménykút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ Örménykút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Örménykút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
- ↑ Elhunyt Örménykút polgármestere. beol.hu, 2022. június 28. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Örménykút Helységnévtár
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Békésvármegye
|