Kötegyán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kötegyán
Kötegyán vasútállomása
Kötegyán vasútállomása
Kötegyán címere
Kötegyán címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásSarkadi
Jogállás község
Polgármester Nemes János (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 5725
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség1463 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség33,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kötegyán (Magyarország)
Kötegyán
Kötegyán
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 44′, k. h. 21° 29′Koordináták: é. sz. 46° 44′, k. h. 21° 29′
Kötegyán (Békés megye)
Kötegyán
Kötegyán
Pozíció Békés megye térképén
Kötegyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kötegyán témájú médiaállományokat.

Kötegyán község Békés megye Sarkadi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Békés megye északkeleti részén, Békéscsabától 33 kilométerre, Gyulától 22 kilométerre, Sarkadtól 9 kilométerre fekszik a román határ mellett. Természetföldrajzi szempontból a Körös menti sík délkeleti peremén, a Kis-Sárréttől délre terül el.[3]

Megközelíthetősége[szerkesztés]

A közúti határátkelőhely 3 km távolságra van a településtől. Fontos vasúti csomópont, és vasúti határátkelőhely is.

Története[szerkesztés]

A falu környéke már a bronzkorban is lakott volt, erre utalnak a régészeti ásatásokból előkerült tárgyak, eszközök. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

A honfoglalás idejére tehető a település kialakulása. A település első írásos említése 1213-ban, a Váradi Regestrumban történik. Nevét feltehetően Gyán falu Kethe nevű birtokosáról kapta a 15. században. A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett, csak a 17. század végén népesült be újra. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye nagyszalontai járásához tartozott. 1951 óta Békés megye része.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 4%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 9,8% cigánynak, 0,6% németnek, 2,4% románnak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,5%, református 40,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 27,6% (22,5% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Műemlék Református templom
  • A falu határában ökopark és kopjafagyűjtemény
  • A községháza mellett álló épület, amely egykor kocsma volt, és feltételezések, legendák szerint egy része zsidó imaházként funkcionált.
  • A nyaranta megrendezett Kötegyáni Turisztikai Falunap
  • A főtéren áll az első- és második világháború helyi áldozatainak emlékműve, közülük az utóbbi egy helyi, fiatal szobrász, Szőke Sándor alkotása.
  • Római katolikus templom. Fájdalmas Szűzanya tiszteletére felszentelt.

Ismert emberek[szerkesztés]

  • Fényes Imre elméleti fizikus, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora itt született 1917-ben.

Kötegyánon éltek[szerkesztés]

A református lelkészlakban élt álnéven az 1848-49-es szabadságharc bukását követően a bujdosó Táncsics Mihály, aki a lelkész árpádi birtokán gazdálkodott.

Testvértelepülése[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kötegyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 270. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Kötegyán Helységnévtár

További információk[szerkesztés]