Gerendás

	Gerendás
	; Gerendás címere
	; Gerendás címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Békés
Járás	Békéscsabai
Jogállás	község
Polgármester	Lengyel Zsolt András (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	5925
Körzethívószám	66
	Népesség
Teljes népesség	1289 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	31,19 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	40,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Gerendás Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 35′ 49″, k. h. 20° 51′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 49″, k. h. 20° 51′ 36″
	Gerendás Pozíció Békés megye térképén
	Gerendás weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gerendás témájú médiaállományokat.

Gerendás község Békés megye Békéscsabai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A település csak közúton érhető el, bekötőútja (5,5 km) a 47-es főútról ágazik le Csorváson. A legközelebbi vasútállomás (kb. 4 km-re) is Csorvásnál van, a Szeged–Békéscsaba-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Oklevél először 1418-ban említette a települést, ami jelentős falu lehetett, hiszen gerendákkal készült temploma volt. A török időkben, 1596-ban elpusztult, és 1740-től Csaba közlegelője volt, ám 1862-től már ismét működött temploma és tornyos iskolája.

A mai község mint Nagygerendás-puszta 1924-ig Békéscsabához tartozott, azután lett önálló település. Az ország első betonútja itt készült 1937 táján.

Népesség[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 6%-a szlovák és 2%-a egyéb (főleg német, román és szlovén) nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,9% németnek, 0,8% románnak, 0,2% szerbnek, 16,2% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,8%, református 3,6%, evangélikus 18,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,1% (15,6% nem nyilatkozott).^[4]

Neves személyek[szerkesztés]

Az 1860-as években többször megfordult itt a pályakezdő Munkácsy Mihály festőművész. Gerendás határában ugyanis 255 kishold bérlete volt Munkácsy nagybátyjának, Reök Istvánnak. Munkácsy 1863-ban és 1865-ben több hónapot töltött a gerendási tanyán. Sokat rajzolt itt, és elkészült néhány festménye is, közülük leghíresebb a Búsuló betyár.
Gerendási birtokán eredményesen foglalkozott búzanemesítéssel az első magyar búzanemesítő, Mokry Sámuel (1832-1909).