Gerendás

Gerendás
Gerendás címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Békés
Járás	Békéscsabai
Jogállás	község
Polgármester	Lengyel Zsolt András (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	5925
Körzethívószám	66
Népesség
Teljes népesség	1289 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	33,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	40,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gerendás Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 35′ 49″, k. h. 20° 51′ 36″46.597, 20.86
Gerendás Pozíció Békés megye térképén
Gerendás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerendás témájú médiaállományokat.

Gerendás község Békés megye Békéscsabai járásában.

Fekvése

A település csak közúton érhető el, bekötőútja (5,5 km) a 47-es főútról ágazik le Csorváson. A legközelebbi vasútállomás (kb. 4 km-re) is Csorvásnál van, a Szeged–Békéscsaba-vasútvonalon.

Története

Oklevél először 1418-ban említette a települést, ami jelentős falu lehetett, hiszen gerendákkal készült temploma volt. A török időkben, 1596-ban elpusztult, és 1740-től Csaba közlegelője volt, ám 1862-től már ismét működött temploma és tornyos iskolája.

Az 1860-as években többször megfordult itt a pályakezdő Munkácsy Mihály festőművész. Gerendás határában ugyanis 255 kishold bérlete volt Munkácsy nagybátyjának, Reök Istvánnak. Munkácsy 1863-ban és 1865-ben több hónapot töltött a gerendási tanyán. Sokat rajzolt itt, és elkészült néhány festménye is, közülük leghíresebb a Búsuló betyár.

Gerendási birtokán eredményesen foglalkozott búzanemesítéssel az első magyar búzanemesítő, Mokry Sámuel (1832-1909). A mai község mint Nagygerendás-puszta 1924-ig Békéscsabához tartozott, azután lett önálló település. Az ország első betonútja itt készült 1937 táján.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 6%-a szlovák és 2%-a egyéb (főleg német, román és szlovén) nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

• Apponyi-Gerendás hársfasor
• Topoly-fa, újraültetett fehér nyár
• Gyógyfürdő

További információk

• Gerendás Önkormányzatának honlapja