Tarhos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarhos
A tarhosi Wenckheim-kastély
A tarhosi Wenckheim-kastély
Tarhos címere
Tarhos címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Békési
Jogállás község
Polgármester Kürti Sándor (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 5641
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 773 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 13,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 57,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tarhos (Magyarország)
Tarhos
Tarhos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 36″, k. h. 21° 12′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 36″, k. h. 21° 12′ 50″
Tarhos (Békés megye)
Tarhos
Tarhos
Pozíció Békés megye térképén
Tarhos weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarhos témájú médiaállományokat.

Tarhos község Békés megye Békési járásában.

Nevének eredete[szerkesztés]

Tarhos – korabeli ejtés szerint Tarhacsi, Bíborbanszületett Konstantinnál középgörög nyelven TarkatzuszÁrpád nagyfejedelem fia volt. Mint trónörökös egy időben birtokolta a dukátust, a csatlakozott népek, főleg kabarok szállásterületét, amely három nagyobb tömbben létezett a honfoglalás után. Az egyik a bihari dukátus volt „Biharország”-ban, amelynek területe délen a Fehér-Köröstől északon a Tisza felső kanyarulatáig terjedt, azaz magában foglalta Szabolcsot, Hajdút valamint Békés és Szatmár egy részét is. A dukátusban levő szállását jelzi Tarhos neve.[3]

Fekvése[szerkesztés]

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Törökszentmiklósig, onnan a 46-oson Békésig, majd északkeleti irányban 8,3 km.

Története[szerkesztés]

A település egykor puszta volt, mely a királyi vármegyehálózat kialakítását követően a közelben létrejött Békés településhez tartozott. A terület jelentősége 1775-től nőtt meg, amikor a Wenckheim család birtokába került. A grófi család kastélyt építtetett itt a 19. század közepén, amely körül aztán egyre több gazdatiszti és cselédház épült. Ezzel Békés külső tanyazónájában létrejött egy települési gócpont, mely a későbbi Tarhos község kialakulásának alapja lett. Az 1910-es népszámlálás szerint már 791-en lakták. A második világháborút követő földosztás nyomán újabb lakóházak épültek. A település 1954-ig tartozott Békéshez, azután önálló tanácsú járási község, 1974-től pedig teljesen önálló község lett.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Wenckheim család a 19. század közepén építtette fel kastélyát. A második világháború után, 1946-ban Gulyás György szervezésében a volt grófi kastélyban énekiskola nyílt, ami Tarhos nevét országos hírűvé tette. A művészi kivitelű zenepalotát 1952-ben és 1953-ban 3,5 millió forintos beruházással építették, s Kodály Zoltán jelenlétében adták át rendeltetésének. A tarhosi általános iskolát, zenei gimnáziumot és zeneművészeti szakiskolát azonban 1954-ben egy népművelési miniszteri rendelettel megszüntették és helyébe gyógypedagógiai intézetet létesítettek. Az egykori kastély sokáig az enyészetnek átadva várta sorsát, kihasználatlan, egyúttal üres, nem látogatható állapotban. 2013-ban magánkézbe került és a Megújuló Tarhosért Alapítvány, mely kuratóriumi elnöke Matyi István, megkezdte az épületek felújítását.[5][6] Parkja helyileg védett, értékes faállománnyal, valamint gazdag madárvilággal rendelkezik.
  • Békés-Tarhosi Énekiskola (1946-1954), azaz a Gulyás György által alapított Országos Állami Ének és Zenei Szakirányú Líceum és Tanítóképző Intézetet és a vele kapcsolatos Ének-zenei Gyakorló Általános Iskola és Tanulóotthont összefoglaló intézmény. Ez volt az ország első zenei szakirányú középiskolája, tanítóképző intézete (a líceumi érettségi lehetőségével) és az első ének és zenei elemi iskola. Tanterve és követelményrendszere a Zeneakadémia képzési programja szerint készült el.[7][8][6]
  • Békés-tarhosi Zenei Napok, amely egy egyhetes fesztivál, ahol különféle zenei és egyéb produkciókat is előadnak. 1976 óta rendezik meg az egykori iskola hagyományaira alapozva, illetve a fesztivál keretében 1980 és 2001 között 2 ill. 3 évente tartják meg az Országos Szakközépiskolai Zongoraversenyt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tarhos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Györffy György: István király és műve. 2. kiadás. Budapest: Gondolat. 1983. ISBN 9632812212  
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. A tarhosi Zenepavilon és kastélypark látogatása- 2015.07.05., tarhos.hu - 2015. július 10.
  6. ^ a b Farkas Lászlóné, Béres Károly, Márkusné Natter-Nád Klára: 100 éve született Gulyás György – Békés-Tarhosi Kalendárium (A Magyar Kodály Társaság hírei - 37. évf. 3. sz., 27-43. oldal), epa.oszk.hu - 2016. szeptember
  7. S. Turcsányi Ildikó régész-történész muzeológus: Emlékezés a Békés-Tarhosi Énekiskolára, (Békési Újság Kalendáriuma 92-99. p.), regikorok.hu - 2010.
  8. S. Turcsányi Ildikó: Dokumentumok a Békés-Tarhosi Énekiskola (1946-1954) életéről dr. Gyarmatit Olga hagyatékában (Békéscsaba, A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34., 311-348. oldal), library.hungaricana.hu - 2011.

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]