Tarhos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tarhos
A tarhosi Wenckheim-kastély
A tarhosi Wenckheim-kastély
Tarhos címere
Tarhos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásBékési
Jogállás község
Polgármester Kürti Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 5641
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség766 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség13,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület57,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tarhos (Magyarország)
Tarhos
Tarhos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 36″, k. h. 21° 12′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 36″, k. h. 21° 12′ 50″
Tarhos (Békés megye)
Tarhos
Tarhos
Pozíció Békés megye térképén
Tarhos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarhos témájú médiaállományokat.

Tarhos község Békés megye Békési járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Természetföldrajzi szempontból a Körös menti sík délkeleti részén, a Kettős-Körös jobb oldalán fekszik.[3]

Szomszédai: észak-északkelet felől Vésztő, kelet-délkelet felől Sarkad, dél felől Doboz, nyugat felől Békés, északnyugat felől pedig Bélmegyer. Nagyon kicsi a híja annak, hogy északkeleti irányból ne érintkezzék a határszéle Okány közigazgatási területével is.

Megközelítése[szerkesztés]

A település központján keresztülhalad kelet-nyugati irányban a Furta-Gyula közti 4234-es utat Békéssel összekötő 4238-as út, közúton csak ezen közelíthető meg az említett települések mindegyike irányából.

Budapest, illetve az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonal: a 4-es főúton Törökszentmiklósig, onnan a 46-oson Mezőberényig, tovább a 470-es főúton Békésig, ahonnét pedig északkeleti irányban kell továbbhaladni a 4238-ason még mintegy 8,3 kilométert.

Nevének eredete[szerkesztés]

Tarhos – korabeli ejtés szerint Tarhacsi, Bíborbanszületett Konstantinnál középgörög nyelven TarkatzuszÁrpád nagyfejedelem egyik fia volt. Mint trónörökös, egy időben birtokolta a dukátust, a csatlakozott népek, főleg kabarok szállásterületét, amely három nagyobb tömbben létezett a honfoglalás után. Az egyik a bihari dukátus volt „Biharország”-ban, amelynek területe délen a Fehér-Köröstől északon a Tisza felső kanyarulatáig terjedt, azaz magában foglalta Szabolcsot, Hajdút, valamint Békés és Szatmár egy részét is. A dukátusban levő szálláshelyét jelzi Tarhos település neve.[4]

Története[szerkesztés]

A település egykor puszta volt, mely a királyi vármegyehálózat kialakítását követően a közelben létrejött Békés településhez tartozott. A terület jelentősége 1775-től nőtt meg, amikor a Wenckheim család birtokába került. A grófi család kastélyt építtetett itt a 19. század közepén, amely körül aztán egyre több gazdatiszti és cselédház épült. Ezzel Békés külső tanyazónájában létrejött egy települési gócpont, mely a későbbi Tarhos község kialakulásának alapja lett. Az 1910-es népszámlálás szerint már 791-en lakták. A második világháborút követő földosztás nyomán újabb lakóházak épültek. A település 1954-ig tartozott Békéshez, azután önálló tanácsú járási község, 1974-től pedig teljesen önálló község lett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Nagy György Miklós (független)[5]
  • 1994–1998: Nagy György Miklós (független)[6]
  • 1998–1999: Balogh András (FKgP)[7]
  • 1999–2002: Balogh András (független)[8]
  • 2002–2006: Hornok Sándor (független)[9]
  • 2006–2010: Hornok Sándor (független)[10]
  • 2010–2014: Hornok Sándor (független)[11]
  • 2014–2019: Kürti Sándor (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019-től: Kürti Sándor (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 1999 nyarán időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, aminek oka feltehetőleg a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása lehetett. A választáson az előző (ezúttal függetlenként induló) polgármester mellett négy kihívója is elindult, a szétaprózódott mezőnyben pedig Balogh Andrásnak 34 %-os eredmény is elég volt a magabiztos győzelemhez. Az viszont a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartása alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy erre az időközi választásra mikor került sor, mert június 20-ához[8] és szeptember 12-éhez[13] hozzárendelve is szerepel a weboldalukon ugyanaz az adatsor.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,1%, református 17,8%, felekezeten kívüli 59,7% (14,4% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Wenckheim család a 19. század közepén építtette fel kastélyát. A második világháború után, 1946-ban Gulyás György szervezésében a volt grófi kastélyban énekiskola nyílt, ami Tarhos nevét országos hírűvé tette. A művészi kivitelű zenepalotát 1952-ben és 1953-ban 3,5 millió forintos beruházással építették, s Kodály Zoltán jelenlétében adták át rendeltetésének. A tarhosi általános iskolát, zenei gimnáziumot és zeneművészeti szakiskolát azonban 1954-ben egy népművelési miniszteri rendelettel megszüntették és helyébe gyógypedagógiai intézetet létesítettek. Az egykori kastély sokáig az enyészetnek átadva várta sorsát, kihasználatlan, egyúttal üres, nem látogatható állapotban. 2013-ban magánkézbe került és a Megújuló Tarhosért Alapítvány, mely kuratóriumi elnöke Matyi István, megkezdte az épületek felújítását.[16][17] Parkja helyileg védett, értékes faállománnyal, valamint gazdag madárvilággal rendelkezik.
  • Békés-Tarhosi Énekiskola (1946-1954), azaz a Gulyás György által alapított Országos Állami Ének és Zenei Szakirányú Líceum és Tanítóképző Intézetet és a vele kapcsolatos Ének-zenei Gyakorló Általános Iskola és Tanulóotthont összefoglaló intézmény. Ez volt az ország első zenei szakirányú középiskolája, tanítóképző intézete (a líceumi érettségi lehetőségével) és az első ének és zenei elemi iskola. Tanterve és követelményrendszere a Zeneakadémia képzési programja szerint készült el.[17][18][19]
  • Békés-tarhosi Zenei Napok, amely egy egyhetes fesztivál, ahol különféle zenei és egyéb produkciókat is előadnak. 1976 óta rendezik meg az egykori iskola hagyományaira alapozva, illetve a fesztivál keretében 1980 és 2001 között két-, illetve háromévente tartották meg az Országos Szakközépiskolai Zongoraversenyt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tarhos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. augusztus 14.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 270. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Györffy György: István király és műve. 2. kiadás. Budapest: Gondolat. 1983. ISBN 963 281 221 2  
  5. Tarhos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Tarhos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  7. Tarhos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. a b Tarhos települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. június 20. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  9. Tarhos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. Tarhos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  11. Tarhos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  12. Tarhos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  13. Tarhos települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. szeptember 12. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  14. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. Tarhos Helységnévtár
  16. A tarhosi Zenepavilon és kastélypark látogatása- 2015.07.05., tarhos.hu - 2015. július 10.
  17. a b Farkas Lászlóné, Béres Károly, Márkusné Natter-Nád Klára: 100 éve született Gulyás György – Békés-Tarhosi Kalendárium (A Magyar Kodály Társaság hírei - 37. évf. 3. sz., 27-43. oldal), epa.oszk.hu - 2016. szeptember
  18. S. Turcsányi Ildikó régész-történész muzeológus: Emlékezés a Békés-Tarhosi Énekiskolára, (Békési Újság Kalendáriuma 92-99. p.), regikorok.hu - 2010.
  19. S. Turcsányi Ildikó: Dokumentumok a Békés-Tarhosi Énekiskola (1946-1954) életéről dr. Gyarmatit Olga hagyatékában (Békéscsaba, A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34., 311-348. oldal), library.hungaricana.hu - 2011.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]