Gulyás György (karnagy)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gulyás György
Született 1916. április 1.
Köröstarcsa
Elhunyt 1993. november 11. (77 évesen)
Debrecen
Házastársa Mánya Éva (h. 1956)
Gyermekei három gyermek
SzüleiGulyás Mihály
Gyaraki Margit
Foglalkozása
  • zenetanár
  • karvezető
Iskolái
Kitüntetései
Halál okaszívinfarktus
Gulyás György emléktáblája debreceni lakóháza falán (Kövér József alkotása)

Gulyás György (Köröstarcsa, 1916. április 1.Debrecen, 1993. november 11.) magyar karnagy, főiskolai tanár, a Békés-Tarhosi Állami Énekiskola és a debreceni Kodály Kórus alapítója.

Életpályája[szerkesztés]

Szegényparaszti családból származott. Szülőfalujában kezdte, majd Szeghalmon folytatta tanulmányait. A középiskolát a Debreceni Református Kollégiumban végezte, ahol 1936-ban tanítói oklevelet szerzett. Először Bélmegyeren volt tanyai tanító, a következő évtől Békésen. 1939 és 1942 között Ádám Jenő növendékeként elvégezte a Zeneakadémia középiskolai tanárképző szakát. Magánúton zeneszerzést tanult Siklós Albertnél és Kodály Zoltánnál. 1943-ban az Apponyi Kollégium tanítóképzőjében tanult.

1941-től 1946-ig a Debreceni Református Kollégium Dóczy Tanítóképzőjének zenetanára. 1946-ban visszakerült Békésre, és a községhez tartozó Tarhos Wenckheim-kastélyában létrehozta a Békés-Tarhosi Énekiskolát, ami vezetésével Magyarország első ének-zenei általános iskolájává, gimnáziumává és tanítóképzőjévé nőtte ki magát. Az iskola 1954-ben szűnt meg.

Gulyás a debreceni zeneművészeti szakközépiskola igazgatója lett 1966-ig. Az intézmény 1957-ben vette fel Kodály Zoltán nevét, a zeneszerző engedélyével. 1955-ben alapította meg az iskola növendékeiből a Kodály Kórus elődjét leánykarként, 1959-ben már vegyeskar volt az együttes. Gulyás 1966-ban a tanárképzés felsőfokra emeléséért alapította meg a Zeneakadémia debreceni tagozatát, aminek tíz éven át igazgatója volt, akkor saját kérésére nyugdíjazták. 1983-ban a Hajdú-Bihar Megyei Tanács megszüntette állását az énekkarnál.

1960-tól a Debreceni Zenei Hét, 1961-től a Bartók Béla Kórusverseny, 1976-tól a Békés-tarhosi Zenei Napok szervezője is volt. Számos hazai és külföldi kórusversenyen volt zsűritag. Több zenei szervezetben töltött be vezető tisztséget.

Könyvei[szerkesztés]

  • A békéstarhosi zenei nevelés tanulságai. Debrecen, 1971. Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola
  • Kodály emlékkiállítás. Debrecen, 1971. Déri Múzeum.
  • Bűneim... bűneim? Békés, 1988. Békés Város Tanácsa. ISBN 9630329018
  • A magyar zeneművészetért. Válogatott írások és képek Gulyás György hagyatékából. Vál., szerk. Kedves Tamás. Debrecen, 2004. Csokonai. ISBN 9632601912

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • 1959 – Liszt Ferenc-díj, I. fokozat
  • 1970 – Érdemes művész
  • 1976 – Munka Érdemrend, arany fokozat
  • 1978 – Debrecen Város Művészeti Díja
  • 1979 – Kiváló művész
  • 1979 – Pro Urbe Békés
  • 1981 – Pro Urbe Debrecen
  • 1982 – Békés Megye Közművelődési Díja
  • 1986 – Szocialista Magyarországért Érdemrend
  • 1988 – Békés város díszpolgára
  • 1990 – Magyar Művészetért díj
  • 1991 – a Magyar Köztársaság Zászlórendje
  • 2006 – Magyar Örökség díj (posztumusz)
  • 2009 – Debrecen Kultúrájáért díj (posztumusz)

Emlékezete[szerkesztés]

  • Születésének 100. évfordulójáról számos rendezvénnyel emlékeztek meg 2016-ban.[1]
  • 2016-ban emléktáblát helyeztek el a Blaháné utcában, egykori lakóháza falán.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]