Mezőgyán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mezőgyán
Mezőgyán címere
Mezőgyán címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásSarkadi
Jogállás község
Polgármester Dani Attila (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 5732
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 1058 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület59,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőgyán (Magyarország)
Mezőgyán
Mezőgyán
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 01″, k. h. 21° 31′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 01″, k. h. 21° 31′ 59″
Mezőgyán (Békés megye)
Mezőgyán
Mezőgyán
Pozíció Békés megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőgyán témájú médiaállományokat.

Mezőgyán község Békés megye Sarkadi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Békés megyében, Sarkadtól északkeletre, Geszt nyugati szomszédságában fekvő település. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét keleti vidékén fekszik.[3]

Története[szerkesztés]

Mezőgyán a 13. század elején már mint a királyi várszolgák lakhelye szerepelt.

1463-ban az Andacsy családnak volt itt birtoka, később a település kincstári birtok lett, aztán a borosjenői Tisza család lett itt birtokos.

1552-ben Bay Péternek is volt itt kisebb részbirtoka.

A 20. század elején Tisza Kálmán és a nagyváradi 1. sz. püspökség birtoka volt.

Mezőgyánhoz tartoztak Kéza, Nagy-Gyanté, Kis-Gyanté puszták is.

A falu határában, a Mezőgyán és Gyanté puszta közötti Csapás-éren a törökdúlások alatt egy ütközet zajlott le.

Az 1870-es években itt, a Csapás-ér mellett gátépítést végeztek, s a munkálatok során nagy mennyiségű török kardot, zablát, kengyelt, nyeregkápát, stb. találtak.

A trianoni békeszerződés előtt Mezőgyán Bihar vármegye cséffai járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 19,1% cigánynak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,7%, református 39,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 31,6% (21,6% nem nyilatkozott).[5]

A zsidó közösség és temetője[szerkesztés]

A 19. század közepén élt egy kis zsidó közösség a faluban. Temetővel, imaházzal rendelkeztek. Temetőjük területét a gróf Tisza családtól kapták. A holokauszt idejére minden zsidó család elköltözött. A kis sírkertet a háború után megszüntették.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma, amely 1794-ben épült. Az előző, román kori templom a korabeli leírások alapján még 1721-ben is fennállt.
  • A településtől keletre halad el a szarmaták által 324337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Források[szerkesztés]

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Testvértelepülése[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mezőgyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Mezőgyán Helységnévtár

További információk[szerkesztés]