Told

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Told
Told címere
Told címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállás község
Polgármester Béres Barnabás Mihály (független)[1]
Irányítószám 4117
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség306 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség20,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Told (Magyarország)
Told
Told
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 08″, k. h. 21° 38′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 08″, k. h. 21° 38′ 29″
Told (Hajdú-Bihar megye)
Told
Told
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Told weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Told témájú médiaállományokat.

Told község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík középső vidékén, a Kutas-főcsatorna partján fekszik.[3] A zsáktelepülés megközelíthető közúton: a 4-es főútról Püspökladánynál rátérünk a 42-es útra, majd Berettyóújfalun keresztül Biharkeresztesig autózunk, innen délnyugati irányban kb. 6 km.

Története[szerkesztés]

Told nevét 1275 körül említette először oklevél Thold néven. A falu már a 14. század elején egyházas hely volt. Birtokosai sokáig a Told nemzetségből származó Toldiak vagy Tholdiak ősi birtoka volt. A Toldy családnak Told (Puszta-Told) és Szalonta vidékén voltak birtokai, melyek közül az utóbbit 1515-ben szerezte meg a szomszédos Pata, Kölesér, Őssi helységekkel együtt. Egy oklevél szerint Ulászló király 1502-ben rendelt el vizsgálatot Toldy Mihály, a Békés vármegyei szent-andrási uradalom birtokosa és társai ellen, a váradi káptalan nagy-szemléni és borsi birtokain elkövetett hatalmaskodások miatt. [Bunyitay - i. m. II. 282.] Toldy Tamás birtokait 1466-ban az ősi Csolt nemzetségből származó Békés vármegyei gerlai Ábrahámffy család sarja, István vette zálogba, aki 1468-ban mezőmegyeri részeit átengedte cserében egyes bélmegyeri birtokokért, mivel családja is Bihar vármegye birtokosai közé tartozott. Az 1552. évi vármegyei összeírás mint lakott helyet említi, de egy 1646-os "örökvételi okmányban" csupán a berekböszörményiek tulajdonában lévő pusztaként szerepel. A község figyelemre méltó műemléke a 18. században épült református templom.

A 2010-es években a falu lakosainak nagy része mélyszegénységben él, ezért az Igazgyöngy Alapítvány nemzetközi elismertségű biobrikett-gyártó telepet hozott létre a faluban önkéntesek és 2 főállású helyi cigány lakos közreműködésével.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Darai Kálmán (független)[4]
  • 1994–1998: Darai Kálmán (független)[5]
  • 1998–2002: Béres Barnabás Mihály (független)[6]
  • 2002–2006: Béres Barnabás Mihály (független)[7]
  • 2006–2010: Béres Barnabás Mihály (független)[8]
  • 2010–2014: Béres Barnabás Mihály (független)[9]
  • 2014–2019: Béres Barnabás Mihály (független)[10]
  • 2019-től: Béres Barnabás Mihály (független)[1]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 86%-a magyar, 14%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Told települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Told települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Told települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  6. Told települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. Told települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. Told települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  9. Told települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  10. Told települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]

Külső hivatkozások[szerkesztés]