Told

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Told
Told címere
Told címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Berettyóújfalui
Jogállás község
Polgármester Béres Barnabás Mihály[1]
Irányítószám 4117
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség 306 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 20,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Told (Magyarország)
Told
Told
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 08″, k. h. 21° 38′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 08″, k. h. 21° 38′ 29″
Told (Hajdú-Bihar megye)
Told
Told
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Told weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Told témájú médiaállományokat.

Told község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A zsáktelepülés megközelíthető közúton: a 4-es főútról Püspökladánynál rátérünk a 42-es útra, majd Berettyóújfalun keresztül Biharkeresztesig autózunk, innen délnyugati irányban kb. 6 km.

Története[szerkesztés]

Told nevét 1275 körül említette először oklevél Thold néven. A falu már a 14. század elején egyházas hely volt. Birtokosai sokáig a Told nemzetségből származó Toldiak vagy Tholdiak ősi birtoka volt. A Toldy családnak Told (Puszta-Told) és Szalonta vidékén voltak birtokai, melyek közül az utóbbit 1515-ben szerezte meg a szomszédos Pata, Kölesér, Őssi helységekkel együtt. Egy oklevél szerint Ulászló király 1502-ben rendelt el vizsgálatot Toldy Mihály, a békés vármegyei szent-andrási uradalom birtokosa és társai ellen, a váradi káptalan nagy-szemléni és borsi birtokain elkövetett hatalmaskodások miatt. [Bunyitay - i. m. II. 282.] Toldy Tamás birtokait 1466-ban az ősi Csolt nemzetségből származó békés vármegyei gerlai Ábrahámffy család sarja, István vette zálogba, aki 1468-ban mezőmegyeri részeit átengedte cserében egyes bélmegyeri birtokokért, mivel családja is Bihar vármegye birtokosai közé tartozott. Az 1552. évi vármegyei összeírás mint lakott helyet említi, de egy 1646-os "örökvételi okmányban" csupán a berekböszörményiek tulajdonában lévő pusztaként szerepel. A község figyelemre méltó műemléke a 18. században épült református templom.

A 2010-es években a falu lakosainak nagy része mélyszegénységben él, ezért az Igazgyöngy Alapítvány nemzetközi elismertségű biobrikett-gyártó telepet hozott létre a faluban önkéntesek és 2 főállású helyi cigány lakos közreműködésével.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 86%-a magyar, 14%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

(Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Told települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]