Ugrás a tartalomhoz

Berekböszörmény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berekböszörmény
Gótikus eredetű református templom
Gótikus eredetű református templom
Berekböszörmény címere
Berekböszörmény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállásközség
PolgármesterNagy Ernő (független)[1]
Irányítószám4116
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség1716 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség44,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 04′, k. h. 21° 41′47.066667°N 21.683333°EKoordináták: é. sz. 47° 04′, k. h. 21° 41′47.066667°N 21.683333°E
Berekböszörmény (Hajdú-Bihar megye)
Berekböszörmény
Berekböszörmény
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Berekböszörmény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berekböszörmény témájú médiaállományokat.

Berekböszörmény község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bihari-sík délkeleti peremén, a magyar-román határ mellett fekszik, a legnagyobb szomszédos településtől, Biharkeresztes városától 10 kilométerre délre.[3]

További szomszédai: délnyugat felől Körösszegapáti, nyugat felől az utóbbihoz tartozó Körmösdpuszta, északnyugat felől pedig Told. Keleti és déli irányból Romániához tartozó területek határolják, a legközelebbi szomszédos települések román oldalon dél-délkeleti irányban a Sebes-Körös (Crișul Repede) menti Körösszeg (Cheresig) és Vizesgyán (Toboliu).

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen áthalad a Biharkeresztes-Komádi közti 4215-ös út, közúton csak ezen érhető el.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal mintegy 10 kilométerre lévő Biharkeresztes vasútállomása.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Berekböszörmény 1396-ban a körösszegi várhoz tartozott, s a vidék legnagyobb községe volt. Nagy- és Berekböszörmény egykor ikerközségek voltak, és a hagyományok szerint egy harmadik falu, Vernyike-Böszörmény is állt a mai Vernyike dűlő helyén.

Egy 1421-es oklevél Berekböszörményt falunak, Nagyböszörményt pedig városnak írja le.

Egy 1554-es adólajstrom külön Nagyböszörmény és Bereg helységet említ.

1520-ban a település birtokosai a Csákyak voltak. Az akkori vámösszeírásban Böszörmény mint vámszedőhely szerepel.

A falu egykor vásáros hely volt, amelyben az 1800-as évek elején Serfőzde is működött.

A település fennmaradt régi helynevei közül említést érdemel a Korhánydomb, és a Budai halom, valamint a falu határán átvonuló ún. Ördögárok.

A 18. század végén a Csáky család szép úrilakot épített a településen.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Időszak Név Jelölő szervezet Forrás
1990–1994 Vajda Imre független [4]
1994–1998 független [5]
1998–2002 független [6]
2002–2006 független [7]
2006–2010 független [8]
2010–2014 Nagy Ernő független [9]
2014–2019 független [10]
2019–2024 Szücs Viktor független [11]
2024– Nagy Ernő független [1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
1869
1891
1923
1765
1672
1664
1686
1677
1716
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 19,2% cigánynak, 2,1% románnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,9%, református 52,3%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 23,1% (14% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 7,1% cigánynak, 3,3% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, németnek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,1% volt református, 3,8% római katolikus, 1,6% ortodox, 0,6% evangélikus, 0,5% görögkatolikus, 3% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 14,5% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Itt született 1783-ban Szivák Miklós úrbéri terheket viselő, jobbágytelken élő kisnemes, az 1848-as első népképviseleti országgyűlés tagja. A Verőce vármegyei Antal Mihállyal ők ketten voltak Magyarországon az első parasztképviselők.
  • Itt született 1845. május 12-én Nyíri István magyar gépészmérnök, malomüzem- és fürdőalapító.
  • Itt született 1888. augusztus 11-én Emőd Tamás költő.
  • Itt született 1906. szeptember 25-én Kovács Dezsőné Balogh Margit korrekorder. (110 év és 230 nap)[15]
  • Itt született 1927. július 25-én prof. dr. Leel-Őssy Lóránt, ideg-elmegyógyász főorvos, címzetes egyetemi tanár.
  • Itt született 1928. február 5-én Tarsoly Elemér Jászai Mari-díjas színművész.
  • Itt született 1936. június 13-án Veres Győző kétszeres, egyben első magyar súlyemelő világbajnok, sokszoros olimpiai, világ- és Európa-bajnoki érmes, akinek nevéhez 18 világcsúcsdöntés fűződik.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Berekböszörmény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8
  4. ↑ "Berekböszörmény települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  5. ↑ "Berekböszörmény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1.
  6. ↑ "Berekböszörmény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 1.
  7. ↑ "Berekböszörmény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 1.
  8. ↑ "Berekböszörmény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 1.
  9. ↑ "Berekböszörmény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 6.
  10. ↑ "Berekböszörmény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 1.
  11. ↑ "Berekböszörmény települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 25.
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Berekböszörmény Helységnévtár
  14. ↑ Berekböszörmény Helységnévtár
  15. ↑ https://gerontology.wikia.org/wiki/Margit_Dezsone_Kovacs

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Berekböszörmény&oldid=29408787”