Mezősas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezősas
Mezősas címere
Mezősas címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Berettyóújfalui
Jogállás község
Polgármester Dr. Könyves-Balázsházi Ella[1]
Irányítószám 4134
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség 665 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 24,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezősas (Magyarország)
Mezősas
Mezősas
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 06′ 41″, k. h. 21° 34′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 41″, k. h. 21° 34′ 04″
Mezősas (Hajdú-Bihar megye)
Mezősas
Mezősas
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezősas témájú médiaállományokat.

Mezősas község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Hajdú-Bihar megyében, Told és Körösszegapáti között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Az első írásos emlék a faluról 1213-ból való. A nagyváradi levéltárban fellelhető oklevél adatai szerint SÁS néven szerepel.

A török hódoltság kezdetekor 1410-ben SAAS nemesi néven fordul elő úgy, mint SAS 1486-ban a Csáky család egyik oklevelében szerepel. 1552-ben már 21 portás helység az Ártándy és a Sasy család birtokában.

1605-ben Bocskai István hajdú-megyei kiváltságot ad a falunak, Haraszty Árpád főhadnagy és Tomory Demeter alhadnagy parancsnoksága alatt 59 hajdúvitéz telepedett itt le.

A török hódítás következtében 1660-tól teljesen elnéptelenedik, a lakosai más falvakban élnek tovább közel 80 évig. 1740-ben jelzik újra a császári összeírások, 1755-től újra íródnak az anyakönyvek, ismét vannak írásos emlékek.

Az 1848-as szabadságharc idején a feljegyzések 45 személyt említenek, akik a harcokban haltak meg. A falu 59 gyalogost és 16 lovas nemzetőrt adott a szabadságharcnak, de sajnos sorsukról nincs emlék.

A dualizmus korában olvasóegylet, lövészegylet is működött jelezve, hogy él a település.

Az első és a második világháború több száz áldozatot követelt, nekik állított emléket a falu 1994-ben.

1945-től megindult az újjáépítés, először a templomot javították meg, ami 1947-re el is készült. 1950-től az addigi egyházi általános iskolát államosították és megalakult az Egyetértés mgtsz is.

1960-ban 4 szomszédos község összevonásával nagyközségi közös tanács alakult, ami csak a rendszerváltáskor bomlott fel a népszavazást követően. A 60-70-es években nagyon kevés beruházás történt Mezősason, talán a vízművet és az óvodát lehetne említeni. Ugyanekkor indult meg a nagyarányú elvándorlás.

1990-ben az első szabad választásokon Bagdi János lett a polgármester.

1990-től napjainkig óriási fejlődés történt minden téren. A községben minden út szilárd burkolatú, van vezetékes gáz és telefon.

A falu lakosainak létszáma az évek alatt jelentősen csökkent, ma alig 740 fő, de a mai lakosok egy olyan faluban élnek, amely akarja a fejlődést és képes a fejlődésre.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mezősas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]