Bagamér

	Bagamér
	Református templom
	; Bagamér címere
	; Bagamér címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Járás	Nyíradonyi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Orvos Mihály (MSZP)
Irányítószám	4286
Körzethívószám	52
	Népesség
Teljes népesség	2540 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	53,72 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	47,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bagamér Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 26′ 55″, k. h. 21° 59′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 55″, k. h. 21° 59′ 27″
	Bagamér Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
	Bagamér weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bagamér témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Bagamér (keresztnév).

Bagamér nagyközség Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Hajdú-Bihar megye északkeleti részén, a 48-as főúttól nem messze, a megyeszékhely Debrecentől 34 kilométerre, a román határ mellett, a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet közelében található. A nyíri homok és az érmelléki feketeföld határterületére települt.

Szomszédos települések: Vámospércs, Álmosd.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1281-ből származik, Bagomer néven. Első tulajdonosa a Gutkeled nemzetség volt. Az akkoriban még létező környékbeli kisebb falvaknak mára csak a nevük maradt fenn. Már a 17. század elején népes településnek számított, több mint ezer lakosával, miután 1611-ben Báthory Gábor hajdú vitézeinek adományozta. A kiváltságlevél nyomán kishajdúvárossá vált. A török időkben elnéptelenedett, a 18. században jobbágyokkal telepítették újjá. 1848-ig egymás mellett létezett a jobbágy- és a nemesi község elöljárósága.

Tulajdonosa egészen 1945-ig a váradi káptalan volt. 1871-től nagyközség, mely címet 1952-ben elvesztette és az 1971-es, Álmosddal való összevonáskor kapta vissza. 1990 óta a két község ismét külön önkormányzattal működik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994:
1994-1998: Ruszoly Barnabás (független)^[3]
1998-2002:
2002-2006:
2006-2010:
2010-2014: Orvos Mihály (MSZP)^[1]
2014-2019:
2019-től:

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Kék Kálló völgye, különleges természeti értéket képviselő növényekkel
Numídiai jegenyefenyők a régi iskola udvarában
Takó-hegyi fehér nyárak, amit a helyiek csak a "Négy Nyárfa" néven emlegetnek
Első világháborús emlékmű
Második világháborús emlékmű

Györgyegyháza[szerkesztés]

Györgyegyháza mára már eltünt település, a 16. században olvadt bele Bagamér határába.

A település nevét egy 1282. évi határjáró oklevél említette először, akkor még mint kialakulófélben lévő települést. 1292-ben terra Georgy, 1313-ban Zentgurg, 1327-ben Györgteleky, 1374-ben Giurgehaz vagy Gurgedhaza, 1543-ban Gergfelde néven említették az oklevelekben.

A falut a Turul nemzetség érmelléki jobbágysága alapította a 13. században, de a feltételezések szerint, régebbi település lehetett, valószínű, hogy a tatárjáráskor pusztult el, de újratelepítették. A falu 1313-as Szentgyörgy névváltozata szerint valószínű, hogy a település védőszentjéről nevezték el. Györgyegyháza nem számított a népes falvak közé, többnyire egy-két házból állt. A 16. században aztán végleg beleolvadt Bagamér határába, mára már csak puszta.