Kővág

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kővág (Chioag)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
Rang falu
Községközpont Alsótótfalu
Irányítószám 417523
SIRUTA-kód 31164
Népesség
Népesség185 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság7[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kővág (Románia)
Kővág
Kővág
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 11′ 00″, k. h. 22° 09′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 00″, k. h. 22° 09′ 00″

Kővág (Chioag), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Réz-hegység nyúlványai alatt, az Almás-patak mellett, Szalárdtól keletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

A falut már 1421-ben említette a Csáky család levéltárának egy oklevele p. wolachalis Kewag néven, mint Csáky birtokot.

1489-ben Kewaagh, 1496-ban Kewag, 1625-ben Keö Vagh, 1692-ben Kővág, 1808-ban Kővág, Tyivag, 1913-ban Kővág néven írták. Első ismert birtokosai a Csákyak voltak, a 19. század közepén pedig a Latinovics család, a 20. század elején pedig Heinrich Rudolf volt a nagyobb birtokosa.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Bihar vármegyében, hegyektől körülövedzett dombos de forrásos helyen, 126 tót római

katholikus, 300 görög katholikus lakossal, s anyatemplommal. Határa 1381 hold, ... Birja a gróf Csáky család

1910-ben 495 lakosából 60 magyar, 122 szlovák, 308 román volt. Ebből 153 római katolikus, 279 görögkatolikus, 37 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma - 1855-ben épült

Források[szerkesztés]

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  ,
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Hivatkozások[szerkesztés]