Kerpenyéd
| Kerpenyéd (Cărpinet) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Kerpenyéd |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417135 |
| SIRUTA-kód | 28200 |
| Népesség | |
| Népesség | 474 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 8 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Kerpenyéd weboldala | |
![]() | |

Kerpenyéd (Cărpinet), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Bihar-hegység alatt, a Fekete-Körös és a Kristyor patak mellett, Vaskoh délkeleti szomszédjában fekvő település.
Története
[szerkesztés]Kerpenyéd nevét 1588-ban említette először oklevél Carpinet néven. 1600-ban Kerpenetw, 1692-ben Kerpenyed, 1808-ban Kerpenyéth, 1851-ben Kerpenyest néven írták.
A település birtokosa a nagyváradi 1. sz. püspök volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Kerpenyest, Bihar vármegyében, a váradi deák püspök vaskohi uradalmában, erdős, hegyes vidéken, egy domboldal mellett, 535 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Határa 1301 hold, ...Folyóvizei a Fekete-Körös és a Kristyor nevű patak.”
1910-ben 613 lakosából 608 román, 5 magyar volt, melyből 608 volt görögkatolikus. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott.
Kerpenyéd lakosai a régi idők óta cserépedény égetéssel, csizmadia-mesterséggel foglalkoztak .
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti temploma 1619-ben épült.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.

