Mezőbottyán
| Mezőbottyán (Botean) | |
 | |
| Mezőbottyán görögkeleti ortodox temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Köröskisjenő |
| Irányítószám | 417296 |
| SIRUTA-kód | 29742 |
| Népesség | |
| Népesség | 631 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 13 [2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 172 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Mezőbottyán
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 06′ 00″, k. h. 22° 09′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 00″, k. h. 22° 09′ 00″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőbottyán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mezőbottyán (Botean) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Nagyváradtól keletre, a Sebes-Körös völgyének elején, a Réz-hegység alatt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Mezőbottyán, Bottyán Árpád-kori település. Nevét már 1257-ben említette oklevél, mint a Csanád nemzetség birtokát.
1360-ban a falut Thelegdy Tamás kalocsai érsek és rokonai három részre osztották fel maguk közt.
1366-ban a pápai tizedjegyzékben már a mai nevén Botthyan, Bathyan néven jegyezték fel.
A báró Wesselényi család Kolozsváron levő levéltárában egy 1372-ben kelt oklevél szerint Nagy Lajos király megsemmisítette az egri káptalannak kiadott levelét; e levél értelmében az egri káptalan az Adorján királyi várhoz és Thelegdy Miklós fiainak, Gergelynek és Miklósnak birtokaihoz, Bottyánhoz és Jenőhöz tartozó erdőket a váradi egyház birtokának állította, holott nem voltak azok.
A település birtokosai a 19. század első felében a telegdi közbirtokosok voltak, a 20. század elején pedig Thelegdy József országgyűlési képviselőnek volt itt nagyobb birtoka.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | ... 250 óhitű lakossal, s anyatemplommal, erdős-hegyes sovány határral, 5 egész urbéri telekkel. Birják Haller és Kornis grófok. | ” |
1910-ben 514 lakosából 5 magyar, 509 román volt. Ebből 508 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.
Nevezetesség[szerkesztés]
- 18. századi ortodox fatemplom[3]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Galéria[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}