Köröskisjenő
Köröskisjenő (Ineu) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 417295 |
SIRUTA-kód | 29733 |
Népesség | |
Népesség | 2595 fő (2011. okt. 31.)[1] |
Magyar lakosság | 396 [2] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 05′ 24″, k. h. 22° 07′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 24″, k. h. 22° 07′ 03″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Köröskisjenő (románul Ineu vagy Ineu de Criș) település Romániában, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Nagyváradtól keletre, a Sebes-Körös közelében, Köröskisújfalu, Mezőbottyán és Mezőszakadát közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Köröskisjenő Árpád-kori település. Nevét 1214-ben Ieneu néven említette először oklevél.
1236-ban Ienev, 1256-ban Jeneo 1291-ben Jeneu, 1332-ben Jenev néven írták. Köröskisjenő (Jenő) a magyar Jenő törzsbeliek települése volt. 1185-1203 között Jób érseké, utána pedig 1212-1221 körül Mika bihari ispán birtoka volt, akitől IV. Béla király elvette a birtokot és a Geregye nemzetségbeli Echy fia Pálnak adta, határát pedig elválasztotta a vár földjétől és a királyi udvarnokoktól és más népektől. A határjárás kiterjedt a későbbi Biharhosszúaszó, Szakadát és Kigyik falu területére is. Köröskisjenő falu a Telegdi uradalommal volt határos. A pápai tizedjegyzék adatai szerint 1332-1337 között évente 12 garas pápai tizedet fizetett. A 20. század elején Bihar vármegye Központi járásához tartozó település. 1910-ben 1817 lakosa volt, melyből 749 magyar, 1013 román, 53 cigány volt. Ebből 32 római katolikus, 660 református, 1062 görögkeleti ortodox volt. 2002-ben 4075 lakosából 2778 román, 448 magyar, 843 roma, 5 fő pedig más nemzetiségű volt.[3]
Itt éltek[szerkesztés]
- Itt született 1925. január 7-én Bagdi Sándor magyar író.
- Jósa Piroska (1934-) orvos és helytörténetíró 1964-1974 között e körzetben körorvos volt.
- Olosz Lajos (Ágya, Arad megye, 1891. - †Marosvásárhely, 1977.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja, az egyetemes magyar irodalom avantgárd vonulatának költője a világtól elvonulva élt Kisjenőn szolgabíróként, majd ügyvédként.
- Itt született 1954. december 17-én Stanik István újságíró, szerkesztő, politikus.
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Biharvármegye.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ [1]
|