Felsőtopa
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Felsőtopa (Topa de Sus) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bihardobrosd |
| Irányítószám | 417248 |
| SIRUTA-kód | 29234 |
| Népesség | |
| Népesség | 655 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 4[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőtopa
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 51′ 58″, k. h. 22° 14′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 58″, k. h. 22° 14′ 53″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőtopa (régebben Topa, románul Topa de Sus) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Király-erdő alatt, Magyarcsékétől és Alsótopától északkeletre, a Topa patak völgyében, Nánhegyes északnyugati szomszédjában fekvő zsáktelepülés.
Története[szerkesztés]
A települést 1508-ban említette először oklevél Felsew Topa néven.
1808-ban Topa (Felső-), 1888-ban Felső-Topa, 1913-ban Felsőtopa néven írták.
A 19. század elején az államkincstár birtoka volt, utána Zseny Jánosnak, Kalicza Jánosnak és a Suhajda család, a 20. század elején pedig a Van-Roen és a Heinrich családok birtoka volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Felső-Topa, Bihar vármegyében, igen hegyes vidéken, 540 óhitü lakossal, anyatemplommal. Van itt egy urasági szeszgyár, birják Kalicza János és Zseny János. | ” |
1910-ben 803 lakosából 5 magyar, 747 román, 37 ruszin volt. Ebből 37 görögkatolikus, 760 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.
A 20. század elején lakosainak nagyobb része iparos és különösen a kerékgyártást, a kovács-, pintér- és az ácsmesterséget űzte.
A 2002-es népszámláláskor 760 lakosa mind román nemzetiségű volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkeleti temploma 1731-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}
