Száka
Megjelenés
| Száka (Saca) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Bondoraszó |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bondoraszó |
| Irányítószám | 417102 |
| SIRUTA-kód | 27873 |
| Népesség | |
| Népesség | 163 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 350 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Száka témájú médiaállományokat. | |
Száka (románul Saca) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Bihar-hegység alatt, Belényestől keletre, Telek és Belényesszeleste közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]A falut 1587-ben említette először oklevél Zeek néven.
Nevét később többféleképpem is írták, így 1588-ban Zaka, 1600-ban Szaka, 1625-ben Szakha, 1692-ben Szaká, 1808-ban és 1913-ban Száka néven is.
1647-ben Szalárdi János Száka birtokot 1919 magyar Ft-ért vásárolta meg.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Bihar vármegyében, a havasok tövében, 369 óhitü lakossal, anyatemplommal. Birja a váradi görög püspök.
Száka földesura a nagyváradi görög k. püspök volt, aki még a 20. század elején is birtokos volt itt.
1910-ben 350 lakosából 4 magyar, 346 román volt. Ebből 346 görögkeleti ortodox volt.
2002-ben 239 lakosa közül 232 fő (97%) román, 7 fő (3%) cigány volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkeleti temploma 1830-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv

