Alsóderna
| Alsóderna (Dernișoara) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Felsőderna |
| Rang | falu |
| Községközpont | Felsőderna |
| Irányítószám | 417231 |
| SIRUTA-kód | 29056 |
| Népesség | |
| Népesség | 457 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 9 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 13′ 14″, k. h. 22° 15′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 14″, k. h. 22° 15′ 11″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alsóderna (Dernișoara), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Réz-hegység nyúlványai alatt, a Berettyóba ömlő Derna-patak bal partján, Margittától délnyugatra, Felsőderna és Terje közt fekvő település.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét a Derna-patakról kapta, melynek neve szláv eredetű és jelentése „gyepes”. Alsó- előtagját a szomszédos Felsődernától való megkülönböztetésül kapta.
Története[szerkesztés]
Alsóderna, Derna nevét 1406-ban említette először oklevél p.walachalis, Magyardarna néven, mint a sólyomkői uradalom magyar jobbágyfaluját.
A falu a török hódoltság alatt elpusztult, 1715 után románokkal települt újra.
A falu földesurai a Baranyiak voltak, és Baranyi Zsigmondnak még a 20. század elején is nagyobb birtokai voltak itt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Alsó-Derna, Bihar vármegyében, a Rézalján, 575 óhitü, 2 római katholikus, 7 zsidó lakossal, óhitü anyatemplommal. Határa 3900 hold, ... Szőleje híres bort szolgáltat. Van határában egy patak, s egy fris forrás, melly nyáron igen hideg, télen lágymeleg. Birja Baranyi Lajos. | ” |
1910-ben 745 lakosából 67 magyar, 578 román volt. Ebből 29 római katolikus, 30 református, 651 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.
A 20. század elején a község határában levő aszfalt-telepekről, aszfaltbányákról írtak.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görög keleti temploma 1891-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}