Tóti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tóti (Tăuteu)
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang községközpont
Beosztott falvak Bozsaly, Bisztraterebes, Cséhtelek és Rétimalomtanya
Polgármester Vincze Nándor István (RMDSZ), 2012
Irányítószám 417580
Körzethívószám 0259
SIRUTA-kód 31663
Népesség
Népesség 1108 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1017
Község népessége 4063 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Terület 69,79 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Tóti (Románia)
Tóti
Tóti
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 16′ 16″, k. h. 22° 20′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 16″, k. h. 22° 20′ 43″
Tóti weboldala

Tóti (románul: Tăuteu) falu Romániában, Bihar megyében, Nagyváradtól 56 km-re északkeletre, a Hegyközben, a Bisztra folyó mellett.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve korai szláv lakosságára utal, amely azonban hamar elmagyarosodott. Első említése: Toty (12911294).

Története[szerkesztés]

Eredetileg mai helyétől délnyugatra, a Telekpataka-völgyben települt. (A középkorban Komádi felett egy másik, Tóti nevű helység is létezett.) A 13. századtól a sólyomkővári uradalomhoz tartozott. 1552-ben 42 portából állt, ami kb. 750 főt jelentett. 1556-ban lakói áttértek a református vallásra. 1598-ban Bocskai Istváné volt, kb. 330 fővel. Báthory Anna 1614-ben mintegy négy évre a kortársai által mohó birtokszerzőnek ismert, Rhédey Ferenc váradi főkapitánynak ajándékozta „egyik birtokát, Tóti falvát”, a neki nyújtott ideiglenes védelem fejében.[2] 1735-ben 62 családfő lakta. Legnagyobb birtokosa a Baranyi család volt és jelentős volt bortermesztése is. 1848-ban Bónis Sámuel Baranyi Félix kastélyában éjszakázott a vasládában őrzött magyar koronával. 1967-től olajkutakat fúrtak, amelyekből ma már egy sem működik.

Népessége[szerkesztés]

  • 1900-ban 1210 lakosából 1144 volt magyar, 55 román és 10 szlovák anyanyelvű; 900 református, 103 görög katolikus, 95 római katolikus, 94 zsidó és 18 ortodox vallású.
  • 2002-ben 1121 lakosából 1017 volt magyar, 83 román és 15 német nemzetiségű; 859 református, 166 római katolikus, 54 ortodox és 34 baptista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A 99. sz. alatt egy eredetileg 1455-ben épült kastély filagóriája és pincéje.
  • Rhédey-porta (235. sz.)
  • Baranyi-ház (366. sz.)

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Nagy László: A rossz hírű Báthoryak, Bp., Kossuth könyvkiadó, 1984, p. 230

További információk[szerkesztés]