Rhédey Ferenc (bihari főispán)
| Rhédey Ferenc | |
| Született | 1560 nem ismert |
| Elhunyt | 1621. április 10. (60-61 évesen)[1] Fülek |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Károlyi Katalin (1608–1621) |
| Gyermekei | Rhédey Ferenc |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | Bihar vármegye főispánja (1607–1621) |
Kisrédei Rhédey Ferenc (1560–1621. április 10.) nagyváradi kapitány és Bihar vármegye főispánja.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kisnemesi családból származott. Családi birtokai a török terjeszkedés miatt nagyrészt elvesztek, emiatt fiatal korától végvári katonaként szolgált. 1596-1598 között már füleki kapitány volt.[2] Erdélybe ment, ahol előbb Báthory Zsigmond, majd Székely Mózes pártján harcolt. 1603-ban tanácsúri tisztet kapott. Székely veresége után ő is a törökhöz menekült, előbb Temesvárra, majd Belgrádba. Ezekben az években kötött szoros barátságot Bethlen Gáborral. Harcolt Giorgio Basta generális ellen.
1604-ben, Kassa elfoglalása után csatlakozott Bocskai István felkeléséhez, aki a felvidéki hadserege fővezérévé nevezte ki. Nevéhez fűződik többek között Szécsény, Fülek, Korpona, Nyitra, Galgóc[3] és Trencsén elfoglalása is. 1606-ban Bocskai a magyarországi főrendek közé emelte. Rövid ideig Érsekújvár kapitányi tisztét is betöltötte. 1607 végétől haláláig (Báthory Gábor erdélyi fejedelem kinevezése alapján[forrás?]) váradi kapitány és Bihar vármegye főispánja lett. 1608-ban II. Mátyás magyar király aranysarkantyús lovaggá ütötte. A békekötés miatt Nyitrát, Bocskai adományát elvesztette, és Rákóczi Zsigmond szolgálatába állt. 1611-ben kitartott Báthory Gábor fejedelem hűségén.[4]
Sógorának, Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek egyik legbizalmasabb híve volt.
1601 áprilisában Báthory Gábor Zilahot adta neki birtokadományul, ezt Bethlen is megerősítette. 1614-ben Bihar és Máramaros főispánja lett. Bethlen magyarországi hadjáratában vesztette életét. Füleken hunyt el rabként. Felesége Károlyi Katalin volt.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/13003.htm". Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ 1599-ben hatalmaskodás miatt perbe fogták, ennek ellenére még 1601-ben is Füleken volt.
- ↑ Május 2-án Thurzó Szaniszló nyittatta meg a várat Rhédey előtt (Lengyel Tünde: Stanislav Thurzo, palatín Uhorského kráľovstva (1622-1625). 224).
- ↑ Vörös Péter 2011: Forgách Zsigmond erdélyi expedíciója 1611-ben. Hadtörténelmi Közlemények 124/3, 875.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Venásch Eszter 2007: Homonnai Drugeth Bálint hadinaplójának kiadatlan része. Lymbus - Magyarságtudományi Forrásközlemények 2007, 25 38. jegyzet.
- thomas-sz.com[halott link]
- Komáromy 1894, 8–19, 170–190, 323–346, 424–468.
- Trócsányi 1980, 33, 38.
- Nagy 1857–1868, 746.