Váradszentmárton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Váradszentmárton (Sânmartin)
Castle and Church - Sinmartin BH.JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang községközpont
Beosztott falvak Betfia, Hájó, Kardó, Rontó, Félixfürdő
SIRUTA-kód 26591
Népesség
Népesség 3672 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 281
Község népessége 9572 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Váradszentmárton (Románia)
Váradszentmárton
Váradszentmárton
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 21° 58′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 21° 58′ 34″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Váradszentmárton témájú médiaállományokat.

Váradszentmárton (románul Sânmartin) egy község Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyvárad déli szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Váradszentmárton, vagy régi nevén Pecze-Szent-Márton volt, amely nevének Pecze előtagját az itt keresztül folyó Pecze-patakról kapta. A település a váradelőhegyi prépostság ősi birtoka volt, később pedig a Szent István-káptalané lett.

Nevét Villa Sancti Martini néven említették először, és a közelében fekvő Félixfürdőt is Szent Márton-fürdőnek nevezték.

Későbbi névváltozatai: 1291–1294 között Pocha de S. Martino néven a váradi püspök számadásában, 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben Pocha de S. Martino néven, 1492-ben Zenthmarthon, 1619-ben Sancti Martini,1808-ban Szent-Márton, 1808-1987 között Szentmárton (Félix-), Szamartin, 1851-ben Pecze-Szent-Márton néven volt említve.

A település a Mohácsi vész után teljesen elpusztult. Az 1566 évi összeíráskor mindössze két portát találtak itt. A települést csak 1716-ban állíttatta helyre és népesítette újra Helcher Félix premontrei kanonok, és azóta a szomszédságában levő Félix-fürdővel együtt a premontreieké lett, akik itt nagyobb kastélyt is építettek. A településen fekvő régi kolostor alapfalai az 1900-as évek elején még láthatóak voltak. Római katolikus temploma 1839-ben épült.

1910-ben 3719 lakosa volt, ebből 3222 román, 372 magyar, 7 német, 118 egyéb (cigány, szlovák). 2002-ben 7924-en lakták, ebből 6821 román, 375 magyar, 12 német, 698 cigány és 18 egyéb volt.

Fürdők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Félixfürdő (románul: Băile Felix) egy meleg gyógyforrásra épült fürdő és üdülőhely, Váradszentmárton község közelében Bihar megyében, Partiumban, a mai Romániában. Félixfürdő az egyik legismertebb gyógyforrás az országban, nagyon közel fekszik Nagyváradhoz, így a magyar-román határhoz is.

Félixfürdő mellé épült egy másik fürdőterület is, Püspökfürdő (románul Băile 1 Mai). A fürdő kellemes területen fekszik, hegyvidékes környezetben, tölgyfaerdőkkel körülvéve és friss levegővel.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1880-ban 2403 lakosából 2018 román, 321 magyar, 25 német és 39 egyéb volt.
  • 1890-ben 2867 lakosából 2406 román, 398 magyar, 12 német és 51 egyéb volt.
  • 1900-ban 3310 lakosából 2901 román, 386 magyar, 9 német és 14 egyéb volt.
  • 1910-ben 3719 lakosából 3222 román, 372 magyar, 7 német, 118 egyéb volt.
  • 1920-ban 3892 lakosából 3577 román, 260 magyar, 55 német és 43 egyéb volt.
  • 1930-ban 4381 lakosából 4080 román, 209 magyar, 1 német és 56 cigány volt.
  • 1941-ben 4833 lakosából 4136 román, 558 magyar, 3 német és 93 cigány volt.
  • 1956-ban 4708 lakosából 4267 román, 280 magyar, 2 német és 153 cigány volt.
  • 1966-ban 5486 lakosából 5024 román, 383 magyar, 2 német és 70 cigány volt.
  • 1977-ben 6424 lakosából 5985 román, 327 magyar, 5 német és 107 cigány volt.
  • 1992-ben 7550 lakosából 6548 román, 478 magyar, 4 német és 520 cigány volt.
  • 2002-ben 7924 lakosából 6821 román, 375 magyar, 12 német és 716 cigány volt.

Látványosságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Váradszentmártoni kastély
  • Hájó faluban lévő 14. századi kápolna, később barokk és romantikus elemekkel átépítették
  • Szent Vince-monostor, épült a 18. században
  • Rontói templom, épült a 15. században
  • Hájói új templom, épült 1906-ban
  • Fából épült századfordulós paloták Félixfürdőn (hasonló van Herkulesfürdőn és Borszéken, de azok nagyrészt le vannak pusztulva)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Comuna Sînmartin, Bihor című román Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.