Herkulesfürdő
| Herkulesfürdő (Băile Herculane, Herkulesbad) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Krassó-Szörény | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Băile Herculane | ||
| Beosztott falvak | Pecsenyeska | ||
| Polgármester | Nicușor Vasilescu (2008) | ||
| Irányítószám | 325200 | ||
| SIRUTA-kód | 50923 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 4433 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- | ||
| Magyar lakosság | 51 | ||
| Község népessége | 5008 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 47,48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 155 m m | ||
| Terület | 105,48 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Herkulesfürdő
Pozíció Románia térképén
| |||
| é. sz. 44° 52′ 43″, k. h. 22° 24′ 51″Koordináták: é. sz. 44° 52′ 43″, k. h. 22° 24′ 51″ | |||
| Herkulesfürdő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Herkulesfürdő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Herkulesfürdő (románul Băile Herculane, németül Herkulesbad, latinul Aqua Herculis, római neve Ad aquas Herculi sacras volt) város Romániában, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Orsovától 17 km-re északra, a Cserna partján fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve arra utal hogy a rómaiak hite szerint a hévizek Herkulestől függtek.
Története[szerkesztés]
A Cserna folyó völgyében levő melegforrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek templomot és oltárt emeltek itt, aki a melegforrások istene volt. Fürdőjét valószínűleg Traianus császár építtette, ásatásakor Herkules szobrok és fogadalmi táblák kerültek elő.
A rómaiak után fürdője a népvándorlás viharaiban feltehetően elpusztult és feledésbe merült, de a 19. században ismét kiépült. 1773 nyarán egy bécsi orvos elemezte a Herkulesfürdő vizét és megállapította, hogy csodálatos gyógyító ereje van. Ez időtől kezdve mind több beteg látogatott ide. Ekkor épültek elegáns barokk palotái, melyek mára nagyrészt lepusztultak.
A régi üdülőteleptől kissé távolabb az 1970-es években hatalmas modern házakból új fürdőtelep épült fel.
1910-ben 517 magyar, román és német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásához tartozott.
1992-ben 6340 lakosából 6090 román (96,05%), 91 magyar (1,43%), 57 német (0,89%), 50 cigány (0,78%) és 52 egyéb (0,82%) volt.
A gyógyvizek összetétele és hatása[szerkesztés]
Herkulesfürdő gyógyvizei reuma, foglalkozási és női betegségek, emésztési zavarok, periférikus idegrendszeri, légző- és mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmasak.
A gyógyvizek ivókúra formájában is nagyon hatásosak, főleg a tápcsatorna és az emésztőszervek megbetegedése, valamint vese- és hólyagbántalmak esetében.
Fürdő és ivókúra esetén azonban ajánlatos minden esetben kikérni a szakorvos véleményét, mivel az itteni gyógyvizek ásványtartalma nagyon tömény, csak egyetlen forrás vizében megengedett az orvosi vizsgálat nélküli fürdés.
Földrajza[szerkesztés]
Az európai hírű fürdőhely Lombardiával egy szélességi fokon fekszik, azonban a két vidék mégis lényegesen különbözik egymástól, mivel Herkulesfürdőn egyaránt érvényesül a közép-európai, a duna-feketetengeri és a mediterrán éghajlat.
A 160 méter magasságban fekvő Herkulesfürdő évi középhőmérséklete plusz 14 Celsius-fok, mivel a környező magas hegyek felfogják az erős szeleket. A tél itt enyhe, a nyár nem forró és az ég többnyire derűs.
A kedvező éghajlati viszonyok következtében gazdag és sokféle növényzet alakult ki a környéken, a sokféle növény közül azonban legjelentősebb a fürdőhely parkjának közepén álló több száz éves mamutfenyő.
A növényzeten kívül változatos a környék állatvilága is; a környéken sokféle lepkefaj található. A hely egyike Európa leggazdagabb lepkegyűjtő területeinek. A környék barlangjaiban számos különleges bogárfaj él, de a környéken előfordul kétféle vipera: a homoki vipera és a keresztes vipera is.
Látnivalók[szerkesztés]
- A szállodáknak általában saját fürdőik vannak, legnevezetesebb a Hotel Roman aljában található római fürdő.
- Határában vízierőmű található a Cserna folyón.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1895. április 18-án Czartorysky Mária néven Lázár Mária színművésznő, érdemes művész.
- Itt komponálta 1903-ban Pazeller Jakab világhírűvé lett hangversenykeringőjét, a Herkulesfürdői emlék-et. Meghallgatható: [1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
További információk[szerkesztés]
- Gurzó K. Enikő: Elszippantott vendégek, magyarnemzet.hu - 2019. április 27.
- Mészáros Tímea: Sisi kedvelt üdülőhelye ma már kísértetváros – Herkulesfürdő utolsó napjai, foter.ro - 2018. október 27.
- Komlós Attila: Kirándulások az al-dunai szorosok vidékén – 2. Herkulesfürdő, Hetedhéthatár - 2006. december 1.
- Băile Herculane, baile-herculane.ro (románul)
- Baile Herculane Archiválva 2021. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, herkulesbad.com (németül)
- Fürdőkultúra, mandadb.hu
|
.svg){kind=small}
