Ugrás a tartalomhoz

Herkulesfürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herkulesfürdő (Băile Herculane, Herkulesbad)
Herkulesfürdő címere
Herkulesfürdő címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
Rangváros
KözségközpontBăile Herculane
Beosztott falvakPecsenyeska
PolgármesterNicușor Vasilescu (2008)
Irányítószám325200
SIRUTA-kód50923
Népesség
Népesség2457 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság7 (0%, 2021)[2]
Község népessége3787 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség35,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m m
Terület105,48 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 52′ 38″, k. h. 22° 25′ 03″44.877222°N 22.417500°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 38″, k. h. 22° 25′ 03″44.877222°N 22.417500°E
Herkulesfürdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Herkulesfürdő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Herkulesfürdő (románul Băile Herculane, németül Herkulesbad, latinul Aqua Herculis, római neve Ad aquas Herculi sacras volt) város Romániában, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Orsovától 17 km-re északra, a Cserna partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve arra utal hogy a rómaiak hite szerint a hévizek Herkulestől függtek.

Története[szerkesztés]

Hotel Cserna

A Cserna folyó völgyében levő melegforrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek templomot és oltárt emeltek itt, aki a melegforrások istene volt. Fürdőjét valószínűleg Traianus császár építtette, ásatásakor Herkules szobrok és fogadalmi táblák kerültek elő.

A rómaiak után fürdője a népvándorlás viharaiban feltehetően elpusztult és feledésbe merült, de a 19. században ismét kiépült. 1773 nyarán egy bécsi orvos elemezte a Herkulesfürdő vizét és megállapította, hogy csodálatos gyógyító ereje van. Ez időtől kezdve mind több beteg látogatott ide. Ekkor épültek elegáns barokk palotái, melyek mára nagyrészt lepusztultak.

A régi üdülőteleptől kissé távolabb az 1970-es években hatalmas modern házakból új fürdőtelep épült fel.

1910-ben 517 magyar, román és német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásához tartozott.

1992-ben 6340 lakosából 6090 román (96,05%), 91 magyar (1,43%), 57 német (0,89%), 50 cigány (0,78%) és 52 egyéb (0,82%) volt.

A gyógyvizek összetétele és hatása[szerkesztés]

Herkulesfürdő gyógyvizei reuma, foglalkozási és női betegségek, emésztési zavarok, periférikus idegrendszeri, légző- és mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmasak.

A gyógyvizek ivókúra formájában is nagyon hatásosak, főleg a tápcsatorna és az emésztőszervek megbetegedése, valamint vese- és hólyagbántalmak esetében.

Fürdő és ivókúra esetén azonban ajánlatos minden esetben kikérni a szakorvos véleményét, mivel az itteni gyógyvizek ásványtartalma nagyon tömény, csak egyetlen forrás vizében megengedett az orvosi vizsgálat nélküli fürdés.

Földrajza[szerkesztés]

Herkulesfürdő a Sisi-szikláról

Az európai hírű fürdőhely Lombardiával egy szélességi fokon fekszik, azonban a két vidék mégis lényegesen különbözik egymástól, mivel Herkulesfürdőn egyaránt érvényesül a közép-európai, a duna-feketetengeri és a mediterrán éghajlat.

A 160 méter magasságban fekvő Herkulesfürdő évi középhőmérséklete plusz 14 Celsius-fok, mivel a környező magas hegyek felfogják az erős szeleket. A tél itt enyhe, a nyár nem forró és az ég többnyire derűs.

A kedvező éghajlati viszonyok következtében gazdag és sokféle növényzet alakult ki a környéken, a sokféle növény közül azonban legjelentősebb a fürdőhely parkjának közepén álló több száz éves mamutfenyő.

A növényzeten kívül változatos a környék állatvilága is; a környéken sokféle lepkefaj található. A hely egyike Európa leggazdagabb lepkegyűjtő területeinek. A környék barlangjaiban számos különleges bogárfaj él, de a környéken előfordul kétféle vipera: a homoki vipera és a keresztes vipera is.

Látnivalók[szerkesztés]

A herkulesfürdői vasútállomás makettje a szarvasi Mini Magyarország gyűjteményében
  • A szállodáknak általában saját fürdőik vannak, legnevezetesebb a Hotel Roman aljában található római fürdő.
  • A műemlék épületek többsége nagyon leromlott, pusztuló állapotban van.
  • Határában vízierőmű található a Cserna folyón.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

További információk[szerkesztés]