Herkulesfürdő
Herkulesfürdő (Băile Herculane, Herkulesbad) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Történelmi régió | Bánság | ||
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Krassó-Szörény | ||
Rang | város | ||
Községközpont | Băile Herculane | ||
Beosztott falvak | Pecsenyeska | ||
Polgármester | Nicușor Vasilescu (2008) | ||
Irányítószám | 325200 | ||
SIRUTA-kód | 50923 | ||
Népesség | |||
Népesség | 2457 fő (2021. dec. 1.) +/- | ||
Magyar lakosság | 51 | ||
Község népessége | 3787 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 35,9 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 155 m m | ||
Terület | 105,48 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 44° 52′ 43″, k. h. 22° 24′ 51″Koordináták: é. sz. 44° 52′ 43″, k. h. 22° 24′ 51″ | |||
![]() | |||
Herkulesfürdő weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Herkulesfürdő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Herkulesfürdő (románul Băile Herculane, németül Herkulesbad, latinul Aqua Herculis, római neve Ad aquas Herculi sacras volt) város Romániában, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Orsovától 17 km-re északra, a Cserna partján fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve arra utal hogy a rómaiak hite szerint a hévizek Herkulestől függtek.
Története[szerkesztés]

A Cserna folyó völgyében levő melegforrásokat már a rómaiak is ismerték. Herkulesnek templomot és oltárt emeltek itt, aki a melegforrások istene volt. Fürdőjét valószínűleg Traianus császár építtette, ásatásakor Herkules szobrok és fogadalmi táblák kerültek elő.
A rómaiak után fürdője a népvándorlás viharaiban feltehetően elpusztult és feledésbe merült, de a 19. században ismét kiépült. 1773 nyarán egy bécsi orvos elemezte a Herkulesfürdő vizét és megállapította, hogy csodálatos gyógyító ereje van. Ez időtől kezdve mind több beteg látogatott ide. Ekkor épültek elegáns barokk palotái, melyek mára nagyrészt lepusztultak.
A régi üdülőteleptől kissé távolabb az 1970-es években hatalmas modern házakból új fürdőtelep épült fel.
1910-ben 517 magyar, román és német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásához tartozott.
1992-ben 6340 lakosából 6090 román (96,05%), 91 magyar (1,43%), 57 német (0,89%), 50 cigány (0,78%) és 52 egyéb (0,82%) volt.
A gyógyvizek összetétele és hatása[szerkesztés]
Herkulesfürdő gyógyvizei reuma, foglalkozási és női betegségek, emésztési zavarok, periférikus idegrendszeri, légző- és mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmasak.
A gyógyvizek ivókúra formájában is nagyon hatásosak, főleg a tápcsatorna és az emésztőszervek megbetegedése, valamint vese- és hólyagbántalmak esetében.
Fürdő és ivókúra esetén azonban ajánlatos minden esetben kikérni a szakorvos véleményét, mivel az itteni gyógyvizek ásványtartalma nagyon tömény, csak egyetlen forrás vizében megengedett az orvosi vizsgálat nélküli fürdés.
Földrajza[szerkesztés]

Az európai hírű fürdőhely Lombardiával egy szélességi fokon fekszik, azonban a két vidék mégis lényegesen különbözik egymástól, mivel Herkulesfürdőn egyaránt érvényesül a közép-európai, a duna-feketetengeri és a mediterrán éghajlat.
A 160 méter magasságban fekvő Herkulesfürdő évi középhőmérséklete plusz 14 Celsius-fok, mivel a környező magas hegyek felfogják az erős szeleket. A tél itt enyhe, a nyár nem forró és az ég többnyire derűs.
A kedvező éghajlati viszonyok következtében gazdag és sokféle növényzet alakult ki a környéken, a sokféle növény közül azonban legjelentősebb a fürdőhely parkjának közepén álló több száz éves mamutfenyő.
A növényzeten kívül változatos a környék állatvilága is; a környéken sokféle lepkefaj található. A hely egyike Európa leggazdagabb lepkegyűjtő területeinek. A környék barlangjaiban számos különleges bogárfaj él, de a környéken előfordul kétféle vipera: a homoki vipera és a keresztes vipera is.
Látnivalók[szerkesztés]

- A szállodáknak általában saját fürdőik vannak, legnevezetesebb a Hotel Roman aljában található római fürdő.
- Határában vízierőmű található a Cserna folyón.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1833-ban Friedrich von Martini, svájci mérnök, a Martini-Henry puska megalkotója.
- Itt született 1895. április 18-án Czartorysky Mária néven Lázár Mária színművésznő, érdemes művész.
- Itt komponálta 1903-ban Pazeller Jakab világhírűvé lett hangversenykeringőjét, a Herkulesfürdői emléket.
- Itt született 1913. július 11-én Szécsi Ferenc, magyar színész, rendező, érdemes művész.
- Itt született 1954. április 1-én Vasile Didea, román ökölvívó.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás
További információk[szerkesztés]
- Gurzó K. Enikő: Elszippantott vendégek, magyarnemzet.hu - 2019. április 27.
- Mészáros Tímea: Sisi kedvelt üdülőhelye ma már kísértetváros – Herkulesfürdő utolsó napjai, foter.ro - 2018. október 27.
- Komlós Attila: Kirándulások az al-dunai szorosok vidékén – 2. Herkulesfürdő, Hetedhéthatár - 2006. december 1.
- Băile Herculane, baile-herculane.ro (románul)
- Baile Herculane Archiválva 2021. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, herkulesbad.com (németül)
- Fürdőkultúra, mandadb.hu