Szászka
| Szászka (Sasca Română) | |
 | |
| Szászkai fazekas háza a 19. század második feléből, a nagyszebeni szabadtéri néprajzi múzeumban | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Szászkabánya |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szászkabánya |
| Irányítószám | 327333 |
| SIRUTA-kód | 53835 |
| Népesség | |
| Népesség | 265 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 53′ 32″, k. h. 21° 43′ 28″Koordináták: é. sz. 44° 53′ 32″, k. h. 21° 43′ 28″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szászka, 1911-ig Románszászka (Oláhszászka, románul: Sasca Română) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Oravicabányától 31 kilométerre délre, hegyektől körülvett medencében, a Néra bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Első említése 1569-ből való, mint Sasqa (transzliteráció arab írásból). A helyi emlékezet szerint egykor a Nigei fennsíkon feküdt, lakói onnan költöztek le a völgybe. 1690-ben 26, 1717-ben 28, 1776-ban 160 házból állt. Nem tartozott a Határőrvidékhez, de lakói a bogodinciakkal és a makovistyeiekkel együtt 1807-ben odacsatolását kérvényezték. 1828-ban 2026 lakosa volt és hetivásárokat tartott – piackörzetéhez 22 falu tartozott. Hagyományos pásztorfalu volt. A családok fele a hegyek között saját kalyibával (állandó pásztorszállással) bírt, ahol a legtöbbször egy idősebb férfi családtag élt, és gondozta a juhokat és kecskéket. A fiatalabb családtagok a faluban éltek, igyekeztek a kevés szántóföldön biztosítani megélhetésüket, fuvaroztak, erdőmunkát vállaltak, vagy az aninai bányákban dolgoztak. Nyáron a család közösen kaszálta le az állatok takarmányát. A faluban ezenkívül sok fazekas is élt, és lakosai 32–34°-os cujkát főztek. Házai csupán a 19. század közepéig épültek fából, később mészkőből, agyaggal tapasztva. Az 1930-as évekig használták még a zsindelyfedést, de közben egyre inkább teret nyert a tetőcserép. Baptista gyülekezete 1922-ben alakult. 1944-ben, a front átvonulása idején lakói a pásztorszállásokon húzták meg magukat. A 20. század második felében lakossága felére nőtt, és a legutóbbi népszámláláson az 1828-as népességszám kevesebb mint negyedét írták össze. Az 1940-es évek kb. ezer háza helyett mára alig négyszáz ház áll a faluban.
1880-ban 1275 lakosából 1233 volt román és 32 cigány anyanyelvű; 1206 ortodox és 19 római katolikus vallású.
2002-ben 451, román nemzetiségű lakosából 418 volt ortodox és 22 baptista vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- A Néra-szurdok.
- Ortodox temploma 1771-ben épült. Ikonosztáza a templommal egykorú, festményei kecskebőrre készültek.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Micu Lazăr-Pârjol: Sasca Română: Povestea satului meu. Timișoara, 2007[halott link]
- Tanulmány a település turisztikai potenciáljáról (románul)
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}