Bigér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Bigér faluról szól. A Néra–Beusnicai Nemzeti Parkhoz tartozó Bigéri Természetvédelmi Terület leírását lásd Bozovicsnál.
Bigér (Bigăr)
Bigar village houses.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Krassó-Szörény
Rang falu
Községközpont Berszászka
Irányítószám 327026
SIRUTA-kód 51467
Népesség
Népesség 216 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság -
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 550-600 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bigér (Románia)
Bigér
Bigér
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 39′ 53″, k. h. 22° 06′ 17″Koordináták: é. sz. 44° 39′ 53″, k. h. 22° 06′ 17″
Kostel v Bígru.jpg

Bigér, 1911-ig Schnellersruhe (románul: Bigăr, németül: Schnellersruhe, csehül: Bígr) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Az Almás-hegységben fekvő hegyvidéki település.

Nevének eredete[szerkesztés]

Korábbi nevét Andreas Schneller tábornokról, a Temesi Bánság katonai főkormányzójáról kapta, aki megalapítását elrendelte. Ezt a nevet azonban csak a közigazgatásban használták. A helységnévrendezés idején a nép által használt nevet tették hivatalossá, amelyet a tőle nyugatra fekvő tisztásról (Poiana Bigărului) kapott. A román (délszláv eredetű) bigăr szó 'vízkelet'-et jelent.

Története[szerkesztés]

Plzeň, Litoměřice, Klatovy és Chrudim vidékéről származó cseh telepesek alapították 1827-ben, előbb hat és fél kilométerrel lejjebb, a Debelilug nevű helyen, ahonnan vízhiány miatt költözött mai helyére, a Szretinye-erdő völgyteknőjében fekvő, „T” alakú irtásra.

Lakói előbb főként favágással, mészégetéssel és tejtermeléssel foglalkoztak, de az erdő tisztásain szétszórva szántóföldeik is voltak. A kozlai szénbánya megindulása után sokan bányásznak álltak vagy fuvarozással keresték kenyerüket. Gr. August Bouglas 1897-ben a falu határában, a Sirinea-patak mellett nyitott szénbányát, amely az 1980-as évekig működött. Emellett 1980 és 1994 között egy másik bányát is műveltek a Paláška mellett. A falut Kozlával összekötő 17 kilométeres út a 20. század elején épült.

Római katolikus gyülekezete 1850-ig Újmoldova, majd Weitzenried filiája volt. Iskolájában 1864 és 1907 között csehországi cseh, majd 1908 és 1914 között magyar tanítók tanítottak. 1929-ben ismét Csehországból érkezett cseh tanító.

Az 194749-es időszakban 124–153 fő repatriált Csehországba, a korábbi Szudétavidékre, közülük 1955-ig 38-an visszatértek. A falusiak endogám közösséget alkotnak, a viszonylag kevés családnév mellett gazdag ragadványnévrendszerrel.

Népessége[szerkesztés]

  • 1900-ban 325 lakosából 313 volt cseh és 11 német anyanyelvű; 324 római katolikus vallású. A lakosság 57%-a tudott írni-olvasni és 1%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben 257 lakosából 229 volt cseh és 23 román anyanyelvű; 238 római katolikus és 19 ortodox vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]