Bigér
- Ez a szócikk Bigér faluról szól. A Néra-szurdok – Beusnica Nemzeti Parkhoz tartozó Bigéri Természetvédelmi Terület leírását lásd Bozovicsnál.
| Bigér (Bigăr) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Berszászka |
| Rang | falu |
| Községközpont | Berszászka |
| Irányítószám | 327026 |
| SIRUTA-kód | 51467 |
| Népesség | |
| Népesség | 135 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Népsűrűség | 54 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 550-600 m |
| Terület | 2,5 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 39′ 53″, k. h. 22° 06′ 12″Koordináták: é. sz. 44° 39′ 53″, k. h. 22° 06′ 12″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bigér témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bigér, 1911-ig Schnellersruhe (románul: Bigăr, németül: Schnellersruhe, csehül: Bígr) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Az Almás-hegységben fekvő hegyvidéki település.
Nevének eredete[szerkesztés]
Korábbi nevét Andreas Schneller tábornokról, a Temesi Bánság katonai főkormányzójáról kapta, aki megalapítását elrendelte. Ezt a nevet azonban csak a közigazgatásban használták. A helységnévrendezés idején a nép által használt nevet tették hivatalossá, amelyet a tőle nyugatra fekvő tisztásról (Poiana Bigărului) kapott. A román (délszláv eredetű) bigăr szó 'vízkelet'-et jelent.
Története[szerkesztés]
Plzeň, Litoměřice, Klatovy és Chrudim vidékéről származó cseh telepesek alapították 1827-ben, előbb hat és fél kilométerrel lejjebb, a Debelilug nevű helyen, ahonnan vízhiány miatt költözött mai helyére, a Szretinye-erdő völgyteknőjében fekvő, T alakú irtásra.
Lakói előbb főként favágással, mészégetéssel és tejtermeléssel foglalkoztak, de az erdő tisztásain szétszórva szántóföldeik is voltak. A kozlai szénbánya megindulása után sokan bányásznak álltak vagy fuvarozással keresték kenyerüket. Gr. August Bouglas 1897-ben a falu határában, a Sirinea-patak mellett nyitott szénbányát, amely az 1980-as évekig működött. Emellett 1980 és 1994 között egy másik bányát is műveltek a Paláška mellett. A falut Kozlával összekötő 17 kilométeres út a 20. század elején épült.
Római katolikus gyülekezete 1850-ig Újmoldova, majd Weitzenried filiája volt. Iskolájában 1864 és 1907 között csehországi cseh, majd 1908 és 1914 között magyar tanítók tanítottak. 1929-ben ismét Csehországból érkezett cseh tanító.
Az 1947–49-es időszakban 124–153 fő repatriált Csehországba, a korábbi Szudétavidékre, közülük 1955-ig 38-an visszatértek. A falusiak endogám közösséget alkotnak, a viszonylag kevés családnév mellett gazdag ragadványnévrendszerrel.
Népessége[szerkesztés]
- 1900-ban 325 lakosából 313 volt cseh és 11 német anyanyelvű; 324 római katolikus vallású. A lakosság 57%-a tudott írni-olvasni és 1%-a beszélt magyarul.
- 2002-ben 257 lakosából 229 volt cseh és 23 román anyanyelvű; 238 római katolikus és 19 ortodox vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1876-ban épült.
Hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Milena Secká: Czechs in the Romanian Banat
- Pesty Frigyes: A Szörényi Bánság és Szörény vármegye története. II., Budapest, 1878
- Desideriu Gecse: Istoricul comunităților cehe din România (Timișoara, 2011)
- Zdenek Salzmann: Toponymy of the Bigăr Region. Anthropological Linguistics 1990/1–2.
További információk[szerkesztés]
- Al-dunai cseh weblap (csehül)
- Két fotósorozat a faluról: [[https://web.archive.org/web/*/http://www.kudrna.cz/publik_syst/ctihtmlpage.php?what=1030 halott link]][halott link], [1]
.svg){kind=small}
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
